A hepatitisz A (vagy vírusos májgyulladás A) a máj fertőző megbetegedése, amit a hepatovírus A okoz. A fertőzés az esetek nagy részében tünetmentes, főleg a gyerekek esetében. Lappangási ideje 2-6 hét; ezt követően hányinger, hányás, hasmenés, a bőr és a szemfehérje sárgasága, láz, hasi fájdalom jelentkezik. Májelégtelenség csak ritkán fordul elő, és inkább csak az időseknél.

A vírus többnyire ürülékkel szennyezett étellel vagy vízzel terjed; de nyers vagy nem eléggé megfőzött kagylók által is elkapható. A gyermekkori fertőzés többnyire tünetmentes és ezután az illető élete végéig immunis lesz a hepatovírus A-ra.

Megelőzésére a gyakori kézmosás, általános higiéné, illetve védőoltás javasolt. Specifikus kezelés nincs, a súlyos esetekben a tüneteket enyhítik. A betegség több hétig (jellemzően két hónapnál rövidebb ideig) tart, de ezután krónikus májkárosodás nélkül gyógyul.

A hepatitisz A a nagy népsűrűségű, rossz közegészségügyi viszonyokkal rendelkező régiókban gyakori. Évente mintegy 1,4 millió tünetes fertőzést regisztrálnak, amelyek kb. 11 200 áldozatot követelnek. Magyarországon 2018-2021 között 75-177 esetet jelentettek évente, ám egy járvány miatt 2022-ben 533-ra ugrott fel az esetszám.

Tünetek A hepatitisz A korai tünetei hasonlítanak az influenzáéra, bár egyes esetekben (főleg gyerekeknél, ahol a fertőzések 90%-a is tünetmentes lehet) egyáltalán nem jelentkeznek tünetek. A tünetek általában két-hat héttel (átlagosan 28 nappal) a megfertőződés után lépnek fel. A felnőttek esetében a fertőzések mintegy 80%-a jár együtt tünetekkel.

A szimptómák jellemzően két hónapnál rövidebb ideig állnak fenn, bár megfigyeltek már 6 hónapig tartó hepatitisz A-t is. A jellemző tünetek a következők: fáradékonyság, láz, hányinger, étvágytalanság, sárgaság (a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése a bilirubin felhalmozódása miatt), sötét borostyánsárga vizelet, hasmenés, világos vagy agyagszínű széklet, jobb oldali hasi fájdalom. Ezenkívül felléphetnek ízületi fájdalmak, vérszegénység, hasnyálmirigy-gyulladás, nyirokcsomó-megnagyobbodás; nagyon ritkán veseelégtelenség vagy szívburok-gyulladás.

Súlyos, kezeletlen esetekben a betegség halálos is lehet. Az Egyesült Államokban a betegség mortalitási rátája 0,015% a teljes népességet tekintve, de az 50 fölöttiek és májbetegek esetében már az 1,8–2,1%-ot is eléri. A gyerekek fertőzése általában enyhébb lefolyású (az esetek döntő többségében tünetmentes) és csak 1-3 hétig tart; a betegség súlyossága a korral együtt nő.

Diagnózis

Bár a lappangási idő vége felé már maga a kórokozó vírus is megjelenik a székletben, a diagnózist rendszerint a vérben megjelenő IgM ellenanyagok alapján állítják fel. Az IgM a betegség elején jelenik meg, általában 1-2 héttel a megfertőződés után és kb. 14 hétig mutatható ki a vérből. Az IgM-et az IgG váltja fel; jelenléte azt jelzi, hogy az akut fázis véget ért és a páciens immunis a további hepatitisz A-fertőzésekre. A vírus elleni IgG a védőoltás beadása után is megjelenik a vérben.

A fertőzés akut stádiumában az alanin-transzferáz májenzim szintje a vérben jóval magasabb a szokásosnál; ennek oka, hogy a kiszabadul a vírus által elpusztított májsejtekből. A tünetek megjelenése előtt mintegy két héttel már maga a vírus is kimutatható a vérből és a székletből.

Megelőzés A hepatitisz A-fertőzést védőoltás beadásával, valamint megfelelő higiénés körülményekkel (kézmosás étkezés előtt, megfelelő csatornázás) lehet megelőzni.

Kétféle oltóanyag létezik; az egyik inaktivált, a másik élő, de legyengített vírust tartalmaz. Mindkettő mintegy 95%-os immunitást nyújt a fertőzések ellen, mintegy 25 éven át. Beadása két adagban történik: az első a beadást követő 2-3 hét után kb. egy évig tartó védelmet biztosít; a második, amelyet 6-12 hónappal később adnak, 20 évnél tovább is megvéd.

A vakcinát 1992-ben vezették be, eleinte a magas kockázatú környezetben élők számára. Azóta egyes országok (mint Izrael vagy Bahrein) programot indítottak a hepatitisz A teljes felszámolására. Azokban az országokban ahol korábban széleskörűen jelen volt a betegség és tömeges oltókampányokat hajtottak végre (mint Kína, India vagy Panama), a hepatitisz A előfordulása drasztikusan csökkent.

Kezelés A hepatitisz A-fertőzésre nincs specifikus kezelési módszer, de a tünetek enyhíthetők és megfelelő étkezéssel, folyadékpótlással megszüntethető a hányás és hasmenés okozta kiszáradás. A teljes gyógyulásig hetekig vagy akár hónapokig is várni kell.

Kórokozó bélyegkép|Hepatovírus A elektronmikroszkópos képe A betegséget a hepatovírus A (régebbi nevén hepatitisz A-vírus) okozza. A hepatovírusoknak 9 faja van, a többiek denevéreket, rágcsálókat, egyéb kisemlősöket fertőznek.

A hepatitisz A-vírusnak egy szerotípusa és hat genotípusa ismert. Az I-III genotípus általában embereket (altípusai: IA, IB, IIA, IIB, IIIA, IIIB), a IV–VI majmokat fertőz. A III. genotípust emberekből és éjimajomfélékből egyaránt izolálták. Az emberek között az I. (azon belül is az IA) genotípus a leggyakoribb. Mutációs sebessége alapján úgy becsülik, hogy az emberi és majomváltozat kb. 3600 évvel ezelőtt vált el egymástól.

Szerkezete A hepatovírus A a pikornavírusok közé tartozik, nem rendelkezik lipidburokkal és genomja egyszálú, pozitív-szenz RNS-ből áll. Ikozaéder alakú kapszidjának átmérője 27 nm, amely 3 fehérje (VP1, VP2, VP3) 60-60 darabjából tevődik össze. Genomja kb. 7500 bázisnyi hosszú és 11, egymással részben átfedő gént tartalmaz.Encyclopedia of Virology, 3rd edition, Academic Press, 2008 ISBN: 978-0-12-373935-3

Szaporodása A vírus különféle gerinces fajokban szaporodik. Ürülékkel vagy vérrel terjed.

A lenyelést követően a kórokozó a garat vagy a bél epitéliumán keresztül bejut a véráramba;Murray, P.R., Rosenthal, K.S. & Pfaller, M.A. (2005). Medical Microbiology 5th ed., Elsevier Mosby. onnan pedig a májba. Gazdasejtjei a hepatociták és a Kupffer-sejtek (a máj makrofágjai). A gazdasejt felszínéhez kapcsolódva endocitózissal kerül be a citoplazmába, ahol a kapszid szétesése után az RNS-genomot közvetlenül mRNS-ként használva megkezdődik a fehérjeátírás és a genom másolása. Más pikornavírusoktól eltérően ehhez szüksége van a sejt eukarióta iniciációs faktor 4G-jére (eIF4G); emiatt nem is állítja le a gazdasejt saját fehérjeszintézisét. A négy struktúrprotein (VP1-4) egyetlen hosszú fehérjeláncként íródik át, amelyet a vírus proteáza (a 3C gén terméke) vág megfelelő méretű darabokra. A kész vírusrészecskék felgyülemlenek a sejtben, majd annak pusztulásával kijutnak a sejtek közötti térbe. Innen bekerülnek az epébe, majd a székletbe. 10-11 nappal a fertőzés után, még a tünetek megjelenése előtt már megtalálható a béltartalomban és a vérben is.

A vírusnak nincs külön citotoxikus hatása, a májkárosodás jórészt a gazda immunrendszerének köszönhető, amely elpusztítja a fertőzött sejteket.

Terjedése A hepatitisz A-vírus elsősorban széklettel szennyezett étel fogyasztásával terjed, elsősorban nagy népsűrűségű területeken, rossz higiéniai viszonyok között. Ezenkívül vér-vér érintkezéssel vagy anális-orális szexuális aktus során is átadódhat.Ahol a tengerparti városok közvetlenül a tengerbe engedik a szennyvizet, a környéken élő kagylók is tartalmazhatják a kórokozót és fogyasztásuk hepatitiszt okozhat. Maguk a kagylók nem fertőződnek, a vírus egyetlen természetes rezervoárja és továbbítója (vektora) az ember. Csak akut fertőzést okoz, krónikus vírusfertőzés nem ismert."Hepatitis A." Centers for Disease Control and Prevention. Centers for Disease Control and Prevention, 2015. Web. 25 Oct. 2016.

Az Egyesült Államokban a vírusos májgyulladások mintegy 40%-áért a hepatovírus A felelős. A vírus igen ellenálló a savas közeggel (2 órán át kibírja az pH 1-es oldatot), a magas hőmérséklettel (60 °C-ot egy órán át) és a detergensekkel szemben; jól tűri a kiszáradást is. A természetes vizekben hónapokig életképes marad. A vezetékes vízben alkalmazott klórozás elpusztítja; akárcsak az agresszívabb fertőtlenítőszerek, mint a formalin (0,35%, 37 °C, 72 óra), a perecetsav (2%, 4 óra), béta-propiolakton (0,25%, 1 óra). A fejlődő országokban a gyerekek szinte 100%-a átesik a fertőzésen, ám ezáltal immunitást szereznek életük hátralevő részére. Az életszínvonal (és a tiszta vízhez való hozzáférés) növekedésével a betegség gyakorisága csökken. A fejlett országokban ritka, előfordulása sokszor a magas kockázatú országok látogatásával függ össze.

Előfordulása

Becslések szerint évente világszerte mintegy 1,4 millió embernél fordulhat elő tünetes hepatovírus A-fertőzés. 2015-ben a betegségnek 11 200 halálos áldozata volt. A fejlődő országokban jóval magasabb az esetszám; ennek eredményeképpen a serdülők és felnőttek többsége már immunis az újabb fertőzésekre. A legnagyobb kockázatnak a közepesen fejlett országok felnőtt lakosai, vagy a fejlődő országokba látogató turisták vannak kitéve, mivel gyerekkorban nem találkoztak a vírussal.

2022-ben az Európai Gazdasági Térség (EU, valamint Norvégia és Izland) területéről 4548 hepatitisz A esetet jelentettek, ami jelentős csökkenés a 2018-as 14 999-hez képest; ez 1,0 esetet jelent 100 ezer lakosra vonatkoztatva (2018-ban 3,3 volt). A leginkább érintett országok Magyarország (5,5), Horvátország (3,3), Románia (4,8) és Bulgária (4,4) volt. Az első két állam esetében ez egy helyi járvány következménye, a korábbi években Magyarország 0,3-1,8; míg Horvátország 0,1-2,3-as előfordulásokat produkált. Románia és Bulgária jóval magasabb (23,2 és 19,1 2018-ban) értékekről fokozatosan javított a helyzeten. Általánosságban elmondható hogy a covid-19 karanténéveiben jelentősen csökkent az európai országokban a hepatitisz A előfordulása. A nyugat-európai országokban (mint Németország, Franciaország, Spanyolország) az esetek kétharmada volt köthető fejlődő országban (leggyakrabban Marokkó, Algéria és Pakisztán) tett látogatáshoz. Európában 2022-ben tízen haltak bele a fertőzésbe.Hepatitis A Annual Epidemiological Report for 2022 European Centre for Disease Prevention And Control

A 2021-22-es magyarországi járvány egy szennyezett fagyasztott gyümölcs-szállítmányhoz és a belőle készített, közétkeztetésbe került gyümölcsleveshez volt köthető.Hepatitis A vírussal fertőzött fagyasztott terméket hívott vissza a Nébih 24.hu 2022. augusztus 25. Ez a járvány hat másik EU-tagállamra és Nagy-Britanniára is kiterjedt. Az akut járványoktól eltekintve Magyarországon a legtöbb esetet a keleti régióban, a szociálisan hátrányos helyzetű közösségekben jelentik.Hepatitis A (vírusos májgyulladás) Országos Epidemiológiai Központ

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Fertőző betegségek Kategória:Gyulladások