bélyegkép| Egyiptomi hieroglifák Az afrikai írásrendszerek az afrikai kontinens jelenlegi és történelmi írásrendszereit jelentik, az őshonos és az idegen területeken kialakult írásrendszereket egyaránt. Számos afrikai társadalomban a történelmet általában szóban rögzítették, annak ellenére, hogy a legtöbb társadalomban kialakult az írásbeliség, ezért ezeket a társadalmakat „szóbeli civilizációknak” nevezik, szemben az „írástudó civilizációkkal”.

Napjainkban a latin betűs írással gyakran találkozunk Afrikában, különösen Nyugat-, Közép- és Dél-Afrikában. Az arab írás főleg Észak-Afrikában használatos, a ge’ez írás pedig Afrika szarván elterjedt. Egyes területeken viszont nagy jelentősége van más, helyi írásrendszereknek is.

Míg az észak-afrikai nyelvek írásrendszerei a világ legrégebbi írásai közé tartoznak, addig a szubszaharai Afrikában a különböző helyi nyelvekre kialakult írásrendszerek általában modern fejlemények. Ez nem jelenti azt, hogy az írás nem volt jelen a modern kor előtt; a tuaregek már az ókor óta használják saját nyelvük lejegyzésére a tifinagh írást, csakúgy, mint a geʽez írást és annak különböző változatait Afrika szarván. Más csoportok évszázadok óta találkoztak a latin és az arab írással, de a 19. századig ritkán vették át széles körben, mivel egyszerűen nem tartották szükségesnek a saját társadalmuk számára (az adzsami írás figyelemre méltó kivétel).

Őshonos írásrendszerek

Az ókori Afrikában jobbra|bélyegkép|200x200px|Kétnyelvű stoptábla tifinag írással (qif arabul, bedd tamazight nyelven)

Ókori egyiptomi Talán a leghíresebb afrikai írásrendszer az ókori egyiptomiaké. A szent szövegek rögzítésére használt hieroglif írás mellett később kialakult a hieratikus (papi írás, és a demotikus (népi írás), majd föníciai és görög hatásra a kopt írás. A kopt nyelvet ma is használják az alexandriai kopt ortodox egyházban és az alexandriai kopt katolikus egyházban a templomi liturgiák nyelveként. A boharai nyelvjárást használják jelenleg a kopt ortodox egyházban, mivel évszázadokig (700–1300) ez volt a klasszikus kopt nyelv. A többi nyelvjárás a szaidi, fajjúmi, ahmími, lükopoliszi, és közép-egyiptomi.

Meroita A meroita nyelvet és írásrendszerét a meroitikus korban Meroéban és a Kusita Királyságban (a mai Szudánban) használták. i. e. 300-tól i. sz. 400-ig. Tifinag A tifinag írást a Magreb, a Szahara és a Száhel-övezet berber nyelveinek (tamazight, tamasek stb.) leírására különböző mértékben még mindig használják a kereskedelemben modernizált formában.alt=A tifinag írás|bélyegkép|260x260px|A tifinag írás.

A neo-tifinagh Unicode kódja U+2D30-tól U+2D7F-ig terjed, 4.1.0-es változatban. Összesen 55 írásjel van az adatbázisban, de az írásrendszer ennél több jelből áll. Az ISO 15924 szabványban a Tfng kódot a neo-tifinaghoz rendelték.

Ge'ez jobbra|bélyegkép|296x296px| 1Móz 29,11–16 Geʽez írással A geʽez írás egy abugida szótagírás, amelyet Afrika szarván hoztak létre az ie. 8–9. században a geʽez nyelv írásához. Ma Etiópiában és Eritreában használják az amhara, a tigrinya és számos más nyelv leírásához. Néha etióp írásnak is nevezik, Eritreában és Etiópiában fidel vagy abugida néven ismerik.

A geʽez vagy etióp írás fő karaktereit az U+1200–U+137FU+1200–U+137F, Ethiopic, Range: 1200–137F Unicode tartomány írja le (tízes számrendszerben 4608–4991) az Unicode 3.0 változatától, és ehhez tartozik még négy kiegészítő jelsorozat-tartomány. A jelkészlet a geʽez, az amhara és a tigrinya nyelvek leírására használt alapvető szótagjeleket, az írásjeleket és a számjegyeket tartalmazza.

Nsibidi A nsibidi (más néven "nsibiri", "nchibiddi" és "nchibiddy" ) egy jelrendszer, amely a mai Délkelet-Nigéria területén honos, egy ideográfiai írás, bár voltak olyan vélemények, hogy logográfiai elemeket is tartalmaz. A jelképek történelme több évszázadra nyúlik vissza: korai formái feltűntek ásatások során feltárt kerámiákon, valamint Calabar területéről származó, valószínűleg kerámiából készült székeken és fejtámlákon, amelyek készítésének ideje az i. e. 400-tól (és valószínűleg korábban, i. e. 2000-től) az i. sz. 1400-ig terjed.bélyegkép|Az adinkra ábécé 45 betűje. Adinkra Az adinkra az akan nép által kifejlesztett jelrendszer, amelyet fogalmak és bölcsességek ábrázolására használnak. A szájhagyomány az adinkra eredetét a mai Ghána és Elefántcsontpart területén fekvő Gyaman államhoz köti. Kwame Anthony Appiah szerint ez volt az egyik eszköz, amellyel „egy összetett és sokrétű szokás- és hiedelemvilág átadását segítették”.

bélyegkép|Az adinkra nkyea összes karaktere Az adinkra jelrendszerből több különböző írásrendszert is kialakítottak, többek között a következőket. Az adinkra ábécét Charles Korankye találta ki 2015-ben, majd a következő néhány évben kibővítette és finomította, hogy a Ghánában és Elefántcsontparton beszélt különböző nyelvek, például az akan, a dagbani, az ewe és a ga nyelvek számára is alkalmas legyen – ez a folyamat 2020-ban egy szabványosított betűtípus létrehozásában csúcsosodott ki. Adinkra Nkyea, az adinkra jeleken alapuló írásrendszer. Egyes ghánaiak az Adinkra Nkyea jeleit használják az akan nyelv és nyelvjárásai leírására, betűkészletének többsége az eredeti adinkra jelekből származik. Az Adinkra Nkyea karakterkészlete 39 betűt, tíz számjegyet és három írásjelet tartalmaz.

Lusona A lusona egy olyan jelrendszer, amely emlékeztetőként szolgál közmondások, mesék, játékok, találós kérdések és állatok megjegyzésére, valamint a tudás átadására. A mai Angola keleti részén, Zambia északnyugati részén és a Kongói Demokratikus Köztársaság szomszédos területein használják.

Modern Írásrendszerek Észak-Afrika A tifinag (tuareg berber változat: ⵜⴼⵏⵗ; neo-tifinag változat: ⵜⵉⴼⵉⵏⴰⵖ; berber latin ábécé: tifinaɣ; berber kiejtés: [tifinaɣ]) a berber nyelvek leírására használt írásrendszer. A tifinagh az ősi líbiai-berber írásból származik, hagyományos változatát - néha tuareg tifinag néven is emlegetik - a Szahara sivatagban, Dél-Algériában, Mali északkeleti részén, Niger északi részén és Burkina Faso északi részén élő tuaregek még mindig használják a tuareg berber nyelv írására. A neo-tifinag egy olyan változat, amelyet a Berber Akadémia fejlesztett ki a tuareg tifinaghból a kabil nyelvhez; azóta módosították az egész Észak-Afrikában való használatra.

Kelet-Afrika

A luó írást a luó nyelvekhez tartozó dholuo dialektus leírására fejlesztették ki Kenyában 2009-ben.

jobbra|bélyegkép|273x273px| A kaddare ábécé

Szomália: a huszadik században több írásrendszert is kifejlesztettek a szomáli nyelv átírásra, ezek közé tartozik az osmanya (1920/22, feltalálója Oszmán Juszuf Kenadid), a Gadabuursi (vagy Borama, 1933, feltalálója a Gadabuursi klánból származó Abdurahman Sh. Nur sejk) és kaddare ábécé (1952, feltalálója Husszein Ahmed Kaddare, szúfi sejk). Az osmanya a 10480–104AF Unicode tartományban érhető el [kódja: U+10480–U+104AF (66688–66735)]. Etiópiában az 1950-es évek végén Bakri Sapalo sejk (1895–1980) találta ki az oromó nyelv számára a sajátos oromó betűírást, de csak korlátozottan használják.Hayward and Hassan, "The Oromo Orthography of Shaykh Bakri Saṗalō", Bulletin of the School of Oriental and African Studies, 44 (1981), p. 551 A dinka és más dél-szudáni nyelvek számára Aleu Majok talált ki egy nílusi írásnak elnevezett alfabetikus írást."The New Muonjang (Dinka) Script"

Dél-Afrika

Dél-Afrikában a mwangwego írást használják a malawi nyelvek leírásához. Az IsiBheqe SoHlamvu (bheqe szótagírás), más néven Ditema tsa Dinoko, egy jegyalapú szótagírás, amelyet a déli bantu nyelvek írásához használnak.

Közép-Afrika

A bamum írást nagyrészt Ibrahim Njoya szultán fejlesztette ki, az északnyugat-kameruni Bamum Királyságból. Ez egy félszótagírás a bamum nyelv számára. Ma már ritkán használják, de még mindig jelentős számú anyag létezik ebben az írásmódban."Chapter 19: Africa, Bamum" (PDF). The Unicode Standard, Version 10.0. Mountain View, California: Unicode, Inc. July 2017. ISBN 978-1-936213-16-0. Az eghap írást a kameruni bagam nyelv leírására használták.http://www.bl.uk/about/policies/endangeredarch/tuchscherer.html ; http://www.afrikanistik-online.de/archiv/2009/1912/ A mandombe írást Wabeladio Payi találta fel 1978-ban a Kongói Demokratikus Köztársaság mai Alsó-Kongó tartományában. A kimbangista egyház hirdeti, és kikongó, lingala, tshiluba, szuahéli és más nyelvek írásához használják.Pasch, Helma. 2008. Competing scripts: the introduction of the Roman alphabet in Africa. International Journal of the Sociology of Language 191:65–109. Zagava vagy beria írás, a Dárfúrban és Csádban beszélt zagava nyelv számára alkotta meg Siddick Adam Isza 2000-ben egy tanár, Adam Tádzsír korábbi javaslatából (az első változat írásjeleit a tevék és más jószágok klánjelzéseiből alkotta meg).

Nyugat-Afrika Nyugat-AfrikábanWriting Systems of West Africa és Közép-Afrikában az elmúlt két évszázadban sokféle írásrendszert hoztak létre.Writing Systems of Central Africa Néhányat még ma is használnak, míg másokat nagyrészt kiszorítottak a nem afrikai írások, például az arab és a latin írás.Unseth, Peter. 2011. Invention of scripts in West Africa for ethnic revitalization. In The Success-Failure Continuum in Language and Ethnic Identity Efforts, (Handbook of Language and Ethnic Identity, Volume 2.), ed. by Joshua A. Fishman and Ofelia García, pp. 23-32. New York: Oxford University Press. Az alábbiakban a nem latin és nem arab alapú írásrendszereket mutatjuk be, amelyeket Afrika különböző nyelveinek írására használtak:

Az adlam ábécét a fula nyelv írására fejlesztették ki főként Guineában tanították, de mára a szomszédos országokban, például Szenegálban és Gambiában is elterjedt. Ba-írás: a fula nyelv írására, a nevét az alkotójáról, Adama Ba-ról kapta. Bassa ábécé, Libéria. Bété szótagírás: Elefántcsontpart. Dita, szintén a fula nyelv leírására. Garay ábécé: a volof és a Mandinka nyelv számára, Szenegál és Gambia Gbékoun írás: a fon és Benin más nyelvei esetében. Gola írás: Libéria és Sierra Leone keleti része. Goulsse ábécé: a gur nyelvek számára. Többféle írásrendszer a hausza nyelvhez. Koré Sèbèli: 2009-ben Mohamed Bentoura Bangoura szociológus fejlesztette ki a guineai és Sierra Leone-i susu nyelv írására. Kpelle szótagírás: Libéria és Guinea. Loma szótagírás:Libéria és Guinea. Maszaba, az 1930-as évek elején a mali bambara nyelv számára kifejlesztett szótagírás, amelyet Woyo Couloubayi (1910–1982 körül) talált ki. Medefaidrin: az ibibio nép számára készült írásrendszer az Obɛri Ɔkaimɛ Egyház által. Mende kikakui írás: szótagírás, Kisimi Kamara találta ki Sierra Leonéban a 20. század elején. Ma is használják. Ńdébé írás: Lotanna Igwe-Odunze nigériai szoftvermérnök fejlesztette ki 2009–2020 között az igbó nyelv számára. N'Ko írás: 1949-ben találta ki Szolomana Kante Guineában, elsősorban a mande nyelvekhez. Nyugat-Afrikában egyre szélesebb körben használják, beleértve néhány próbálkozást más nyelvekhez való alkalmazására. Nwagu Aneke írás: az 1950-es években készült szótagírás a délkelet-nigériai igbo nyelv számára. Oduduva írás: Benin és Nigéria. Tolúlàṣẹ Ògúntósìn, joruba törzsfőnök találta fel 2016–2017-ben a joruba nyelv számára. Vai szótagírás: Mɔmɔlu Duwalu Bukɛlɛlɛ talált fel a vai nyelv számára a mai Libéria területén a 19. század elején. Ma is használják. Joruba szent írásforma a joruba vallás szövegeire.

Átalakított idegen eredetű írásrendszerek A legtöbb írásrendszer, beleértve a görögöt, a hébert és az arabot, a korábbi írásokon alapult. Az írás történetének eredete végső soron az egyiptomi hieroglifákon keresztül proto-Sínai vagy ókánaáni eredetű. Számos őshonos afrikai írásrendszer is valamilyen korábbi írásformára vezethető vissza.

Föníciai/pun