Prijedor (), város és községközpont Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése, éghajlata Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 44, közúton 53 km-re északnyugatra, a Szana-folyó keleti partján, a Gomjenica-folyó torkolatánál, és azokon a dombokon fekszik, amelyeken a Kozara-hegység nyúlványai a Prijedori mezőre ereszkednek le. A község területe 834 km2, maga a város pedig 135 méteres tengerszint feletti magasságban található. A város területéből 16 hektár alföldi terület, amely magában foglalja a Szana, Gomjenica és a Saničana-tó völgyeit. 38 hektár dombos terület, amely magában foglalja a Kozara-hegység lábát, és a Majdanski-hegység felé húzódó az enyhébb dombvidéket. 30 hektár dombos terület, amely magában foglalja a Kozara-hegység egyes részeit és Ljubija helyi közösségének egy részét. Ezt a területet túlnyomórészt erdő borítja.
A talajtípusok változók. A domináns talajok pszeudoglej talajok, hordaléktalajok, agyagos barna degradált talajok, barna savanyú és barna karbonátos talajok. Az említett területek egy része alacsony természetes termőképességű, általános jellemzőjük a szükséges növényi tápanyagokkal való gyenge ellátottság, magas savérték. A mezőgazdasági szolgálat adatai szerint mintegy 13 000 háztartás foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, ami a teljes lakosság mintegy 50%-át teszi ki. Prijedor város területén az erdőterület 29 380 hektárt foglal el.
Prijedor éghajlata mérsékelten kontinentális. Az évi középhőmérséklet 11,7 °C, a téli átlaghőmérséklet 1,6 °C, míg a nyári középhőmérséklet 21,6 °C. Az átlagos évi csapadékmennyiség 942 mm.
Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb47 58155 895Bosnyák49 35129 034Horvát6 3161 762Jugoszláv6 459123Egyéb2 8362 305Összesen112 54389 397
A város népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb13 92722 514Bosnyák13 3884 812Horvát1 757681Jugoszláv4 28280Egyéb1 2811 301Összesen34 63529 555
Története A város nevéről két értelmezés létezik. Mindkettő tövében van a prědor szó, mely a prě-drěti (proto-szláv nyelven: per-derti) – behatolni igéből származik. A név az első magyarázat szerint az erdőbe való behatolás (erdővágás) által létrehozott hely elnevezéséből származik, a második magyarázat szerint pedig a Szana folyó behatolása és eróziója által a mezőben létrehozott helyet jelöl.Детелић М, Лома А и Павловић И, Градови у хришћанској и муслиманској епици, Балканолошки институт (САНУ), Београд, 2004. г.
Bár Prijedor Bosznia-Hercegovina egyik legfiatalabb városa, a terület régészeti kutatásai (Zecovi erőd őskori, ókori és középkori rétegekkel; Rakovčani késő ókori nekropolisz; Kozarac középkori vára; Sojenice, nekropoliszok) megerősítették, hogy a település története csaknem 5000 évvel ezelőtt kezdődött. A római kor előtti és római időkben ezeken a vidékeken élt az illír maezei törzs, amely a hatalmas Római Birodalommal együtt az 5. században eltűnik a világ színteréről. A következő 12 évszázadban ezt a területet különböző urak, horvátok, magyarok, osztrákok, majd a 16. századtól törökök uralták. 250px|bélyegkép|jobbra|Prijedor régi képeslapon
Prijedor neve palánkvárként, csak 1696-ban, az osztrák-török háború idején jelenik meg abban a latin nyelvű szövegben, amelyet egy horvát generális bizonyos Baćani gróf írt. A palánkvár lerombolásával közel 50 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Prijedor ismét feltűnjön a lakott helyek listáján. A várost a 18. században alapították likai és udbinai emigráns muszlim lakosságból, akik az osztrák-török háború (1683-1699) idején költöztek Boszniába. A mesterségesen kialakított adán (sziget), Svinjarici szigetén egy kis török erőd építésével hozták létre Prijedor legrégebbi részét, ahol a legjobb stratégiai védelem kínálkozott, és ahol fából készült erődítmény épült, amelyet délnyugatról a Szana folyó, északkeletről pedig egy mocsaras öböl védett. Később épült egy kőerőd is három bejárati kapuval, egy dizdar toronnyal és egy lőporraktárral. Az új kiegészítésekkel a város három tornyot kapott (Šuplja, Grozdanića és Gradska). Ennek a közvetlen közelében a keresztény rész is fejlődött, melynek a város többi részével történt egyesülésével a 18. század második felétől a város egyre gyorsabban fejlődött. Prijedor a Kostajnička bekija (kerület) része volt, amelynek központja Kozaracban volt. 1757-től itt működött a prijedori kapitányság, amely magában foglalta a korábbi Kamengradi, Novszkai és Kozaraci kapitányságot. A város a 18. század közepétől önálló kádiluk székhelye is volt, amely magában foglalta Kozaracot, Omarskát, Ljubiját és Prijedort. A prijedori erődöt 1768-ban javították. 1835-ben, amikor a kapitányságot, beleértve a Prijedorit is, megszüntették, az erődben 15 ágyú volt. A legénység 1851-ben hagyta el az erődöt, majd 1890-ben a szükségtelenné vált erődöt lebontották, köveivel pedig az új városrész utcáit burkolták. 250px|bélyegkép||balra|A 6. Krajina partizánhadosztály harcosai Prijedorban, 1945. áprilisában
Prijedorban már 1835-ben szerb elemi iskola működött, 1885-ben pedig a városban megalakították a Vila szerb egyházi kórust. A város gyorsabb fejlődésének feltétele volt az is, hogy 1873-ban áthaladjon a Prijedoron áthaladó vasútvonal, amely Banja Lukát Dobrljinával összekötve Bosznia-Hercegovina történetének első vasútvonala volt. A város fejlődésének másik fontos dátuma 1882, amikor egy nagy tűzvészben szinte az egész város leégett.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz tartozó városnak 818 háztartása 2834 muszlim, 1809 ortodox szerb, 33 katolikus és 5 izraelita lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 54. o. Az első városfejlesztési tervet 1901-ben elfogadva osztrák támogatással a kortárs közép-európai városok szellemében indult meg a modern város építése. Magában a városban már a 20. század elején már nyomda, városi olvasóterem, kommunális iskola, solymászklub, tenisz-, futball- és kézilabdaklubok működtek. A város Bosanska Krajina ezen részének kereskedelmi és kézműves központjává vált. 1910-ben a településen 944 háztartást, 2089 ortodox szerb, 2415 muszlim, 588 katolikus, 27 görög katolikus, 44 izraelita és 20 evangélikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 1184 háztartása és 5596 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Az 1992 és 1995 közötti háború során, miután a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságai elfoglalták a várost, Srebrenica és Szarajevó után Prijedor lett a polgári lakosság elleni legnagyobb tömeges bűncselekmény helyszíne Bosznia-Hercegovinában. A prijedori bosnyákok és horvátok több mint 60 tömegsírját fedezték fel a településen, melyekben eddig körülbelül 2000 holttestet találtak, amelyek közül körülbelül 500-at azonosítottak. A város szinte teljes nem szerb lakosságát elűzték, sokan a közeli Omarska, Keraterm és Trnopolje táborokban kötöttek ki. Az Eltűnt Személyek Bizottsága szerint a becslések szerint körülbelül 4100 bosnyákot és horvátot öltek meg Prijedorban és környékén. A legtöbb horvátot Ljubijsko régióban, csak Briševo faluban több mint 70 horvát civil vesztette életét 1992 júliusában a „Sanska Brigada”, a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egyik alakulatának akciójában. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság 250px|bélyegkép|jobbra|Prijedor vasútállomása a 20. század közepén Prijedor város területén találhatók Európa legnagyobb vasérckészletei. A 19. század végéig a Szana-folyó egészen Prijedorig hajózható volt. Vonatok közlekedtek a Szanán és így szállították a vasat, az Unán és a Száván egészen Belgrádig. A Kozara óriási lignitben, timföldben, azbesztben és kvarchomokban gazdag ásványi lelőhelyeit a JSZK idejében elhanyagolták, mert a kiegyensúlyozott fejlesztési program szerint Prijedorba csak vasércbányát terveztek.
A háború előtti Prijedorban a legnagyobb munkaadó a Celpak paprikatermékgyár volt, amelynek létesítményeit részben felszámolták, részben elavulttá váltak. Az üzem egészében ma eladó. A község területén található a Celpakon kívül Európa legnagyobb vasércbányája, Ljubija. A háború előtti Šipad komplexumból maradt a magántulajdonba került a Javor bútorgyár. Az egyik jelenlegi nagyobb munkaadó a magánkézben lévő Janjoš kereskedelmi cég.
A gazdasági szerkezet szerint Prijedor városa a régió ipari-mezőgazdasági központja, amely Kozarska Dubica, Novi Grad és Kostajnica podkozarjei községekből, valamint Krupa na Uni és Oštra Luka podgorjei községek kisebb részeiből áll. A gazdasági fejlődés gerincét a bányászat, a cellulóz-, a fafeldolgozás, a fém- és a textilipar adja. Prijedor a háború előtt és most is Potkozarje regionális központja.
Közlekedés A város legrégebbi útvonala minden bizonnyal a Szana folyó, amelyen a római korban vasércet szállítottak Trákiába és Moesiába. A folyami forgalom a Dobrljin - Doboj vasút és a Prijedor - Drvar (a múlt század 60-as éveiben megszűnt) keskeny nyomtávú vasút megépítésével 1873 végén megszűnt. A Prijedor — Brezičani — Ljubija vasútvonal 1992-ig működött, ezt követően az infrastruktúrája a hanyagság és a kihasználatlanság miatt szinte teljesen tönkrement.
Prijedorban több fő- és regionális út keresztezi egymást. Tervben van a Novi Grad–Prijedor–Banja Luka autópálya megépítése is. A városi közlekedést négy autóbuszvonalon egyéni vállalkozók biztosítják.
Oktatás 250px|bélyegkép|balra|A Szent Száva Gimnázium épülete A szervezett oktatás első formái a 19. században jöttek létre. Így Bosznia-Hercegovina legrégebbi világi elemi iskolájaként Prijedorban már 1834-ben elemi iskola volt, amelyet később egyesítettek 1898-ban alapított ún. kommunális iskolával majd 1919-ben az állami iskolává, később pedig gimnáziummá nőtte ki magát. A legfontosabb iskolai intézményt, a Prijedori Gimnáziumot 1923-ban alapították Suljaga Suljanović földjén, aki birtokát az iskola építésére adományozta. A második világháború utáni időszakban női szakképző iskola is működött itt.
A városban ma 11 általános és 6 középiskola, valamint általános és középfokú zeneiskola, valamint a fejlődésben akadályozott gyermekek számára speciális iskola működik. Nem szabad megfeledkeznünk a Radost óvodáról sem. Prijedornak felsőoktatási intézményei is vannak, mint az Orvosi Főiskola és a Közgazdasági és Informatikai Főiskola, valamint a Banja Luka-i Egyetem Műszaki Karának Bányászati és Geológiai Tanszéke.
Kultúra Prijedor város területén az alábbi intézmények működnek sikeresen, amelyeket a Szerb Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának költségvetéséből és a város költségvetéséből finanszíroznak: 200px|bélyegkép|jobbra|A Szentháromság ortodox templom
„Ćirilo i Metodije” Nemzeti Könyvtár, Prijedor Kozare Múzeum Prijedor „Prijedor” Színház „Sreten Stojanović” Galéria Filmvetítési Központ
Prijedor község területén jelenleg a következő kulturális és művészeti társaságok és egyesületek működnek aktívan:
SKUD „Dr. Mladen Stojanović” Prijedor KUD „Kozara” Prijedor BKUD „Osman DŽafić” Puharska SPCPD „Vila” Prijedor KUD „Kozara” Donja LJubija KUD „Omarska“ Omarska KUD „Kozara” Kozarac KUD „Čigre” Ćela KUD „Milan Egić” Brezičani KUD „Saničani” Saničani BKUD „Brdo” Hambarine