Gornja Ravska (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése, éghajlata Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 75 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 22 km-re délnyugatra, a Ravska-patak völgyében, és a környező dombvidéken, 250 – 500 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több kis településből áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb036Bosnyák01Horvát28738Jugoszláv190Egyéb20Összesen30875
Története A falu területének első lakói a rómaiak voltak. Egy-három méteres mélységben római pénzek, gyűrűk és hasonló dolgok találhatók, amelyeket ők használtak és amelyek a mai napig fennmaradtak. A Ravska szó eredete nem ismert, de feltételezik, hogy ez is ebből a korból származik.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján Srpska Ravska néven az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Ravska településen 161 háztartást, 200 ortodox szerb, 13 muszlim és 706 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Ravska községnek 149 háztartása és 919 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A katolikus plébánia hivatalosan 1967. október 23-án önálló ekkor vált le Stara Rijeka és Šurkovac plébániáitól, 1971. szeptember 28-tól pedig ténylegesen is plébániaként működik. 1958-ban nyílt meg az általános iskola, 1974-ben érkezett meg az áram a faluba, 1973-1976-ban épült meg a plébániatemplom.
A ravskai katolikus plébánost, Ivan Grgić atyát 1992 november 7-én szerb szélsőségesek hurcolták el a plébániaházból, és nem sokkal éjfél után a ljubijai vasércbánya központi bányáinak környékén megölték. Még csak 30 éves volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 2004-ben készült el az út aszfaltozása, ami a templomtól egészen az iskoláig húzódik, 1600 méter hosszúságban. A helyiek a nyári hónapokban ivóvízhiánnyal küzdenek.
Nevezetességei A mai plébánia székhelyén, Gornja Ravska községben 1930-ban épült a szerény Keresztelő Szent János templom, akkor még Stara Rijeka filiájaként. A második világháborúban lerombolták. A mai plébániatemplom 1973-1976 között épült. A plébániaház 1969-ben épült, 2000-ben alaposan felújították. Ravska plébániájához a következő települések tartoznak: Carevića, Gornja Ravska, Donja Ravska, Miška Glava (Delići falucska), Ovanjska és Tisova.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései