Gornji Volar (, egykor Volar Katolički), horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 68 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re nyugatra, a Volar-patak völgyében, valamint a környező dombvidéken, 150 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kis falucskából áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb28Bosnyák00Horvát35543Jugoszláv120Egyéb40Összesen37351
Története Katolikus lakosság már a középkor óta él a településen. A katolikus plébánia székhelye a középkortól Vodičevo, majd 1788-tól Volar volt. A dubicai háború (1788-1791) idején ugyanis a katolikusok az üldözés elől osztrák földre menekültek. A vodicsevói plébánia megszűnt, a megmaradt katolikusok pedig a távolabbi Volarba vonultak vissza. 1801 óta a plébánia székhelye Šurkovacon van.https://www.zupa-surkovac.com/hr/1/Kratka+povijest Hozzáférés: 2022. 06. 09.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Volar Katolički településen 64 háztartást, 52 ortodox szerb és 385 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 71 háztartása és 483 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. Gornji Volar 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Gornji Volarban a temetőben található a Szent Antal-kápolna, mely 1982-1983-ban épült. A boszniai háborúban kifosztották és fa haranglábával együtt elpusztították. A háború után helyereállították. Felszentelése 2017. június 13-án történt. Gornji Volarban, Matanovići falucskában, a környék egyik legrégebbi temetőjében állt a Szent Rókus temetőkápolna. Az 1983-tól 1984-ig tartó időszakban a régi kápolna helyett újat építettek, de a boszniai háborúban súlyosan megrongálódott és elpusztult. A „Kod slike” nevű helyen egy útkereszteződésben van egy falusi útikápolna Szent Antal szobrával. A történelem során ez is többször elpusztult, de mindig újjáépítették. A boszniai háborúban ismét teljesen elpusztult. A háború után helyereállították.
Jegyzetek
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései