Donja Dragotinja (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 67 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re északnyugatra, a Szana jobb partján fekvő dombvidékén, 130 – 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll. Áthalad rajta a Prijedort Novi Graddal összekötő főútvonal és vasútvonal. A legtöbb ház a Szana-völgyben és mintegy 2 km hosszúságban az út mentén épült. Ez a rész körülbelül 130 m magasságban található. Fölötte a hegy lejtőin több falucska húzódik az utak mentén, melyek elérik a 200 m magasságot. Az egyikben ortodox templom található.Српскa енциклопедијa (2011) - Доња Драготиња
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb521506Bosnyák00Horvát31Jugoszláv70Egyéb83Összesen539510
Története Dragotinja település már a középkorban is létezett. Andrija Zirdum kutatásai szerint 1334-ben már plébánia székhelye volt és már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Dragotinja községben 172 háztartást 1276 ortodox szerb, 12 muszlim és 3 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Dragotinja községnek 183 háztartása és 1315 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kultúra A „Milan Egić” Kulturális és Művészeti Egyesület, Donja Dragotinja-i Brezičani-regionális csoportja szervezésében hagyományteremtő szándékkal 2016. július 11-én rendezték meg itt az Első „Őrizzük hagyományunkat” Folklórfesztivált.
Nevezetességei A falu ortodox temploma a Saničani településrészen a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal.
Jegyzetek
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései