Marini (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 56, közúton 74 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 22 km-re északnyugatra, a Szana jobb partjától északra levő Potkozarjei dombvidékén, 250 – 380 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb241133Bosnyák00Horvát10Jugoszláv00Egyéb10Összesen243133

Története A település feltételezhetően már a középkorban is lakott volt, ezt látszanak igazolni a Luplji-hegy tetején található, középkoriként azonosított épületmaradványok és kerámiatöredékek.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Prijedor községhez tartozó településnek 37 háztartása és 235 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o. 1910-ben a községben 61 háztartást 510 ortodox szerb, és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 65 háztartása és 546 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói nagy számban csatlakoztak a szerb felkelőkhöz. 1941 júliusa és 1942 májusa között a környéken súlyos harcok folytak a felkelők és a megszálló csapatok között. Ezeknek a csatáknak az eredménye volt az 1. Krajina partizánhadosztály egységeivel együttműködve Prijedor és Ljubija első felszabadítása 1942. május 16-án. 1942 folyamán, májusban, júniusban és júliusban a II. Krajina NOP „Mladen Stojanović” partizánosztag mind a létszám és a fegyverzet tekintetében a legerősebb osztag volt nem csak Bosznia-Hercegovinában, mint egész Jugoszláviában. 1942 szeptemberére a kísérő és az összekötő osztagokkal az egység az 5. Krajinai Kozara Nemzeti Felszabadító partizán csapásmérő dandárrá nőtte ki magát.Dragutin Čurguz, Milorad Vignjević, Drugi Krajinski Narodnooslobodilački Partizanski Odred „Mladen Stojanović”, Prijedor, 1982. 7. o.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ortodox temploma. Crkvina – középkori épület maradványai. A Luplji brdo nevű magaslaton épületromok és apró kerámiatöredékek találhatók.

Jegyzetek

További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com

Kategória:A Banja Luka-i régió települései