bélyegkép|Aranyosgerendi kastély Gerendi János (? – 1594. augusztus 28. után) erdélyi politikus, radikális teológiai nézeteket vallott. 1570 után "kapcsolatban állt a radikális antitrinitáriusok szinte minden prominens képviselőjével"Szabó | 1982.| 220.o.. Követőit, akik a szombatot a pihenés napjának tekintették, de nem tartották be az összes ószövetségi törvényt, "gerendistáknak" nevezték. Az 1580-as évek végétől elfogadta az ateista filozófiát.
Politikai pályafutása Gerendi János magyar nemesi család sarja volt.Keul | 2009. | 132.o. Családi birtokai az Erdélyi Fejedelemségben voltak.Hangay | 1987 | 91–92.o. 1575-től a padovai egyetemen tanult.Keul | 2009. | 132-133.o. 1585-ben a hercegi udvar bírája lett.Hangay | 1987. | 92.o. Az 1588-as medgyesi országgyűlésen Erdély három nemzetének egyik képviselője volt. Keul | 2009.| 133.o. Sürgette az uralkodót, Báthory Zsigmondot, hogy űzze ki a jezsuitákat a fejedelemségből. Báthory, aki Gerendit az ellenzék egyik fő vezetőjének tekintette, elrendelte kolozsvári letartóztatását.
Radikális reformer Gerendi udvarházakat tartott Gerenden és Alcinán, ahol menedéket adott korának legradikálisabb teológusainak.Johann Sommer egyik könyvét neki ajánlotta 1571-ben.Pirnát | 1970.| 680.o. Jacob Palaeologus, aki tagadta Jézus istenségét, 1574 végétől 1575 nyaráig Alcinában tartózkodott. A szombatos teológus, Bogáti Fazekas Miklós az 1580-as évek elején gyakran meglátogatta őt Gerenden. Meggyőzte Gerendit, hogy nyilvánítsa a szombatot pihenőnappá birtokain, és vezessen be néhány ószövetségi étkezési szabályt (a vér és a megfojtott állatok fogyasztásának tilalma). Evangélikus papok ösztönzésére Kerc parasztjai 1585-ben meggyilkolták Gerendi unokaöccsét, aki vasárnaponként népszerűsítette a munkát.Hangay | 1987. | 94.o.
Bár egy jezsuita szerzetes, Szántó István neki tulajdonította a szombatosság bevezetését Erdélyben, Gerendi valójában nem tartotta be az összes ószövetségi törvényt. Követőit 1600 körül Erdélyben "gerendistáknak" nevezték. A vezető unitárius teológus, Giorgio Biandrata vizsgálatot folytatott Gerendi birtokain, ami 1582-ben Fazekas Bogátit menekülésre kényszerítette a fejedelemségből. Christian Francken szabadgondolkodó, aki először látogatta meg őt Alcinában 1584-ben, meggyőzte Gerendit, hogy az ószövetségi törvényeknek való engedelmesség szükségtelen. Francken hatására Gerendi élete utolsó éveiben elfogadta filozófiai ateizmusát.
Család Gerendi első felesége, a somkeréki Erdélyi Kata közeli rokonságban állt előkelő erdélyi családokkal. Halála után Gerendi feleségül vette Rákóczi Magdolnát, akinek bátyja, Zsigmond nagy birtokokkal rendelkezett a királyi Magyarországon. Rákóczi Gerendi lányát első feleségétől, Annától vette feleségül 1582-ben. Rákóczit 1607-ben Erdély fejedelmévé választották.
Források
Hangay, Zoltán (1987). Erdély választott fejedelme: Rákóczi Zsigmond [Elected Prince of Transylvania: Sigismund Rákóczi]. Zrínyi Kiadó. ISBN 963-326-363-8. Keul, István (2009). Early Modern Religious Communities in East-Central Europe: Ethnic Diversity, Denominational Plurality, and Corporative Politics in the Principality of Transylvania (1526–1691). Brill. ISBN 978-90-04-17652-2. Pirnát, Antal (1970). "Gerendi János és Eössi András [János Gerendi and András Eössi]" (PDF). Irodalomtörténeti Közlemények (in Hungarian). 74 (5–6): 680–684. ISSN 0021-1486. Szabó, Géza (1982). "A Hungarian antitrinitarian poet and theologian: Miklós Bogáti Fazakas". In Dán, Róbert; Pirnát, Antal (eds.). Antitrinitarianism in the Second Half of the 16th Century. Akadémiai Kiadó. pp. 215–230. ISBN 963-05-2852-5.
Jegyzetek
Kategória:1595-ben elhunyt személyek
Fordítás