Glogoni, Andreich Jenő (Salgótarján, 1890. december 12. – 1953. szeptember 8.) magyar mérnök, közgazdász, konjunktúrakutató.
Szakmai életútja
Az érettségi után a Királyi József Műegyetemenn tanult, ahol 1922-ben mérnökként, 1925-ben közgazdászként végzett, és 1928-ban doktori oklevelet szerzett. A Királyi József Műegyetemen 1928-tól tanársegédként nemzetgazdaságtant adott elő. 1925-től 1936-ig a közgazdaságtani és pénzügytani szeminárium oktatója volt a Heller Farkas vezette intézetben. Az egyetemen 1932-től adjunktusként, 1937-től a konjunktúrakutatás tanáraként oktatott. Egyetemi magántanárként 1940-től a közigazgatásról, 1944-től emellett a gazdasági helyzetváltozások kutatási módszereiről tartott előadásokat. 1932-től a Ludovika Akadémián is tanított. 1938-tól a Magyar Nemzeti Bank tisztviselőjeként dolgozott, 1940-től a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági témáinak előadója volt. Az 1940-es évek első felében a Miniszterelnökség Gazdaságtanulmányi Osztályának főelőadója volt. Az államot képviselte a Fanto Egyesült Magyar Ásványolajgyárak Rt. igazgatójaként.
1944-ben a Kőolaj-finomítógyár Rt. igazgatóságába delegálták. 1946-ban politikai okból külföldre távozott. 1947-ben Ortutay Gyula kultuszminiszter utasításának értelmében a Műegyetemen a tanítási jogosítványát megvonták.
Amerikai emigrációban hunyt el.
1924-től az Magyar Statisztikai Társaság tagja volt, 1932-ben rendes taggá választották, 1933 és 1943 között a szervezet titkári posztját töltötte be. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet IX., Közgazdasági Szakosztályában 1928-ban jegyzővé választották. 1928-tól az Országos Gépjárműügyi és Közúti Közlekedésrendészeti Bizottság (OGKB) szakértője volt. 1936-ban a Legkisebb Munkabéreket Megállapító Bizottság asztalosipari tagozatának alelnökévé választották. Szintén ekkortól a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium Árelemző Bizottságának tagjaként végzett szakértői tevékenységet.
Munkásságának nagy része az árucsere, az áralakulás és a piac jelenségeinek tudományos vizsgálatához kapcsolódott; cikkeiben idősorkutatással, korreláció- és regresszióanalízissel foglalkozott eredeti megoldásokkal és az egyetemi oktatásban is használt eszközrendszerrel. A természettudományokban végbement fejlődéssel párhuzamosan matematikai statisztikai módszereket alkalmazott a jelenségek között fennálló kapcsolatok, törvényszerűségek szabatos megismerésére, feltárására. Műveiben a konjunktúrakutatás célját úgy határozta meg, mint a gazdasági élet változásait, mozgásjelenségeit jellemző adatsorok megfigyelését, az egyes jelenségek között tapasztalható összefüggések felderítését, statisztikai értékelését. Kiadott művei elősegítették a magyar matematikai statisztika megteremtését és gyakorlati alkalmazását a konjunktúra elemzéseiben. Írásai megjelentek a Heller Farkas által szerkesztett Közgazdasági Szemlében.
Édesanyja Künze Antónia.
Legfontosabb publikációi A konjunktúrakutatás statisztikai módszerei. Közgazdasági Szemle. 1927. 51. 217-233.
A racionalizálás lényege. Magyar Mérnöki és Építész Egyleti Közlöny Melléklete. Technika és közgazdaság. 1928. július 22. p. 49-50.
Az ártörvényszerűségek statisztikai megközelítésének tudományos és gyakorlati jelentősége. Közgazdasági Szemle. 1933. 57. 145-211.
A tudományos kutatómunka fejlődése és a közgazdaságtan. Közgazdasági Szemle. 1934. 58. 616-619.
A konjunktúrakutatás módszerei. Magyar Tudományos Akadémia. Bp., 1937. Az MTA díjával kitüntetett pályamű.Andreich Jenő. A konjunktúrakutatás módszerei
Magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok új közlekedéspolitikai lehetőségei. Közgazdasági Szemle. 1939. 63. 608-616.
Jegyzetek
Források
Andreich Jenő. KSH Könyvtár.
Nádudvari Zoltán – Rettich Béla: Andreich Jenő. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár.
Bene-Szabó: Bene János-Szabó Péter: A magyar királyi honvédhuszár tisztikar 1938-1945. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 2003.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Jogakadémia: Az egyetemek és jogakadémiák statisztikai tanárai Magyarországon 1777-1945. Összeállította Kecskés Anna. Bp., Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Központ, 1980. 91 o. (Történeti statisztikai füzetek 3.)
Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
Oroszi Sándor-Sipos Béla. Heller Farkas Közgazdasági iskolájáról a statisztikus szemléletében. Statisztikai Szemle. 1985. 2. sz.Heller Farkas Közgazdasági iskolájáról a statisztikus szemléletében
A titkárok között találjuk többek között - Andreich Jenő egyetemi tanár, Bene Lajos fővárosi statisztikai hivatali főjegyző és Kádas Kálmán egyetemi tanár nevét. Magyar Statisztikai Társaság története. Dr. Gyulay Ferenc a Statisztikai Szemle 1990.10. számában megjelent tanulmánya alapján összeállította: Oros Iván
MILLENNIUMI ÉVKÖNYV. Budapesti Műszaki Egyetem. 2000. Közgazdasági doktorok. 168. oldal. Andreich Jenő, glogoni, mérnök, közgazda 1928. Andreich Jenő, glogoni Közgazdasági doktor 1928.
Sipos Béla. Konjunktúraelemzés – és prognosztizálás. (A Heller Farkas iskola eredményeinek felhasználásával.); Prodinform, (Időszerű gazdaságirányítási kérdések), Bp., 1983.
Jelenlegi ismereteink alapján a Miniszterelnökség Gazdaságtanulmányi Osztályának a vezetője Judik József és Surányi-Unger Tivadar volt. Mellettük Andreich Jenő, Csikós-Nagy Béla, Hantos Elemér, Nötel Rudolf, Rézler Gyula, Schweng Loránd, Szentágotai Dezső és Urbán János dolgozott az osztály kötelékében. Németország 1940-es olajhelyzete és háborús kilátásai egy magyar kormányzati háttéranyag alapján. Újkor.Hu
Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar gépészmérnökök Kategória:Magyar statisztikusok Kategória:Magyar közgazdászok