Trnopolje (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 48 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délkeletre, 150 – 160 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység és a Saničani-tó közötti sík vidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb576600Bosnyák26671912Horvát4311Jugoszláv481Egyéb369138Összesen37032662
Története Trnopoljét a második világháború előtt Trnjaninak hívták. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 32 háztartása és 154 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o. 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 88 háztartást, 405 muszlim, 40 római katolikus és 49 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború alatt a települést 1992-ben teljesen lerombolták, a bosnyák lakosságot elűzték. A száműzött bosnyákok egy része 1999-ben visszatért, és újjáépítette a helyi mecsetet. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Trnopoljén a bosznia-hercegovinai háború idején szerb katonai és rendőri hatóságai által létesített koncentrációs tábor működött. A tábor 1992 májusától novemberéig működött. Fennállásának minden pillanatában 4-7000 bosnyákot és horvátot tartottak fogva a táborban, és ez szolgált kiindulópontként a tömeges deportálásokhoz, főként nők, gyerekek és idősek körében. Becslések szerint a tábor fennállásának körülbelül fél éve alatt körülbelül 30 000 fogoly ment át rajta. A táborban elkövetett visszaélések széles listája létezik, a különféle kínzásoktól a nemi erőszakon át a gyilkosságig. A fogságban mintegy kilencven foglyot öltek meg. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) több szerb ellen is vádat emelt a táborban elkövetett bűncselekmények miatt. A bosznia-hercegovinai háború befejezése után Slobodan Milošević szerb államfő vádiratában is szerepeltek a trnopoljei bűncselekmények, de ő még a per befejezése előtt meghalt. Trnopolje első mecsete vályogból és fa minarettel épült a gyülekezet szélén fekvő Elezovići és Hodžići falvak határán. Ezt a mecsetet a gyülekezet helyi kézművesei, Karanfil Sivac és rokonai építették. 1929. augusztus 2-án. soha nem látott viharos szél volt, ami a mecset minaretjét is ledöntötte. Így a trnopoljei mecset 41 évig minaret nélkül állt. A mecset állapota is nagyon leromlott, így új mecsetet kellett építeni. A gyülekezet többsége támogatta, hogy a mecset új helyen, a gyülekezet közepén épüljön fel. Az új mecsetet 1971-ben nyitották meg. A mecset elég nagy volt, a környéken csak a kozaraci mecset volt nagyobb nála. A mecset mellett új imámlakás is épült. 1992-ben ezt a mecsetet is lerombolták a szerb fegyveresek. A régi, minaret nélkül álló mecset azonban megmaradt és ez után az új mecset felépítéséig ezt használták. Az új mecset 2001-ben épült, majd később felépült a minaret is és az imámlakás is.
Jegyzetek
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései