Gašnica (), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 45, közúton 55 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re nyugat-északnyugatra, Orahova és Bistrica között, a Száva-folyó jobb partján fekszik ott, ahol a Gašnica-patak a Szávába ömlik. A település domborzata két részre tagolódik. A Szávamenti rész, sík, hordalékos talajú, tengerszint feletti magassága 90-100 méter. A település déli része felnyúlik a Prosara-hegység északi lejtőire, ahol 300 méter fölé emelkedik. Több, kis településből áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb417347Bosnyák02Horvát13Jugoszláv170Egyéb82Összesen443354
Története A falu középkori életére utalhat az a 9. – 10. századi, vasból készült, „fecskefarkú” nyílvessző, amit a területén találtak. A település 1537 körül, Gradiška elestével került török kézre. Az oszmánok uralma alatt Gradiškához hasonlóan a kobaškai kapitányság része volt, melynek központja eredetileg Bosanski Kobašban (a mai Kobašban Srbacban) volt. Amikor Szlavóniából gyakori osztrák-magyar betörések voltak, a kapitányság székhelyét 1723-ban Kotorba, a mai Kotor-Varošba helyezték át.
1875. augusztus 28-án csata zajlott itt a hajdúk és a Petar Popović Pecija vezette felkelők, valamint a törökök és a helyi parasztok között. Pecija ebben a csatában halt meg, amikor egy ebből a faluból kilőtt puskalövedék a Száva túloldalára menekülő Peciját eltalálta.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orahovo községhez tartozó településnek 75 háztartása és 371 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó településen 122 háztartást, 600 ortodox szerb, 1 muszlim és 2 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 141 háztartása és 796 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o. 150px|bélyegkép|jobbra|Lepa Radić mellszobra a szomszédos Bistrica emlékparkjában Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói közül sokan csatlakoztak a Kozara-hegységben megbújó partizánokhoz. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt.
Híres emberek Ebben a faluban született 1925. december 19-én Lepa Radić (1925-1943) a nemzeti felszabadító hadsereg fiatal harcosa, Jugoszlávia nemzeti hőse.
Jegyzetek
További információk Gradiška város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései