Dragelji (), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 51 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 13 km-re délnyugatra, a Kozara-hegységtől keletre, 105-183 méteres magasságban, a Lubina-folyó jobb partján elterülő dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb207134Bosnyák00Horvát00Jugoszláv160Egyéb121Összesen235135

Története A falu középkori létezéséről tanúskodhatott az a glagolita felirat, melyet 1920-ban találtak itt, és amelynek később nyoma veszett.

A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 37 háztartása és 200 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó községnek 79 háztartást és 449 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 166. o.

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a falunak 80 háztartása és 406 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1943. szeptember 10-én az usztasák 46 helyi lakost mészároltak le a faluban, közülük 21 gyerek és 19 nő volt. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. 1920-ban a faluban egy középkori glagolita (valószínűleg kőbe vésett) feliratot találtak, melyet Zágrábba küldtek, ahol aztán nyoma veszett.

Jegyzetek

További információk Gradiška város hivatalos oldala

Kategória:A Banja Luka-i régió települései