Pais István (Pajzsszeg, 1932. március 10. – 2026. január 5.)A PIM-ben feltüntetett 2007-es halálozási adat HIBÁS!!! magyar filozófiatörténész, író, egyetemi oktató, docens.
Életútja A ma Becsvölgyéhez tartozó, Zala vármegyei Pajzsszegen született, 1932. március 10-én, református vallású, négygyermekes, szegényparaszti családba. Édesapja többek között szénégetéssel és házépítéshez, illetve a bányászathoz használt szarufa, gerenda faragásával is foglalkozott.Napút, 2001 (3. évfolyam, 10. szám) 2001-12-01 – Hatvan jeles hetvenes – Pais István
A falu a Pais családokról kapta nevét, akik Pais Dezső kutatásai szerint paisjártók, vagyis pajzsgyártók voltak. A református elemi iskolát Barabásszegen kezdte. Második elemi iskolás korában, gyermektelen rokonaihoz tanyára került,Tere fere: A biblia igazi világa ekkor már a kustánszegi református iskola kisdiákja volt.
Kitűnő tanulóként, tizenkét évesen részt vett a szombathelyi premontrei gimnáziumban egy versenyvizsgán, amely egy országos mozgalom részeként tehetséges, szegény falusi gyerekeket ösztöndíjas középiskolai tanulási lehetőséghez juttatott. Ennek nyom felvették a zalaegerszegi polgári fiúiskolába (ma zalaegerszegi Petőfi Sándor Általános Iskola). Hegedűs RajmundnakHegedűs Rajmund életrajz – agt.bme.hu köszönhetően, aki ekkoriban a zalaegerszegi tanítóképző tanára volt, 1947. február 1-től felvették a NÉKOSZ Batsányi János kollégiumába is, amelyben a diákoknak a tanulási lehetőségeken kívül, ingyenes bentlakást is biztosítottak. 1948-tól a zalaegerszegi Deák Ferenc Gimnázium tanulója lett. Az intézmény neve 1950-től Zrínyi Miklós Gimnázium lett.Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium
Középiskolás évei alatt többféle sportágat is kipróbált és sikeresen űzött (kosárlabda, röplabda, atlétika, sakk) és mivel jó tanuló is volt, 1950 tavaszán diákszövetségi titkárrá választották. Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lenin Intézet nevű karára jelentkezett és 1952-től az ELTE filozófia szakos hallgatója volt, 1957-ben diplomázott. 1961-ben védte meg bölcsészdoktori, 1970-ben kandidátusi disszertációját.
Az 1960-as évek első felében tanársegédként társadalomelméletet oktatott az Országos Rabbiképző Intézetben. 1957-től 1996-ig tanított az ELTE-n filozófiát, vallástörténetet, bibliaismeretet és – elsődlegesen – filozófiatörténetet.
Magánélete Pestszentlőrincen élt. Felesége Kövér Irén, akivel 1959-ben kötött házasságot.Zalai Hírlap, 2014. március 22. (70. évfolyam, 68. szám) Nem középiskolás fokon tanítani – Pais István: A régi Göcsej fia vagyok (6.)
Könyvei Bevezetés a vallástörténetbe és a valláskritikába (1967) A teleológia; Tankönyvkiadó, Bp., 1971 Ember és vallás: adalékok a vallás kritikájához és struktúrájához (1974) A Marx előtti filozófia története; Tankönyvkiadó, Bp., 1975 Az antik filozófia története (1978) A görög filozófia (1982) Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák (1985) Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák (1992) A filozófia története (2005) Az igazság nem tűr meg semmi álnokságot...; Ősi Örökségünk Alapítvány, Bp., 2022 (Zsarátnok könyvek) "Minden le-föl kavarog és változik az idő gyermekjátékában"; Ősi Örökségünk Alapítvány, Bp., 2023 (Zsarátnok könyvek)
Díjai, kitüntetései, elismerései Munka Érdemrend bronz fokozata (1964) A filozófiatudomány kandidátusa (1970)
Jegyzetek
Források
Magyar Demokrata, 2001. január 18. (5. évfolyam, 3. szám) Pais István filozófiatörténész ZAOL – Pais István kilencven év fölött is alkot
Kategória:1932-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar filozófiatörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar írók Kategória:Pestszentlőrinciek