A Francesca da Rimini ( (Fantazija «Francesca da Rimini»)) orosz szimfonikus fantázia (Op.32), Csajkovszkij műve. Francesca da Rimini (született da Polenta) ravennai signoria vezetője leányának alakját idézi fel. Dante Alighieri Isteni színjátékának (Pokol, V. ének) cselekményén alapul, amely az igen fiatalon férjhez adott Francesca férje öccse, Paolo da Rimini iránti tragikus szerelmét és az őket ért megtorlást beszéli el. A mű ajánlása Szergej Tanyejevnek szól. Az 1876-ban komponált zenét először Nyikolaj Rubinstejn adta elő Moszkvában.
A mű leírása A fantázia extrém szakaszai a pokol forgószeleit és a bűnösök nyögéseit jelenítik meg (csökkent szeptakkordok, lamento intonációk, viharos passzusok).
A kompozíció középpontjában a „Francesca története” (klarinétszóló) áll – Csajkovszkij kifejező, kiterjesztett és szenvedélyes cantilenájának csodálatos példája. Egyszerűen és szomorúan kezdődik, majd hullámokban fejlődik fel, egymást követő hullámvölgyekkel.
A téma variációs fejlődése a „könyv olvasása” fényes lírai epizódjához vezet (a Sir Lancelot lovagról szóló könyvet olvasva a szerelmesek felfedezik érzelmeiket), majd bekövetkezik a tragikus végkifejlet.
A szerző a mű komponálásához 1876 szeptembere végén, Bayreuthban kezdett hozzá, a partitúra viszont csak november 5-én készült el. Ebben leírt autogramjában elhelyezett irodalmi program Csajkovszkij részletesen kifejti a Francesca és Paolo tragikus szerelmi történetét bemutató V. dal kezdő és záró szakaszának tartalmát.
Fordítás
Felhasznált irodalom
Kategória:Szimfonikus művek Kategória:Csajkovszkij művei