Miljevići (), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 34 km-re északra, községközpontjától légvonalban 18, közúton 25 km-re délre, 150-250 méteres magasságban, a Jurkovica, a Suvaja és a Borna folyók által közrezárt dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb226193Bosnyák00Horvát21Jugoszláv42Egyéb50Összesen237196
Története A Gradina nevű magaslat lejtőin talált régészeti leletek tanúsága szerint területén már a római korban erőd állt.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 17 háztartása és 97 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Romanovci községhez tartozó településen 37 háztartást és 199 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Brijeg – római erőd maradványai. A Gradina nevű magaslat lankás lejtőin kő, tégla és építési kötőanyagok maradványai találhatók.
Jegyzetek
További információk Gradiška város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései