2024. december 1-jén tartották Romániában a 2024-es parlamenti választásokat, melyen az állampolgárok szavazhattak a parlament összetételéről a következő 4 évre. A választáson a Szenátusba és a Képviselőházba induló pártlistákra illetve független jelöltekre külön-külön lehetett szavazni. A választások időpontjáról 2024. július 4-én határozott a PSD-PNL kormánykoalíció.Lehet készülni: ekkor lesznek az elnök- és a parlamenti választások maszol.ro, 2024. július 4
Előzmények
Cîțu-kormány Az előző, 2020 decemberében megtartott parlamenti választást követően kinevezték a Cîțu-kormányt, amelyet három román politikai parlamenti párt jobbközép koalíciója támogat: a konzervatív-liberális Nemzeti Liberális Párt (PNL), a centrista-jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetség (röviden USR PLUS, de 2021 végén visszatértek az USR mozaikszóra), és a magyar kisebbség érdekeit képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
2021 szeptemberében a koalíción belüli jelentős szakadás a 2021-es román politikai válság kitöréséhez vezetett. Florin Cîțu miniszterelnök Klaus Johannis elnök támogatásával menesztette Stelian Ion igazságügyi minisztert. Az USR összes többi minisztere 2021. szeptember 7-éig kilépett a kormányból, így a Cîțu-kormány kisebbségbe került. Ezt követően 2021 novemberében egy bizalmatlansági indítvány következtében a kormány megbukott (a kormány ellen szavazatok legmagasabb száma az 1989 utáni Románia politikai történetében).
Nemzeti Koalíció Romániáért
A politikai válság a nagykoalíció megalakulásával ért véget. Ennek eredményeként megalakult a PNL-t, a PSD-t és az RMDSZ-t tömörítő Nemzeti Koalíció Romániáért (CNR) által támogatott Ciucă-kormány, amely 2023 júniusáig maradt hatalmon, amikor is a három párt közül az utóbbi kilépett a kormányból. 2023. június 15-én a rotációs kormányszerződés részeként a nemzeti liberálisok átadták a helyét a szociáldemokrata vezetésű Ciolacu-kormánynak.
A június 9-ei önkormányzati és európai parlamenti választás A decemberi választást előrevetítve június 9-én került sor a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokra. A két kormánypárt az európai parlamenti választáson, valamint egyes körzetekben az önkormányzati választáson is közös listán. Az eredményeket a CNR győzelmének tekintették, bár a PNL sok veszteséget szenvedett koalíciós partnereitől azokon a településeken és megyékben, ahol külön futottak. Az újonnan alakult Egyesült Jobboldali Szövetség jelentős veszteségeket könyvelhetett el: a Népi Mozgalom Párt polgármestereinek 88%-át, a Mentsétek meg Romániát Szövetség pedig kulcsfontosságú versenyeket Brassóban, valamint Bukarestben, különösen az 1. és 2. szektorban, ahol a polgármesterjelöltek elveszítették képviselők azt állították, hogy választási csalás történt. Az USR gyenge teljesítménye Cătălin Drulă pártelnöki tisztségről való lemondásához és a helyére Elena Lasconi câmpulungi polgármester került.
A november 24-ei elnökválasztás A választásra politikai bizonytalanság közepette kerül sor, amelyet a 2024-es romániai elnökválasztás november 24-ei első fordulójának eredménye okoz, amelyen Călin Georgescu független jelölt és Elena Lasconi, az USR pártelnöke és államfőjelöltje jutott be a december 8-ára kiírt második fordulóba. Marcel Ciolacu, a PSD-s miniszterelnök és Nicolae Ciucă PNL-s volt miniszterelnök nem jutottak be a második fordulóba.
Idővonal
A választás időpontja Mind a parlamenti, mind az elnöki ciklus a tervek szerint 2024 végén ért véget. A különböző képviselőcsoportokkal folytatott konzultációt követően a Ciolacu-kormány bejelentette, hogy a parlamenti választásokra december 1-jén kerül sor, az elnökválasztással pedig nagyjából ugyanebben az időben (első forduló november 24-én, második forduló december 8-án), így a 2004-es általános választás óta először történt ilyen választási összefonódás Romániában.
A választás időpontja egybeesett a Nagy Unió Napjával, a román nemzeti ünneppel is.
Menetrend +Dátum Esemény Szeptember 7. Határidő, ameddig az Állandó Választási Hatóság közölheti a Központi Választási Irodával a nyilvántartásba vett választópolgárok számát Szeptember 10. A pártok benyújtásának határideje választási szövetség létrehozására Október 2. A politikai pártok, választási szövetségek és a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek jelöltlistájának benyújtásának határideje Október 17. A függetlenek benyújtásának határidejeA határideje a külhoni románoknak, hogy regisztráljanak szavazni. Október 22. A politikai pártok, szövetségek és nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek határideje jelképeik megválasztására. Október 30. A jelöltek szavazólapon való megjelenési sorrendjét minden választókerületben véletlenszerű sorsolással határozzák meg. November 1. A választási kampány kezdete November 16. A hivatalos szavazólapok és bélyegzők gyártási határideje November 28. A levélben leadott szavazatok beérkezésének határideje November 30. A választási kampány végeA külföldi szavazóhelyiségekben a szavazás helyi idő szerint reggel 7 órakor kezdődött December 1. A szavazás napja Romániában – 7 órától 21 óráig lehetett szavazni
Választási rendszer A képviselőház 330 tagját és a szenátus 136 tagját egyaránt 43 többmandátumos választókerületben választják meg Románia 41 megyéje, Bukarest önkormányzata, valamint a román diaszpóra alapján, pártlistás arányos képviselettel. számú törvény A 208/2015-ös rendelet előírja, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) által az előző év január 1-jén gyűjtött népességi adatok szerint minden választókerületben 73 ezer főnként egy képviselőt és 168 ezer főnként egy szenátort kell kitüntetni. A választókerületekben nem lehet kevesebb 4 képviselőnél és 2 szenátornál.
Az önállóan induló pártoknak a parlamentbe jutáshoz országosan át kell lépniük az 5%-os küszöböt és/vagy legalább négy megyében a szavazatok minimum 20%-át meg kell szerezniük. A választási szövetségeknek magasabb küszöböt kell átlépniük, nevezetesen 8%-ot a kéttagú pártok esetében, 9%-ot háromtagú szövetségek esetén, és 10%-ot több párttagú szövetségek esetében. További mandátumot (jelenleg 18) lehet hozzáadni a képviselőházhoz azon etnikai kisebbségi csoportok számára, amelyek versenyeznek a választásokon, és átmennek egy alacsonyabb küszöböt (az alsó kamarai mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatok 5%-a, a szavazatok számának elosztásával számítva). azon pártok, szövetségek és független jelöltek szavazatai, amelyek átlépték a küszöböt az általuk szerzett mandátumok számával). +Választókerületek Kijelölt képviselők Kijelölt szenátorok Bukarest 29 13 Prahova 12 5 Iași, Constanța 11 Bákó, Kolozsvár, Dolj, Suceava, Temes 10 4 Argeș, Bihar, Brassó, Galați 9 Maros 8 Neamț 8 3 Arad, Buzău, Dâmbovița, Máramaros, Vaslui 7 Botoșani, Hunyad, Szeben, Olt 6 Vâlcea 6 2 Fehér, Beszterce-Naszód, Brăila, Krassó-Szörény, Gorj, Hargita, Ilfov, Szatmár, Teleorman, Vrancea 5 Călărași, Kovászna, Giurgiu, Ialomița, Mehedinți, Szilágy, Tulcea, román diaszpóra 4
Pártok és szövetségek
Parlamenti összetétel PartyIdeologyLeader(s)Initial seatingCurrent seatsGovernmentVotesSeatsCîțuCiucăCiolacuPSDSzociáldemocráciaSocial conservatismMarcel Ciolacu29.3% (S)PNLSzociálkonservatismKereszténydemokráciaNicolae Ciucă25.1% (D) 25.5% (S)USRLiberalismElena Lasconi15.3% (D) 16.0% (S)AURGeorge Simion9.0% (D) 9.1% (S)RMDSZ(UDMR)Magyar kisebbségvédelemHunor Kelemen5.7% (D) 5.8% (S)FDKereszténydemokráciaLudovic OrbanNewSplit from PNL—REPERLiberalizmusDragoș PîslaruRamona StrugariuNewSplit from USR—PUSLSocial conservatismDaniel Ionașcu1.0% (D) 1.1% (S)—NRUltranacionalismNinel PeiaNewSplit from AURRomania in ActionCentrizmusRomanian patriotismMihai Apostolachenew - Független politikus vagy egyéb szervezet——7.57% (D) 0.85% (S)— Vacant seats————
Új pártok 2021 júliusában megalakult a Marian Vișu-Iliescu vezette nacionalista Román Falupárt (RoSAT), amely azt állítja, hogy a parasztok érdekeit képviseli, a nagy pártok figyelmen kívül hagyva.
2021. szeptember 19-én a PSD volt elnöke, Liviu Dragnea korábbi szövetségesével, Codrin Ștefănescuval együtt megalapította a Szövetség a Hazáért (Románul: Alianța pentru Patrie, ApP), a PSD-től való elszakadás és mindkettő szerint annak „alternatívája”.
2021. október 3-án a PNL volt miniszterelnöke, Ludovic Orban, akit Florin Cîțu éppen a 2021-es PNL pártkongresszuson győzött le a PNL éléről, kijelentette, hogy hajlandó "egy olyan új politikai konstrukciót létrehozni, amely kész lenne folytatni a PNL örökségét”. Ezzel kapcsolatban akkoriban úgy gondolták, hogy követheti Călin Popescu-Tăriceanut, egy másik volt nemzeti liberális miniszterelnököt, aki később kilépett a PNL-ből, hogy megalapítsa saját politikai pártját, pontosabban a Liberális Reformista Pártot (PLR). később Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) néven ismerték, miután egyesült a Konzervatív Párttal (PC), egy mára megszűnt politikai párttal, amelyet végül a PNL felszívott. 2022. március végén.
Emellett az Orbán nevében tett további konkrét lépések előtt különböző kommentátorok kijelentették, hogy Orbán frakciója megválhat a fő PNL-től, ha Cîțu parlamenti menesztése után (ami szintén megtörtént időközben) nem nevezik ki miniszterelnöknek. Ezt követően, miután a PNL tárgyalásokat kezdett a PSD-vel, egyre több képviselő lépett ki a PNL-ből, és csatlakozott Orbán parlamenti frakciójához. Orbán új pártját hivatalosan 2021 decemberében jegyezték be, és a „Jobb Erő” (vagy röviden FD) nevet viseli.
2021 novemberében egy új párt MOST néven (Románul: ACUM) jött létre. Progresszív és zöld ideológiája van.
Ezenkívül 2021 novemberében Maricel Viziteu, Adeluța és Gabriel Gib megalapította az SOS Románia pártot. Később azonban 2022 májusában vált ismertté a román politikai színtéren, miután a Szövetség a Románok Uniójáért (AUR) listáján megválasztott Diana Iovanovici Șoșoacă szenátor csatlakozott a párthoz, és végül annak vezetője lett.
Viorica Dăncilă volt PSD-elnök és miniszterelnök időközben a Nemzet Emberek Együtt (NOI) párt elnöke lett.
A Szövetség a Románok Uniójáért 2022. márciusi kongresszusa után Dan Grăjdeanu, az Ortodox Testvériség civil szervezet elnöke bejelentette, hogy civil szervezete befejezi az együttműködést az AUR-ral, és saját politikai pártot indít. 2022. április 17-én megalakult a Testvériséghez kötődő párt: a Nemzeti Mozgalom. Mihai Tîrnoveanu vezeti.
A volt független/technokrata miniszterelnök és a PLUS/USR PLUS/USR tagja (valamint az USR volt elnöke) Dacian Cioloș 2022. május 31-én hivatalosan is kilépett az USR-ből, és egy vadonatúj pártot alapított REPER néven. Több olyan európai parlamenti képviselő (pontosabban 4), akiket korábban a 2020-as USR PLUS Szövetség listáin választottak meg a 2019-es romániai európai parlamenti választáson, Dacian Cioloș mellé állt újonnan alapított politikai projektjéért, de továbbra is kapcsolatban állnak a Renew csoporttal. az Európai Parlament. A REPER tehát az USR töredékének tekinthető (és valójában az).
2022. július 10-én Mihai Lasca volt AUR-helyettes megalapította saját politikai pártját A Román Nép Hazafiai néven. A pártot euroszkeptikusnak, román nacionalistának és LMBT-ellenesnek minősítették.
A Zöld Párt (PV) is újraindult Zöld Párt (Zöldek) új néven – ( Romanian )). A pártot jelenleg két társelnök vezeti, pontosabban Marius Lazăr és Lavinia Cosma (2016 és 2019 között volt USR-tag). A párt először 2023 elején jelent meg a szavazásban.
2023 szeptemberének végén a PNL alelnöke és alelnöke, Ben Oni Ardelean kilépett a pártból, és bejelentette, hogy új politikai projektet kezdeményez. Következésképpen a közelmúltban egy állítólagos konzervatív politikai pártot alapított Remény Mozgalom ( Romanian néven. ) a kiábrándult romániai választók számára.
Civil aktivisták november végén jelentették be a Természetért, Emberekért és Állatokért Párt (románul: Partidul pentru Natură, Oameni și Animale – NOA) elindítását. A pártot ideiglenesen Lucian Rad, volt brassói megyei tanácsos vezeti.