A szoftverkomponens egy moduláris szoftveregység, amely specifikus funkcionalitást zár magába. A komponens kívánt jellemzői az újrahasználhatóság és a karbantarthatóság.

Érték Az összetevők lehetővé teszik a szoftverfejlesztés számára, hogy megbízható alkatrészeket tartalmazó szoftvereket állítsanak össze, ahelyett, hogy minden szemponthoz kódot írnának; lehetővé téve, hogy a megvalósítás inkább gyári összeszereléshez, mint egyedi építéshez hasonlítson.

Attribútumok Egy komponens kívánatos attribútumai közé tartoznak, de nem kizárólagosan:

Összefüggő a kapcsolódó funkciókat magába foglalja Újrafelhasználható Megbízható Helyettesíthető helyettesíthető más, azonos interfésszel rendelkező komponenssel Dokumentált Tesztelve

Harmadik fél Egyes összetevőket házon belül építi fel a szoftverrendszert építő szervezet vagy csapat. Egyesek harmadik féltől származnak, máshol fejlesztették ki, és a szoftverrendszerbe vannak beépítve.

Komponens alapú szoftverfejlesztés A nagyméretű rendszerek esetében a komponens alapú fejlesztés fegyelmezett folyamatra ösztönzi a komplexitás kezelését.

Keretrendszer Egyes komponensek megfelelnek egy kerettechnológiának, amely lehetővé teszi azok jól ismert módon történő fogyasztását. Példák: CORBA, COM, Enterprise JavaBeans és a .NET keretrendszer.

Modellezés bélyegkép|500x500px| Példa a foglalási rendszert UML -ben modellező, egymástól függő összetevőkre Az alkatrészek tervezését gyakran vizuálisan modellezik. Az Unified Modeling Language (UML) 2.0-s verziójában egy komponens téglalapként, egy interfész pedig nyalókaként jelenik meg a biztosított interfész jelzésére, és foglalatként az interfész fogyasztásának jelzésére.

Történelem Az újrafelhasználható szoftverkomponensek gondolatát Douglas McIlroy terjesztette elő a NATO Szoftvermérnöki Konferenciáján 1968-ban tartott előadásában. (A konferencia egyik célja a korabeli, úgynevezett szoftverválság megoldása volt.) Az 1970-es években McIlroy ezt az ötletet a gyakorlatba ültette azzal, hogy a Unix operációs rendszerhez hozzáadta a pipeline funkciót.

Brad Cox az 1980-as években finomította a szoftverkomponens fogalmát. Az Objective-C programozási nyelv feltalálásával megpróbált infrastruktúrát és piacot létrehozni a harmadik féltől származó újrafelhasználható összetevők számára.

Az IBM az 1990-es évek elején vezette be a System Object Model-t (SOM).

A Microsoft az 1990-es évek elején vezette be a COM-ot ( Component Object Model ). A Microsoft számos tartományspecifikus komponenstechnológiát épített a COM-ra, beleértve az elosztott komponensobjektum modellt (DCOM), az objektumok összekapcsolását és beágyazását (OLE) és az ActiveX-et.

Hivatkozások

Fordítás

Kategória:Szoftverfejlesztés