Lea Massari vagy Léa Massari, születési nevén Anna Maria Massatani (Róma, 1933. június 30. – Róma, 2025. június 23.) Donatello-díjas és Ezüst Szalag díjas olasz modell és színésznő.

Élete Származása Róma Monteverde Vecchio negyedében született, jómódú polgári családban. Apja mérnökként dolgozott Rómában. Anna Maria itt töltötte gyermekkorát. Anyai rokonsága révén gyakran időzött Spanyolországban, Franciaországban és Svájcban. Az 1950-es évek elején Rómában építészetet tanult, emellett manökenként és modellként is dolgozott. Piero Gherardi építész, díszlettervező és filmrendező, a család barátja vezette be a filmezés világába.

Színészi pályája 1954-ben Lea (Léa) Massari néven kapta első filmszerepét Mario Monicelli rendező Proibito című romantikus filmdrámájában, a két főszereplő, Amedeo Nazzari és Mel Ferrer partnereként. Ettől kezdve folyamatosan foglalkoztatták. Számos olasz filmben alakított arisztokratikus megjelenésű, finom vonású, gyengéd, ábrándozó, látszólag szenvtelen, valójában rajongva szerelmes kislány karaktereket. Rolf Hansen német rendező 1958-as Feltámadás című filmjében, mely Lev Tolsztoj regényéből készült, Marija Pavlovna szerepét kapta, a főszereplő Horst Buchholz mellett.

Nemzetközi ismertséget szerzett 1960-ban Michelangelo Antonioni rendező klasszikussá vált filmdrámájának, A kalandnak (L’avventura) egyik főszerepében. Massari az álmodozó Annát játszotta, aki odaadóan szerelmes csapodár partnerébe (Gabriele Ferzetti). A férfi kihasználja és elhanyagolja a lányt, és amikor egy szigetre szervezett kirándulás során Anna nyomtalanul eltűnik (a film nyitva hagyja, hogy öngyilkos lett-e), keresése közben a férfi könnyedén összeáll Anna közeli barátnőjével, Claudiával (Monica Vittivel).

Az 1960-as és 1970-es években számos olyan olasz és francia produkcióban szerepelt, amelynek cselekménye a felső polgári miliőben játszódik. Massari legtöbbször szeretetteljes női karaktereket alakított. Louis Malle, ekkor már elismert és hírneves francia filmrendező zavarba ejtő főszerepet adott neki 1971-es botrányfilmjében, a Szívzörejben, amely a vérfertőzés témáját dolgozta fel. Massari egy gazdag családban élő, túlságosan is megértő anyát játszik benne, aki tizenéves fiával lép közelebbi viszonyba. A film nemzetközi vitákat kavart. Az olasz hatóságok erkölcstelennek minősítették, vetítését korlátozták. Massarit, a főszereplő színésznőt a valóságban is perbe fogták megrontás vádjával, mivel partnere, Benoit Ferreux (*1955) színész a forgatáskor még csak 16 éves volt. A bíróság Massarit felmentette.

Egy évvel később, 1972-ben René Clément francia rendező La course du lièvre à travers les champs („A nyúl futása a réteken át”) című bűnügyi filmdrámájában játszott Jean-Louis Trintignant-nal együtt, és ezért az alakításáért megkapta a Kristálycsillag (Étoile de Cristalle) nevű francia filmszakmai kitüntetést, a legjobb küldöldi színésznő kategóriában. Valerio Zurlini olasz rendező 1972-es A nyugalom első éjszakája című filmdrámájában Massari Alain Delon elhagyott feleségét játszotta. Alakításáért megkapta az Ezüst Szalag díjat, a legjobb női főszereplő kategóriában. 1974-ben Sandro Bolchi olasz rendező Anna Karenina című tévésorozatának tragikus címszereplőjét, Annát alakította. 1975-ben meghívták a cannes-i nemzetközi filmfesztivál zsűrijébe.

bélyegkép|balra|Nora Elmer szerepében a Félelem a város felett című bűnügyi filmben (1975)

1979-ben, Francesco Rosi rendező fontos szerepet adott Massarinak a Krisztus megállt Ebolinál című kultikus filmjében. A film Carlo Levi antifasiszta író–politikus azonos című regényéből készült, Francesco Rosi rendezésében, Gian Maria Volonté főszereplésével. A RAI először sorozatként részletekben sugározta, és a Carlo Levi író, politikus és antifasiszta azonos című regénye. Az írót 1935-ben a fasiszta rendszer bírósága börtönbüntetésre ítélte, emiatt álnéven, illegalitásban élt Alianóban, Lucania régióban, a mai Basilicatában. Könyve és a belőle készült film drámai képet fest az ottani elmaradottságról, a primitív babonák által vezérelt mindennapokról. A film számos díjat kapott, és az olasz realizmus mesterművei között tartják számon. Luisa Levi alakításáért Massari 1979-ben másodszor is elnyerte az Ezüst Szalag díjat, a legjobb női mellékszereplő kategóriában.

Az 1980-as évek elejétől fokozatosan csökkentette színésznői jelenlétét. Ottavio Fabbri rendező 1990-es Viaggio d’amore című romantikus filmdrámájában jelent meg utoljára, Omar Sharif partnereként. Ezután felhagyott a filmezéssel.

Magánélete

Massari 1963-ban férjhez ment Carlo Bianchinihez, az Alitalia pilótájához. Szenvedélyes vadász volt, e sportot ifjúsága óta űzte, apjának példáját követve. 1990-ben teljesen visszavonult a színészi munkától, hogy férjével élhessen, aki időközben nyugdíjba vonult. A franciaországi La Baule fürdőhelyen és Szardínia szigetén éltek. Pénzügyi problémák miatt Massari 1994-ben eladta jelentős értékű antik ékszerkészletét. 2004-ben elvált férjétől. Massari gyakran felszólalt az állatok védelmében, és tiltakozó akciókat szervezett a kísérleti állatok élveboncolása (viviszekció) ellen.

Főbb filmszerepei

1955: Proibito; Agnese Barras 1957: I sogni nel cassetto; Lucia Moretti 1958: Fracassa kapitány (Capitan Fracassa; tévé-minisorozat; Isabella 1958: Feltámadás (Auferstehung); Marija Pavlovna 1960: A kaland (L’avventura); Anna 1960: Rómában történt (La giornata balorda); Freja (ALberto Moravia: Római történetek alapján) 1961: A rodoszi kolosszus (Il colosso di Rodi); Diala 1961: A siker ára (Una vita difficile); Elena Pavinato 1961: Morte di un bandito; Santa 1961: I sogni muoiono all’alba; Miklós Anna 1962: Nápoly négy napja (Le quattro giornate di Napoli); Maria 1962: La città prigioniera; Lelia Mendores 1963: Le Serpent de Gibraltar; kémfilm,névtelen szerep 1964: Banditasirató (Llanto por un bandido); María Jerónima 1964: A szökevény (L’insoumis); Dominique Servet 1965: Katonalányok (Le soldatesse); Toula Demantritza 1965: Olasz furcsaságok (Made in Italy); Monica 1967: Il giardino delle delizie; Carlo barátnője 1968: Volver a vivir; María 1969: I fratelli Karamazov; tévé-minisorozat, Agrafena Alekszandrovna 1970: Az élet dolgai (Les choses de la vie); Catherine Bérard 1971: Szívzörej (Le souffle au coeur); Clara Chevalier 1972: La course du lièvre à travers les champs; Sugar 1972: A nyugalom első éjszakája ( La prima notte di quiete); Monica 1973: A kékruhás nő (La femme en bleu); Aurélie 1973: A hangtompító (Le silencieux); Maria Menela 1973: A fiú (Le fils); Maria 1973: Story of a Love Story; Hippolyta 1974: Ujjlenyomat nincs (…la main à couper); Hélène Noblet 1974: Allonsanfan (Allonsanfàn); Charlotte 1974: Anna Karenina; tévé-minisorozat; Anna Karenina 1975: Félelem a város felett (Peur sur la ville); Nora Elmer 1976: Programozott áldozatok (L’ordinateur des pompes funèbres); Gloria 1976: A folyó vonala (La linea del fiume); Amanda Treves 1977: Violette & François; François anyja 1977: Antonio Gramsci: i giorni del carcere; Tania 1977: Megközelítések (Repérages); Cecilia 1977: El perro; Muriel 1978: Sale rêveur; Joséphe 1978: Les rendez-vous d’Anna; Anna anyja 1979: Krisztus megállt Ebolinál (Cristo si è fermato a Eboli); Luisa Levi 1979: A válás (Le divorcement); Rosa 1980: Quaderno proibito; tévé-minisorozat; Valeria 1983: La flambeuse; Louise 1983: Sarah; Carla Angelli 1984: La vigna di uve nere; tévé-minisorozat; Concetta 1984: A hetedik célpont (La 7ème cible); Nelly 1985: Titkok, titkok (Segreti, segreti); Marta 1986: Una donna a Venezia; tév-minisorozat; Tina 1988: Una donna spezzata; tévéfilm; Virginia 1990: Viaggio d’amore; Zaira

Elismerései, díjai David di Donatello-díj 1962 – David Speciale-díjat nyert, A siker ára (Una vita difficile) és I sogni muoiono all’alba filmekben nyújtott alakításaiért. 1985 – jelölték a legjobb főszereplő színésznőnek járó Donatello-díjra a Titkok, titkok (Segreti segreti) főszerepéért.

Ezüst Szalag díj (Nastro d’argento) 1960: – jelölték a legjobb mellékszereplő színésznő díjára, A kaland (L’avventura) c. filmben 1962: – jelölték a legjobb főszereplő színésznő díjára, A siker ára (Una vita difficile) c. filmben 1963: – jelölték a legjobb mellékszereplő színésznő díjára, a Nápoly négy napja (Le quattro giornate di Napoli) c. filmben 1973: – elnyerte a legjobb mellékszereplő színésznő díját, A nyugalom első éjszakája (La prima notte di quiete) c. filmben 1975: – jelölték a legjobb főszereplő színésznő díjára, az Allonsanfan (Allonsanfàn) 1979: – elnyerte a legjobb mellékszereplő színésznő díját, a Krisztus megállt Ebolinál (Cristo si è fermato a Eboli) c. filmben

Jegyzetek

Források

További információ

Kategória:1933-ban született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Rómaiak Kategória:Olasz színésznők Kategória:David di Donatello-díjasok