A Mahart Újpesti Hajójavító egy budapesti nagyvállalat a Népszigeten, amely magyar hajók javítását és építését végezte. Nem összekeverendő a szintén a Népszigeten álló Magyar Hajó- és Darugyár Népszigeti gyáregységével.
Címe 1044 Budapest, Zsilip u. 9.
Története Budapesti hajójavító műhely építésének gondolta már az első világháború előtt felmerült. Tényleges létrejöttét a világháború után idegen megszállás alá került Orsovai és Komáromi Hajójavító Műhelyek kérdése indokolta. A Népszigeten végül 1918 januárjától épült fel Roessler Ernő mérnök tervei alapjánHolló-Zsigmond, i. m., 208. o. az új Hajójavító az Újpesti vasúti híd, az Újpesti téli kikötő és a mai Zsilip utca által határolt telken, a sziget keleti oldalán. Két év alatt, 1920-ra készült el teljesen, és kezdetben 160 ember számára biztosított munkalehetőséget.
Az 1920-as évek elején már terjeszkedett az üzem, és megszerezte a szomszédos Atlantica vállalat és a folyamőrség népszigeti ingatlanjainak egy részét is. Az első itt elkészült hajó a még a komáromi műhelyben elkezdett László gőzös volt (1920). A második hajó az átépített Tahi. Az első, újonnan itt elkészült hajó a Szent Gellért lett (1928).Holló-Zsigmond, i. m., 209. o.
Az üzem 1921-1922-ben a 250-280 fős munkatársi gárda részére lakótelepet épített. A létesítményt érintő, 1920-as évek második felében történő gazdasági nehézségeket 1932-ben államsegéllyel próbálták csökkenteni. 1935/1936-ban a gyár részvényeit eladták, és azok közel 97%-a kincstári és MÁV tulajdonba került.Holló-Zsigmond, i. m., 210. o.
Az új tulajdonosi háttér alatt ismét fejlődni kezdett az üzem és 1936-tól 1940-ig áruszállító motoros hajók (Buda, Etele, Hunor, Magyar), oldalkerekes motoros hajók (Baross, Széchenyi), vontató motoros hajók (Maros, Szamos), vontató csavargőzös (Vásárhelyi Pál), oldalkerekes utasszállító (Verecke) épült. 6 utasszállító hajót vásárolt az üzem, és a Hortobágyot pedig személyszállító hajóvá építették át szintén ebben az időben.
A második világháború idején, 1940-től a műhely hadiüzemként működött, parancsnoka Tölgyessy Elemér lett. 1944. szeptember 5-én, 18-án, és 20-án bombatámadásokban súlyosan megsérült a létesítmény és a mellette kikötött hajók is. Az üzemet ekkor bezárták, a berendezéseket Komáromba, majd Németországba vitték.Holló-Zsigmond, i. m., 211. o.
A világháború végén, 1945 februárjában indult újra a munka a vállalat területén, a külföldre vitt berendezéseket pedig 1947-ig fokozatosan szállították vissza az üzembe.Holló-Zsigmond, i. m., 212. o. Az üzem fellendült, 1947-től 1957-ig újabb műhelyek épültek, az 1950-es évek elején pedig magyarországi hajójavítások 85%-át itt végezték. 1958-1960-ban 127 méter hosszú új csarnok épült 10 tonnás villamos daruval benne.Holló-Zsigmond, i. m., 213. o. Nem sokkal később egy új emeletes épület is kivitelezésre került (szerszámműhely, tárgyaló, irodák, orvosi rendelő, műszaki könyvtár funkciókkal), majd anyagvizsgálatok és technológiai kísérletek számára laboratórium épült.Holló-Zsigmond, i. m., 213-214. o. Az 1950-es-1960-as években itt készítették a Kossuth, Sopron, Maros, Sajó, Rábca, Ipoly, Bodrog, Hernád, Zagyva, Táncsics, Rákóczi, Hunyadi-; illetve újították fel többek között a Deák Ferencz, Dunaföldvár, Érsekcsanád, Tolna, Vásárhelyi Pál hajókat.Holló-Zsigmond, i. m., 215-216. o. A fentiek mellett épültek 100 tonnás önjáró uszályok,Holló-Zsigmond, i. m., 217. o. és toló-vontatóhajók (Kőszeg), toló-önjárók (DET-1), katamaránok (Siófok) is.Holló-Zsigmond, i. m., 219-220. o.
A vállalat üdülőt működtetett dolgozói részére Siófokon, Leányfalun, Balatonalmádiban, Csisztapusztán, és Tápén, és 120 lakásos munkásházat épített az újpesti Árpád úton, a Népszigeten kultúrtermet.Holló-Zsigmond, i. m., 218. o.
Érdekesség, hogy a népszigeti üzem vasúti kapcsolattal is rendelkezett: azonban az iparvágány nem az Újpesti hídra csatlakozott, hanem a félsziget északi részén, a Zsilip utcába kanyarodva érte el a külső Váci úti iparvágányhálózatot. (Ez utóbbi az Angyalföld vasútállomásnál kapcsolódott a MÁV esztergomi vonalához.) A szigeti vontatóvágány 1959-ben épült ki és 1982-ben bontották el.Fejes, i. m. 1960 körül évi 60-100 vasúti kocsinyi forgalmat bonyolított le az üzem.Fejes, i. m.,
Az Újpesti Hajójavítónak a szocializmus idején Csepelen, Dunaharasztiban, és Szegeden fiók-üzemei működtek.Holló-Zsigmond, i. m., 222. o.
A rendszerváltás után az üzem lehanyatlott, a hajógyártás megszűnt, a felújítási munkálatok is visszaszorultak.Holló-Zsigmond, i. m., 225. o. Mindamellett – más magyarországi nagyüzemektől eltérően – a létesítményt nem bontották, az még napjainkban is (2024) áll.
Képtár
Jegyzetek
Források Holló Szilvia – Andrea Zsigmond Gábor: A fatestű bárkától a tengerjáró óriásig, Holnap Kiadó, Budapest, 2013 Fejes Balázs: A Népszigeti iparvágány (villamosok.hu, 2013)
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Magyarországi élelmiszeripari cégek Kategória:Budapest IV. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Budapest lebontott építményei Kategória:1920-ban átadott építmények