Terézia Thurn und Taxis-i hercegné, született Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő (Hannover, 1773. április 5. – Dischingen melletti Taxis-kastély, 1839. február 12.)
Származása balra|Thurn és Taxis örökös hercegnője, Terézia. Carlo Restallino, olaj, vászon, Regensburg 1800 körül|200px
Terézia hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a harmadik leány volt.
Élete Terézia az életének első éveit Hannoverben töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt. 1786-ban Friderika és Lujza testvéreivel Darmstadtba költözött, Mária Lujza Albertina hessen–darmstadti tartománygrófné udvarához, mert Károly herceg megint özvegy lett.
Károly Sandor Thurn und Taxis-i herceg 1789. május 25-én, 19 évesen feleségül vette a 16 éves Teréziát Neustrelitzben.
A pár kezdetben (1797-ig) a Thurn und Taxis palotában élt Frankfurtban. Apósa 1805-ös halála óta egyre inkább kiállt a Thurn und Taxis-ház szuverenitása mellett a hagyományos postai jogok mellett.
A szekularizáció során a Szent Emmerám-apátság regensburgi épületei 1803/1812-ben a Thurn und Taxis hercegi családhoz kerültek, amely 1748 óta az egyes épületrészekben lakott. Terézia a helyiségek egy részét kiterjedt könyvtára számára használta, és „könyvtári katalógust”Zentralarchiv des Hauses Thurn und Taxis, 1815. nyomtattatott hozzá.
1814-től Terézia a Thurn und Taxis-házat és képviselte a bécsi kongresszuson.Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, , 79. oldal; Max Piendl szövegezése: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981, 86. oldal
Fia, Frigyes Vilmos 1825-ben és férje 1827-ben bekövetkezett halála után Teréz hercegnő ritkán tartózkodott Regensburgban és visszavonult az özvegy rezidenciájába a Dischingen melletti Taxis-kastélyba. Továbbra is tanácsot adott fiának, Miksa Károlynak, aki apját követte a családfőként, földesúrként és a Thurn-und-Taxis magánpostahivatal vezetőjeként. Özvegyként elsősorban „tudományos és művészeti érdeklődésének” szentelte magát, bővítette grafikai gyűjteményét és könyvtárát.Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, , 96. oldal
Gyermekei Sarolta Lujza (*/† 1790) György Károly (1792–1795) Mária Terézia (1794–1874) ⚭ 1812 Esterházy Pál Antal Lujza Friderika (*/† 1798) Mária Zsófia Dorottya (1800–1870) ⚭ 1827 Pál Vilmos Württemberg hercege, 1835-ben elvált Miksa Károly (1802–1871) 1. ⚭ 1828 Wilhelmine von Dörnberg 2. ⚭ 1839 Mathilde Sophie Prinzessin zu Oettingen-Oettingen Frigyes Vilmos (1805–1825) nőtlen
Törvénytelen gyermekei Maximilian-Emanuel Lerchenfeld gróffal (1772–1809) Georg Adolf, Graf von Stockau (1806–1865) ikrek: Maximilian von Straka (1807–1845) Elise Therese von Straka (1807 –1875) Amalie Adlerberg (1808–1888) ⚭ 1855 Nikola Adlerberg (1819–1892) Luise Therese von Straka (1809–1872)
További információk
Jegyzetek
Irodalom Wolfgang Behringer: Thurn und Taxis. Die Geschichte ihrer Post und ihrer Unternehmen. München/Zürich 1990, Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, Ludwig Kalmus: Weltgeschichte der Post. Verlag Amon Franz Göth, Wien 1937. Max Piendl: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981. Rudolf Reiser: Mathilde Therese von Thurn und Taxis (1773–1839). In: Zeitschrift für Bayerische Landeskunde. 38. kötet, 1975, 739–748. oldal
Fordítás
Családfája
Kategória:1776-ban született személyek Kategória:1839-ben elhunyt személyek Kategória:Hannoveriek Kategória:Mecklenburgi-ház Kategória:Thurn und Taxis-ház Kategória:Német nők