thumb|200px|Tarsoly 200px|bélyegkép|jobbra|Hagyományőrző ötvösmester, honfoglaló magyar tarsolylemezt készít. Makó közelében.
A tarsoly eredetileg széles táska, tarisznya vagy erszény volt.Tájszavai: tasoly, tassoly A későbbiekben a magyar huszárok öltözékéhez tartozott dísztáska elnevezése lett. A tarsoly derékra övezett szíjazatról térdhajlásig fityegett alá (a szablyával együtt). Eredetileg pénz, élelmiszer, azaz víz és étel, illetve lőszerek hordására szolgált. Külföldön is elterjedt, főként a huszárságnál.
A honfoglalás korában A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, a készenléti íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve az oldalukon hordták. "Már korábban kialakult a honfoglalók művészetének sajátos egységes stílusa, miként a különböző törzsek is szövetségben egyesültek. Ez a stílus mindegyik elődjétől meg is különbözteti a magyarság korai művészetét. A jellegzetesen magyar, méltóságot jelző tarsolyok díszítésmódja szépen példázza a sokféleség és az egység együttes megvalósítását. A különálló veretekkel fedett bőrtarsoly (pl. Újfehértó-Micskepusztáról, Budapest-Farkasrétről) ornamentális rendszere az egész tarsolyt borító tarsolylemezek némelyikén (pl. Félegyháza, Szolnok-Strázsahalom) is megjelenik, s alighanem ebből indult ki a központi elrendezésű kompozíció. Más tarsolylemezeket a zárószíjat utánzó sáv oszt két szimmetrikus félre (Eperjeske), egy harmadik típusban pedig a palmetták textilmintára emlékeztető végtelen láncolatba fonódnak össze (Galgóc, Szolyva, Bodrogvécs, Bana). A különféle kompozíciós sémák alkalmazása a Kárpát-medencében a legkülönbözőbb mesterek kezén nagyobb lélegzetű ornamentális kompozíciók összefüggésében jelentek meg. A honfoglalás kori magyar fémművesség stílusát az elődökétől jól felismerhetően megkülönbözteti az ornamens elegáns, éles elhatárolása, a stilizált díszítő elemek megsokszorozására való hajlam, továbbá az állatalakok leegyszerűsített, stilizált, lendületes vonalrajzú sziluett-jellege."Sulinet A tarsolylemezek gyakran művészi megformálású ötvöstárgyak.
A huszártarsoly leírása Az övről a tarsoly szíjon csüngött le, s ezt a szíjat is veretekkel díszítették. Ez a szíj egyúttal a tarsoly zárásához is szolgált. A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült. A tarsolyban a tűzszerszámokat (apró készségeket, a kovát, taplót és a csiholóacélt) tartották. A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, az íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve, oldalukon hordták.
Tarsolyok galériája
A tarsolylemez A tarsolyok nagy részénél a fedelet teljesen befedő tarsolylemez díszítette. Ezeken mutatkozott meg a legszebben a magyar ötvösök leleményessége. A tarsolylemez a honfoglalás kori tarsolyok jellegzetes, fémből, egyedi ötvösmunkával készült fedőlapja.A tarsolylemezzel díszített tarsoly a honfoglaló magyarság jellegzetessége. Feltételezhető, hogy tarsolylemezt közülük is csak a vezető réteg tagjai hordtak, esetleg közülük is csak bizonyos törzshöz tartozók. Ezt támasztja alá, hogy eddig viszonylag kevés, mintegy 43 db tarsolylemez került elő, viszont azonos környékről gyakran több is. A Magyar Nemzeti Múzeum Tarsolylemezek c. időszaki kiállítás anyagában az szerepel, hogy múzeumokba csak 27 tarsolylemez és 13 veretes tarsoly került be.
A 8-10. században a Volgai Bolgárország ellenőrizte az Urál hegység mindkét oldalán, egészen északra vezető kereskedelmi útvonalakat. A finnugor népek által lakott területekre irányuló kereskedelmi expedícióknak lehettek magyar résztvevői is – akik ebben az időben a volgai bolgárok melletti törzsi szálláshelyeken laktak – így kerülhettek a marikhoz, komi-permjákokhoz, hantikhoz „a magyarok által kedvelt tárgyak: tarsolylemezek, tálak (...) (Veszelov-tanyai tarsolylemez, permi tarsolylemez, szalehardi tál)”.
200px|bélyegkép|jobbra|A galgóci tarsolylemez rajza 200px|bélyegkép|jobbra|A honfoglalók művészetét legszebben a tarsolylemezek mutatják be. Tarsolylemez Eperjeskéről 200px|bélyegkép|jobbra|Az 1938-ban, talajjavítási munkálatok közben talált túrkevei ezüst tarsolylemez rajza
Feltárt tarsolyok Tarsolylemezes és veretes tarsolyok: banai bárándi besenyőtelki bodrogszerdahelyi (veretes)Egy másik kép: „A bodrogszerdahelyi tarsoly helyreállítása.” László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete (1944), 329. o. bodrogvécsi budapest-farkasréti (veretes) bugyi-felsőványiBugyi-felsőványi tarsolylemez (aranyozott ezüstötvözet) csomádi csernyigovi dunavecse-fehéregyházi eperjeskei 2 eperjeskei 3 galgóczi izsáki karosi 9 (veretes; Karos-Eperjesszög I. temető 9. sír) karosi 11 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 11. sír) karosi II/29 karosi 41 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 41. sír) karosi 52 karosi 61 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 61. sír) kenézlői 3 kenézlői 14 kenézlői 28 kiskunfélegyházi kiszombori krjukovó-kuzsnovói mordvin (veretes)A veretes bőrtarsoly színes fényképe megtalálható A honfoglalók viselete (2014) c. könyv 163. oldalán. panovói mordvin pátyi (2 db) przemysli (veretes) permi„Halotti félmaszkká átalakított tarsolylemez a Káma vidékéről (Permi Egyetemi Múzeum).” rakamazi rétközberencsi szolnok-strázsahalmi szolyvai tarcali tiszabezdédi tiszaeszlár-bashalmi (veretes) tiszaeszlár-bashalmi II. tiszanánai tiszavasvári (veretes) túrkevei Ecsegpuszta Bokroshalom túrkevei II. tuzséri újfehértói Micskepuszta (veretes) veszelovói (őscseremisz temető)
Jegyzetek
Források
Türk Attila 2013: Archäologische Daten zu einigen Details der Taschen- und Feuergerätefunde des 10. Jahrhunderts im Karpatenbecken im Spiegel ihren osteuropäischen Analogien. Slov. Arch. 61/1, 177–198. szerk.: Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában. Magyar őstörténet 2.. Budapest, Helikon, 2015. László Gyula: Árpádok népe – A tarsolyokról Tarsolyosok sulinet.hu
További információk Husztártarsolyok
Kategória:Régészeti fogalmak Kategória:Néprajz