A MÁV 275-ös számú Ládi-Rakodó–Miskolc-Rendező-vasútvonala, néhol Miskolc–Diósgyőr vonal,Miskolc–Diósgyőr megszűnt vasútvonal, vasutallomasok.hu egy egyvágányú, részben villamosított, kizárólag teherforgalmú vasútvonal Miskolc területén. Hossza Miskolc-Rendezőtől számítva 9, Miskolc-Tiszai pályaudvartól számítva 11 km.
Előzmények bélyegkép|Fazola Frigyes műemlék őskohója Újmassán bélyegkép|A diósgyőri vasgyár 1900-ban A bükki kohászat kezdetei a XVIII. század második feléig nyúlnak vissza, amikor egy Würzburgban született egri kovácsmester, Fazola Henrik 1765-ben felépítette az első vasolvasztóját a mai Ómassán. Azonban télen, amikor a patak vize befagyott és a fújtatómalom kerekei nem forogtak, a kohónak le kellett állnia. Ezt elkerülendő később Fazola fia, Frigyes lentebb költözve Újmassán hozta létre az ipari műemlékként ma is létező kohóját, ahol több és jobb volt a Margit-forrás biztosította vízhozam. A vasércet szekerekkel hozták a kohó feletti tisztásra, az olvasztott vas pedig a még lentebb fekvő Hámor községnél felépített hámorokba került. A megfelelő vízhozam biztosítása érdekében 1820-ban a Garadna patak vizét egy völgyzáró gáttal felduzzasztották, s így megalkották a Hámori-tavat. Az évszázad végén aztán felépült a diósgyőri vasgyár, amely kezdetben a sínek és egyéb vasipari termékek gyártása mellett elsősorban hadi megrendeléseket teljesített. Az akkori viszonyoknak megfelelően az üzem számára létfontosságú volt az odavezető vasút megépítése is.
Akkoriban nagyobb kapacitású szállítóeszközként csak a vasút jöhetett szóba, így a vasút odavezetésének kérdését már a vasgyár építése kezdetétől mind az üzem vezetősége, mind a dolgozók, mind a minisztérium részéről megkülönböztetett figyelem kísérte. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a m. kir. Pénzügyi Minisztérium Glanzer Miksa ideiglenes vasgyári igazgatót mindjárt két tervezet, illetve költségvetés elkészítésével bízta meg. A város közgyűlése 1869-ben tárgyalt a javaslatokról. Ezek egyike egy 30 km hosszúságú bányavasút volt, amely átszelte Miskolc városát. Az 1860-as évek végétől 1971-ig üzemelő, 1000 mm-es nyomközű Perecesi bányavasút a vasgyár, a lakótelep és a bányák közötti összeköttetést volt hivatott biztosítani. A másik javaslat egy normál nyomközű vasút volt, melynek feladata a vagonoknak az országos vasúthálózatról a vasgyárig, illetve ellenirányba történő eljuttatása lett. A vonalon személyforgalom bevezetését is tervezték a vasgyár és a mellette fokozatosan kialakuló vasgyári lakótelep (kolónia), valamint a Tiszai pályaudvar közötti összeköttetés megteremtése érdekében. A közgyűlésen Lichtenstein József és Somogyi László egy harmadik vasúti tervezetet is ismertetett, e lóvasúti pályán a vasgyár, a kolónia és a Tiszai pályaudvar közötti kapcsolatot a városon át, annak bekapcsolásával kívánták biztosítani. Az előterjesztést elfogadták ugyan, de az csak később, némileg eltérő kivitelben valósult meg.
1869-ben a Miskolc - Diósgyőr vasút ügye az országgyűlés elé került, amely szintén elfogadta azt, majd a törvénycikket az uralkodó is aláírta. Ezután országgyűlés kihirdette, hogy a vasútvonalat fontossága miatt állami pénzen legkésőbb 1872 végéig meg kell építeni. Ekkor már semmi nem állott a munkálatok megkezdésének útjába, tehát az államvasút kiírta az árlejtést, s a munkálatok elvégzésével egy budapesti vállalkozót, Alföldi Károlyt bízta meg. A tervek elkészülte és engedélyezése után a tényleges építkezés 1872 elején indult meg. A feladat azonban nem volt egyszerű, mivel a gyár a környezetének domborzata miatt nehezen megközelíthető helyen épült fel. Ebből következik, hogy a földmunkákra az előirányzott forintnál nagyobb összeget kellett elkölteni. További nehézséget jelentett, hogy a szükséges földterületet kisajátítása a tervezettnél többe került, és az ügymenet is elhúzódott és az érintett földtulajdonosok túlzott követelései miatt. Ezeken felül hátráltatta a munkálatokat a törvényhatóságok késedelmes eljárásai is. Az 1872-es év elején már világosan látszott, hogy a megszabott határidőre az építkezés nem lesz befejezhető.
Jellemzői bélyegkép|A diósgyőri vasút Langer-rendszerű hídja a 3-as számú főút miskolci bevezető szakasza (Csabavezér út) felett bélyegkép|Az egykori Hejőcsaba vasúti megálló helye bélyegkép|Diósgyőr-Vasgyár állomás felvételi épülete Az 1873-ban építettLátványos videón a Miskolcot a Vasgyárral összekötő vasútvonal, borsod24 93-as vonal Miskolc-Rendező vasútállomás déli részén ágazik ki a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalból. A Csabavezér út (a 3-as főközlekedési út városi szakasza) mentén délre halad, majd azt vasúti hídon keresztezi. Itt korábban sorompós útátjáró volt, de az - akkor még jelentős - vasúti forgalom egyre inkább zavarta a mind erősödő közúti közlekedést, ezért az 1960-as évek második felében az országutat aluljáróba vezették, mely felett a vasútvonalat hídon vezették át. Az építkezés időtartama alatt a vonatok egy ideiglenes elterelő vágányon közlekedtek, a hidat 1967 szeptember 5-én adták át a vasúti forgalom részére. A diósgyőri hídfőnél helyezkedett el egykor Hejőcsaba megállóhely, melynek épületéből egykor a 3-as utat biztosító sorompót kezelték, s amelyet 1967-ben, a híd átadása után lebontottak. A volt megállót elhagyva a vonal hamarosan egy hajtűkanyarral északra fordul, majd erősen emelkedő pályán az Avasi lakótelep alatt halad felfelé. A vonalból a mai avasi Tesco helyén iparvágány ágazott ki a hejőcsabai cementgyár azóta elbontott gépjavító műhelye felé. Az ettől északabbra fekvő egyetemi fűtőmű iparvágánya még megvan, de hosszú idő óta használaton kívül áll,Miskolc-Rendező–Diósgyőr-Vasgyár , mav.hu benőtte az erdő. Az Avasnál volt korábban egy vasúti őrház is, amelyet az ezredforduló után bontottak el.http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=msre és egy alagúton keresztül ér a diósgyőri medencébe.
Az alagút túlsó oldalán található Diósgyőr-Vasgyár állomás, amelyből iparvágány vezet a vasgyár udvarára. A pályaudvart az elmúlt bő másfél évszázad alatt többször is bővítették. Az első átépítésre 1913 és 1915 között sor került, amikor kissé északabbra helyezték. Ekkorra sikerült egyezséget kötni a Miskolci Gőztéglagyár Rt.-vel, hogy a telepéből átengedett területen felépülhessen az új, nagyobb állomás. Nem sokkal később elkészült a ma is álló felvételi épület. A következő, és máig utolsó jelentősebb fejlesztésre 1952 és '54 között került sor. Akkoriban a vas és acél országa mozgalom jegyében erőteljesen fejlesztették a vasművet, ugyanakkor a növekvő szállítási feladatok zökkenőmentes teljesítése érdekében Miskolc-Gömöri és -Rendező pályaudvarok mellett Diósgyőr-Vasgyár állomás bővítésére is sor került. A munkálatok során körülbelül 700 ezer köbméter föld megmozgatásával hatalmas töltést építettek, miközben növelték a vágányok számát. Az állomás területén 8, a gyár területén pedig 60 km összhosszúságú sínpárt fektettek le. A munkák befejeztével az állomásépület korszerűsítésére és bővítésére is sor került. Időszakonként az állomás néhány vágányán javításra, vagy selejtezésre váró vasúti kocsikat tároltak, azonban napjainkban a nagy kiterjedésű síntenger üresen ásítozik. Az állomásépület romos állapotban van, a födém egy helyen beszakadt, azonban mivel műemlék, nem bontható. 1965-ben az állomás végpontjáig villamosították a vonalat, ám a felsővezeték 2023-ban már nem volt feszültség alatt.
A vonal nyugatra halad tovább, elhalad a vasgyári temető mellett, keresztezi a Batthyány sort. Egy iparvágány-kiágazás a Diósgyőri Gépgyárba vezet, a vonal pedig a Ládi rakodó nevű megálló-rakodóhelyen ér véget. Napjainkban itt mindössze egy bedeszkázott ablakú romos mérlegház található, de korábban forgalmi szolgálattevő irányította a forgalmat és saját tolatómozdony teljesített szolgálatot. Ezt a feladatot például 1955. május 4-től 1976 decemberéig a 377.002 pályaszámú gőzmozdony látta el, amely ma a miskolci vontatási főnökségen van kiállítva. A háromvágányos állomásról számos, a környéken elhelyezkedő üzemekhez vezető iparvágány ágazott ki, valamint itt létesült a Lillafüredi Állami Erdei Vasút keskeny- és a MÁV normál nyomközű vonala közötti átrakási lehetőség is. Ehhez 1921-ben megépítették a kisvasút törzsvonalából a Dorottya utcánál kiágazó 4 km hosszú szárnyvonalat. 1944-ben a Ládi rakodón raktárház és fedett átrakó is épült. A két világháború közötti időszakban az állomás korlátozott személyforgalmat is lebonyolított, amikor bizonyos alkalmakkor (például: Lillafüredi Írói Hét, diósgyőri sportesemények) a MÁV Budapest-Keleti pályaudvarról érkező reggeli vonata közvetlen kocsikat továbbított Ládi rakodóra, ahol az utasok részére közvetlen átszállási lehetőség volt Lillafüred felé, majd az esti órákban visszairányban. A Lillafüredi Palotaszálló megnyitása idején néhány alkalommal különvonatokat indítottak. Az átrakásos forgalom az 1960-as évtized elején került erőteljes leszálló ágba, amikor a Lenin Kohászati Művek a körülményes átrakás miatt a Szomorú-völgyi kőbányájából az addig a kisvasút közreműködésével bonyolított kőszállítást közútra terelte. Az egyre kihasználatlanabb keskeny nyomközű szárnyvonalon a vonatforgalmat végül csak 1989-ben szüntették meg, magát a vágányt 1994-ben bontották el.
1873. szeptember 19-én az iparvasúton a teherfuvarozás mellett a személyszállítás is megindult, utóbbi azonban egy hónapon belül megbukott. Később mégis újra bevezették a személyvonali közlekedést, attól kezdve naponta munkások százai ingáztak a vonalon. Az 1950-es években diákokat is szállított az egyetem mögött elhaladó vasút, mígnem 1954-ben, a teherforgalom növekedése miatt, előbb csökkentették a személyvonatok számát, később végleg leállították az utasszállítást. Az árufuvarozás a rendszerváltást követően leszálló ágba került, majd a 2010-es évek óta rendkívül lecsökkent, az Acélművekbe és a Gépgyárba már nincs vasúti kiszolgálás, és a Ládi fatelep felé is csupán ritkán. Néha különvonatok közlekednek az egyébként gyér forgalmú vonalon.Mazsolás menet a ládi rakodóhoz, iho.hu
Jegyzetek
Források Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia, Miskolc, 1998. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, Miskolc, 1994 - 2003. Ládi rakodó – vasutallomasok.hu Miskolc–Diósgyőr megszűnt vasútvonal – vasutallomasok.hu Diósgyőr teherpályaudvar – vasutallomasok.hu Diósgyőr-Vasgyár teherpályaudvar – vasutallomasok.hu Pályafenntartás Púpossal Diósgyőrben – iho.hu Tehervonat a ládi rakodón – iho.hu Mazsolás menet a ládi rakodóhoz – iho.hu 93. sz. vonal – mavcsoport.hu Látványos videón a Miskolcot a Vasgyárral összekötő vasútvonal – borsod24.hu OpenStreet térkép Google térkép
Kapcsolódó szócikkek Magyarországi vasútvonalak listája
Kategória:Magyarország vasútvonalai Kategória:Miskolc vasúti közlekedése