Slatina (), település Bosznia-Hercegovinában, Laktaši községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése 250px|bélyegkép|balra|Slatina látképe Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 10, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délre, 147-324 méteres magasságban fekszik. A falu déli részét a Crni vrh hegyeinek erdővel benőtt északi lejtői képezik, melyből számos patak és patakocska (Bancevački, Ciganski, Duboki, Incevački, Grabovački, Kukavica, Lovaški, Pandurovački, Vukešnica, stb.) ered és amelyek a Turjanica bal oldali mellékvizébe, a Slatina-folyóba ömlenek. Északi határa a patakok és folyók szabdalta dombvidék, rétekkel, legelőkkel szántókkal és gyümölcsösökkel. Ma Slatina központjában gyógyvizű medencékkel ellátott fürdő található, amelyeket a fürdőn belül egy felújított, korszerűbb berendezésekkel felszerelt kórház is használ. Ugyanebben a komplexumban található a Park étterem.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb310183Bosnyák00Horvát00Jugoszláv230Egyéb10Összesen334183
Története 250px|bélyegkép|jobbra|A melegvizű forrás a Slatina parkban Az itteni melegvizű források gyógyító erejét már az ókori rómaiak jól ismerték. A hőforrás belsejében római korból származó érméket találtak, amelyek tanúskodnak erről, hogy a terület ősidők óta lakott volt. A település középkori előzményére utal, hogy egy kezdetleges dísztésű kőtáblát találtak itt glagolita felirattal, melyből kitűnik, hogy egykor egy késő középkori sír kőtáblája volt. 250px|bélyegkép|jobbra|A Slatina szálloda az 1930-as években
A történelem során Slatina neve többször változott, ahogy egykor Ilidža Slatina és Banja Slatina néven is számon tartották. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 125 háztartása és 985 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 20 háztartást és 146 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 32 háztartása és 176 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején Lijevče Polje népe, beleértve Slatina lakosságát is, támogatta a 14. közép-boszniai csapásmérő dandár hadműveleteit Közép-Bosznia egész területén. Ez volt a Prnjavor felszabadításáért folytatott harc egyik periférikus hadszíntere is. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Laktaši község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság Slatina gazdasága a turizmuson nyugszik. A településen a mintegy 50 szobás Slateks luxusszálloda épült. Itt működik még a Slateks textilipar cég, amely mintegy 200 dolgozót foglalkoztat.
Oktatás Slatinában található a Holland iskola, amelyet az 1969-es földrengés után a hollandok építettek, és róluk nevezték el.
Kultúra Minden évben, nyáron megrendezik a „Dani jagoda” (Epernapok) rendezvényt, amelyre több száz fiatal gyűlik össze, akik különböző népszerű szakágakban versenyeznek.
Nevezetességei 250px|bélyegkép|jobbra|A fürdő épületei 250px|bélyegkép|jobbra|A park részlete Slatina széles körben ismert műemléke a Stara crkva, egy régi templom, amely mindössze 3–4 km-re található a hely központjától. A templom fából készült és kis mérete miatt csak meghajolva lehet bemenni. A helyiek által terjesztett legenda szerint a templom az oszmán uralom alatt egyik napról a másikra, magától keletkezett. Hagyományosan minden karácsonykor és húsvétkor több száz vallásos és egyéb ember gyűlik össze itt. Banja Slatina központi forrására 1931-ben épült ki a gyógyfürdő. Az épület szépsége és egyedisége miatt állami védelem alatt álló műemlék. Slatinában reumatológiai, posztoperatív és poszttraumás betegek rehabilitációs kórháza működik, amely a kezelés és a rehabilitáció során a professzionális posztulátumok és a modern orvosi technológia alkalmazását ötvözi a termo-ásványvíz és gyógyiszap (peloid) természetes előnyeivel. A slatinai forrás termikus ásványvizét tulajdonságainak köszönhetően a komplett fizikoterápia és az orvosi rehabilitáció részeként, megfelelő hőmérsékletű fürdéssel (fürdőkben, medencékben), gyulladásos, degeneratív, ízületen kívüli reuma, sérülések és traumák utáni állapotok (műtétesen és nem operatívan kezelt), porckorongsérv-elváltozások, műtéti kezelések, funkcionális és a perifériás artériás erek szerves betegségei és más betegségek előrehaladása esetén használják. A víz hőmérséklete a forrásnál 42 °C, melyet szabadeséssel vezetnek négy zárt medencébe, melyek beépített masszírozóval és 20 gyógykáddal is rendelkeznek.
Jegyzetek
Források Živko Vujić, „Laktaška Župa – prošlost i sadašnjost” 2013.
Fordítás
További információk Laktaši város hivatalos oldala A Spa Srpska weboldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései