Első elnöksége ← Második elnöksége
Donald Trump második elnöksége 2025. január 20-án kezdődött meg, az elnök beiktatásával. Trump, aki egy floridai republikánus politikus, 2017 és 2021 között is az ország elnöke volt, akkor még New York államból. A 2024-es elnökválasztáson Kamala Harris alelnököt győzte le, miután Harris átvette a jelöltséget Joe Bidentől, a korábbi elnök visszalépése után.
Elnöksége első heteiben sok elnöki rendeletet írt alá, amelyeknek egy részét peres eljárások követték, bevezetett vámokat és megkezdett deportálási folyamatokat. Elnöki kegyelemet adott a Capitolium 2021-es ostromában részt vevő több, mint 1500 személynek. Betiltotta a menedékkérők beutazását az Egyesült Államokba, rendkívüli állapotot hirdetett a déli határon, véget akart venni a születéskor megszerzett amerikai állampolgársághoz való jognak, illetve aláírta a Laken Riley-törvényt. Létrehozta az átmeneti Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DoGE) Elon Musk vezetésével, amelynek következtében sok ezer amerikai vesztette el munkáját, majd idő előtt beszüntették. Belpolitikájának középpontjában a One Big Beautiful Bill Act törvény állt, amely leginkább a gazdagok adóinak és a egészségbiztosítási hozzáférés csökkentésére fókuszált.
A nemzetközi politikában Trump kiléptette az országot az Egészségügyi Világszervezetből, a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből és az UNESCO-ból. Kereskedelmi háborút kezdeményezett Kanadával és Mexikóval megemelt vámokon keresztül, illetve fenyegetőzött Kanada, Grönland és a Panama-csatorna annektálásával. Javasolta a palesztinok kitelepítését a Gázai övezetből és az amerikai hatalomátvételt a területen. Az orosz–ukrán háborúban a kormánya engedményeket ajánlott Oroszországnak, hozzáférést kért Ukrajna olaja feléhez az amerikai segítségért cserében és hamis kijelentéseket tett, hogy Ukrajna kezdte a háborút. Ezek mellett belépett Izrael Irán elleni háborújába, és feltétel nélkül támogatta a korábbi országot. 2026-ban elfogatta Venezuela elnökét, Nicolás Madurót, és át akarta venni az irányítást az ország felett. Ugyanebben az évben Izraellel együtt kezdeményezte az iráni háborút, megölve az ország vezetőjét.
Trump a második elnök az Egyesült Államok történetében, aki nem egymást követő terminusokban szolgált (Grover Cleveland után), illetve a legidősebb személy, akit beiktattak a posztra. 2016-os és 2024-es győzelmei után nem indulhat újra.
Áttekintés
Első elnöksége Donald Trump első elnöksége politikája a következő cikkben olvasható: Donald Trump első elnöksége.
Két elnöksége között
Két elnöksége között Trump ellen több eljárást is indítottak, az egyikben el is ítélték, az ország első elnöke lett, akit hivatalosan is bűnözőnek nyilvánítottak. bélyegkép|Trump két elnöksége közben továbbra is fontos szerepet játszott az amerikai konzervatív politikában Trump hivatalosan 2022. november 15-én jelentette be elnöki kampányát a Mar-a-Lago rezidenciából, egy egyórás beszédben. 2024 márciusában Trump megszerezte a republikánus jelöltséget, megkapva a delegáltak többségét. Alelnökjelöltjének JD Vance-t, Ohio szenátorát és korábbi kritikusát választotta ki, a 2024-es Republikánus Nemzeti Gyűlésen jelölte őket hivatalosan a párt.
Joe Biden, a hivatalban lévő elnök eleinte indult a választáson, 2024 márciusában lett a párt feltételezett jelöltje, minimális ellenzékkel. Azt követően viszont, hogy borzalmasan teljesített egy Trump elleni vitában, életkora és egészsége következtében visszalépett 2024 júliusában. Biden alelnökét, Kamala Harrist támogatta, mint a párt következő jelöltje, aki július 21-én jelentette be kampányát. A következő napon Harrist megszerzett elég delegáltat, hogy a párt feltételezett jelöltje legyen, majd 2024 augusztusában a demokraták hivatalosan is őt jelölték, Tim Walz kormányzóval együtt.
2024. november 6-án, egy nappal a választást követően, Trump lett Wisconsin állam győztese, ezzel megszerezve elég elektort a választás megnyeréséhez. Végül a különbség 312–226 lett, az elektori szavazatokat január 6-án hitelesítették.
A választás utáni időszak és az első 100 nap bélyegkép|Az elnöki beiktatása 2025. január 20-án|balra A választás napját követő hatalomátvételi folyamat hivatalosan november 6-án kezdődött meg, bár Trump már augusztusban megbízta Linda McMahont és Howard Lutnickot a tervezés megkezdésével. A The New York Times információi szerint Trump babonás, és ezért nem volt hajlandó az átmeneti időszakról beszélni november 5-ig. Sok hagyományos folyamatból kimaradt, decemberig nem adott be etikai tervezetet a kampány. December végére bejelentette összes jelöltjét kabinetposztokra.
Trumpot az Egyesült Államok Capitoliumában iktatták be 2025. január 20-án, Joe Bidentől átvéve az irányítást. John G. Roberts vezette a ceremóniát, amely 1985 óta először beltéri volt. Két nappal beiktatása előtt Trump bemutatott egy mém-kriptovalutát $Trump néven.
Hivatalba lépését követően Trump aláírt több tucat rendeletet, amellyel szakértők szerint azt próbálta próbálgatni, hogy meddig terjed hatalma. Sok rendelettel kapcsolatban azonnal beperelték a kormányt. Több rendeletet írt alá első napján, mint bármely elnök az ország történetében. Négy nappal hivatalba lépése után a Time és a Bloomberg elemzése szerint rendeleteinek majdnem kétharmada megegyezett vagy részben megegyezett a Project 2025 terveivel. bélyegkép|Trump az Ovális Irodában fogadta Nayib Bukele salvadori diktátort Februárt bombázásokkal kezdte Szomáliában, illetve vámjaira válaszként Kanada és Mexikó is bejelentett válaszlépéseket. Marco Rubio külügyminiszter Salvadorba látogatott, ahol Nayib Bukele elnök felajánlja a Terrorizmuskorlátozási Központ (CECOT) börtönt az amerikai kormány használatára. Ezek mellett véget vetetett 300 ezer venezuelai menekült védelmének, fogadta a Fehér Házba Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnököt, amely találkozás alkalmával felvetette a palesztinok végleges kitelepítését Gázából, találkozott Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel, II. Abdullah jordán királlyal, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Micheál Martin ír miniszterelnökkel, Mark Rutte NATO-főtitkárral, beszélt Vlagyimir Putyinnal az orosz-ukrán háborúról, kirúgta a Kennedy Center vezetőségét, magát kinevezve elnökeként, kitiltotta az Associated Press újságíróit az Ovális Irodából és az Air Force One-ról, megtartotta első kabinetülését több, mint egy hónappal elnöksége kezdete után, bejelentett vámokat Kína, Mexikó és Kanada ellen, illetve folyamatos tüntetések kerültek megrendezésre elnöksége ellen országszerte. balra|bélyegkép|Trump és Mark Rutte NATO-főtitkár Márciusban aláírt egy rendeletet, amely az angolt tenné az ország hivatalos nyelvévé. Szüneteltette a vámokat Kanada és Mexikó ellen. Az Egyesült Államok Bevándorlási és Vámügyi Hivatala (ICE) a hónapban New York-i otthonában letartóztatta Mahmoud Khalil palesztinjogi aktivistát, aki állandó letelepedési joggal rendelkezett az országban. Ez volt az első alkalom, hogy valakit megpróbáltak deportálni az Egyesült Államokból, mert tüntetett Izrael ellen. Ezt később több, mint 300 tüntető diák vízumának a megvonása követte. Egy 18. századi törvény segítségével bejelentette, hogy több száz venezuelai személyt is deportál az országból, annak ellenére, hogy egy bíróság ezt megtiltotta. Mindezek mellett beszédet mondott a Kongresszus előtt, bombázta a jemeni hútikat, felszólította oktatási miniszterét, hogy kezdje el beszüntetni a minisztériumot, kitört a Signal-botrány, visszavonta Elise Stefanik ENSZ-nagyköveti jelölését és találkozott Alexander Stubb finn elnökkel. bélyegkép|Trump vámtarifái bejelentése közben Trump április 2-án általános vámtarifákat jelentett be a világ legtöbb országa ellen a „felszabadulás napján,” amelyet egy héttel később szüneteltetett 90 napra, Kína kivételével, 145%-ra emelve a büntetővámot. Ezek mellett ismét vendégül fogadta a Fehér Házban Benjámín Netanjáhút és Nayib Bukelét, miután egy amerikai férfit jogtalanul deportáltak Salvador CECOT börtönébe. Találkozott még Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnökkel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a Harvard Egyetem beperelte kormányát, amiért több milliárd dollár támogatást akartak megvonni az intézménytől, aláírt egy megegyezést Ukrajna erőforrásainak felhasználásáról és részt vett Ferenc pápa temetésén. Ismét tüntetéseket rendeznek elnöksége ellen.
Első intézkedései bélyegkép|250x250px|Trump az elnöki rendelettel, amely kegyelmet adott a Capitolium ostroma résztvevőinek, azaz egykori saját támogatóinak Trump első intézkedései között volt: Kiléptette az Egyesült Államokat az Egészségügyi Világszervezetből, mivel szerinte az Egyesült Államok túl sok pénzt fizet annak. Kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi éghajlatvédelmi egyezményből, Terrorista szervezeteknek minősítette a külföldi drogkartelleket és menekültek miatt rendkívüli állapotot hirdetett a déli határon, amely részeként a hadsereget is a határra vezényelte. Terrorista-támogató államnak nyilvánította Kubát, miután elődje, Joe Biden korábban levette az országot a listáról. Az izraeli, megszállt területeken élő telepesekkel szemben visszavonta a korábbi szankciókat. Elnöki kegyelmet adott a washingtoni Capitolium 2021-es ostromában részt vevő mintegy 1500 elítéltnek – köztük az erőszakos elkövetőknek is. Kiadott egy rendeletet, amely korlátozta az Egyesült Államok területén a születéskor megszerzett amerikai állampolgársághoz való jogot. Ezen rendelet érvényesítését a bíróság nem sokkal később leállította, mivel alkotmányellenes. Felfüggesztette az amerikai külföldi fejlesztési segélyeket. Kiléptette az Egyesült Államokat a Globális Adómegállapodás néven ismert globális minimumadó-megállapodásból és a továbbiakban nem alkalmazza annak rendelkezéseit. Az LMBT-lakosság jogait csökkentette. Véget vetett minden szövetségi programnak, amely a kisebbségeket támogatta az országban. (Ezt a rendeletet alkotmányellenesség indokával februárban egy bíróság felfüggesztette.) Létrehozta a Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot (DoGE). (Ennek élére Elon Musk került.) Eltörölt egy korábbi mesterséges intelligenciával kapcsolatos rendeletet, a család-újraegyesítési munkacsoportot. Elrendelte, hogy a Mexikói-öbölt nevezzék át Amerikai-öbölre.
Trump az első heteiben többször is figyelmen kívül hagyta az alkotmányt és a szövetségi törvényeket.
2025. május–július bélyegkép|Trump (balra középen), illetve Szaúd-Arábia koronahercege és de facto vezetője, Mohamed bin Szalmán (jobbra középen) Trump elnökségének első száz napja április 30-án ért véget. Májust az NPR és a PBS költségvetésének megvonásával kezdte, illetve jelölte a Signal-botrányt követően lemondott Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadót az ENSZ-nagyköveti posztra. A hónap közepén elindult egy közel-keleti körútra, stratégiai egyezményeket aláírva több országgal is. A hónapban még találkozott Mark Carney kanadai miniszterelnökkel, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel, bejelentett egy tűzszünetet a jemeni hútikkal, törölte a szankciókat Szíria ellen Bassár el-Aszad bukása után, aláírta a TAKE IT DOWN törvényjavaslatot és szüneteltette a külföldi diákok jelentkezését a Harvard Egyetemre. balra|bélyegkép|A 2025-ös NATO-csúcs