A macedón nyelv (macedónul македонски јазик/makedonski jazik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a keleti alcsoportjához. Macedónul kb. 2 millióan beszélnek, főleg Észak-Macedóniában.

A macedón és a bolgár nyelv között magas fokú a kölcsönös érthetőség, mindkét nyelv a horváttól a bolgárig terjedő délszláv dialektuskontinuum része. A macedónt számos nyelvi jelenség kapcsolja össze a bolgárral és különíti el a többi szláv nyelvtől. A két nyelvben nincsenek névszói esetek, elhagyták a főnévi igeneveket is, és a többes szám nyelvtani nemei is egyszerűsödtek, viszont van segédigés múlt idejük. A bolgár és a macedón közötti fő különbség, hogy az utóbbi jobban megőrizte a görög és török jövevényszavakat, illetve az újabb jellegű kifejezéseket inkább a szerbből és nem az (oroszból) egyházi szláv nyelvből vette át, ahogy a bolgár. Az ábécéik is hasonló eltérést mutatnak, a macedón a szerb ábécére épül.Új nyelv Európában: a macedón (nyest.hu)

A macedón nyelv a balkáni nyelvi unióhoz tartozik, a bolgárral – és egyes nem szláv nyelvekkel, mint az albán, a görög, a román – közös sajátosságainak egy része ebből fakad. Ilyen például a (hátravetett) határozott névelő (végartikulus) megléte.

A macedón nyelvet Görögországban szláv vagy makedóniai szláv nyelvnek is nevezik.http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=mkd

Névhasználat A macedón nem azonos az ókorban beszélt és később eltűnt makedón nyelvvel. Bár mindkettő indoeurópai nyelv, a makedón a ókori göröggel állt közelebbi rokonságban, míg a macedón a szláv nyelvek csoportjába tartozik. A legtöbb európai nyelvben hiányzik a macedón és a makedón elnevezése közötti (a magyarban meglévő) különbségtétel, ez néha félreértésre ad okot. Görögország politikai kérdéssé emelte ezt a nemzetközi szervezetek színpadán, megkérdőjelezve még Macedónia elnevezését is. Végül 2019-ben az Észak-Macedónia elnevezéssel sikerült rendezni ezt a vitát.

Hangtan és írásrendszer

Hangtan Mássalhangzók

A következő táblázat a macedón mássalhangzók rendszerét foglalja össze. A táblázat vízszintes tengelye mentén találhatók a képzési helyek és a zöngésség, a függőleges tengelyen pedig a képzés módja. Az egyes hangoknál felül áll a Nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szerinti és – ha ettől különbözik – a magyar hangjelölés egyenlőségjellel elválasztva. Alul a macedón hangjelölés.

bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris laringális zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés nazálisok mм nн ɲ = nyњ zárhangok pп bб tт dд c = tyќ ɟ = gyѓ kк gг réshangok fф vв s = szс zз ʃ = sш ʒ = zsж hх zár-rés hangok t͡s = cц d͡z = dzѕ t͡ʃ = csч d͡ʒ = dzsџ közelítő hangok rр lл jjʎ = lyљ

A macedón mássalhangzórendszer sokban hasonlít a magyar rendszerre. A macedón mássalhangzók között nem találunk olyat, amely ne lenne meg a magyarban is. A fonémák szembenállása is a magyarhoz hasonló megkülönböztető jegyeken alapul: a fő képzési módokon túl a zöngés-zöngétlen, valamint a nem palatális-palatális szembenálláson.

Magánhangzók

Elöl képzett Hátul képzett Felső nyelvállású i = i = и u = u = у Középső nyelvállású Alsó nyelvállású ɛ = e = е ɔ = a = о Legalsó nyelvállású a = ȧ = а

A táblázatban a vízszintes tengelyen a nyelv vízszintes, a függőleges tengelyen pedig a nyelv függőleges mozgása szerinti képzési jegyek találhatók. A hangoknál első helyen az IPA, aztán a magyar, végül a macedón hangjelölés áll egyenlőségjelekkel elválasztva.

A macedón magánhangzórendszer kevés elemet tartalmaz. A legszembeötlőbb a rövid-hosszú szembenállás hiánya. Az ⟨e⟩-vel jelölt hang a mi e-nkkel egyezik meg, nem pedig a rövid é-vel. Az ⟨o⟩-val jelölt hang a mi a-nknak felel meg, nem pedig az o-nknak. Az ⟨a⟩ a mi á-nk rövid változatával, nyelvészetben ȧ-val jelölt hanggal azonos.

A macedón nyelvben nincsenek diftongusok. A hosszú-rövid szembenállás helyett a magánhangzók lehetnek hangsúlyosak vagy hangsúlytalanok a szóban. A szóhangsúly a három vagy több szótagos szavakban hátulról a harmadik szótagon van, a két szótagosoknál pedig hátulról a másodikon.

Írásrendszer A macedón írásrendszer a cirill ábécé macedón nyelvre adaptált változata. Az írás hangjelölő: egy fonémának egy graféma felel meg. A macedón grafémák monográfok, vagyis egyetlen elemből állnak. Hogy jelöljék azokat a fonémákat, amelyeknek a korai cirill ábécében nem volt írásbeli megfelelője, más grafémákat láttak el mellékjelekkel vagy vontak össze. A macedón ábécé 31 tagból áll, amelyek betűrendben a következők:

АаАаБбБбВвВвГгГгДдДдЃѓЃѓЕеЕеЖжЖжЗзЗзЅѕЅѕИиИиЈјЈјКкКкЛлЛлЉљЉљМмМмНнНнЊњЊњОоОоПпПпРрРрСсСсТтТтЌќЌќУуУуФфФфХхХхЦцЦцЧчЧчЏџЏџШшШш

+ A macedón hangoknak más írásrendszerekben való jelöléseMacedónIPAMagyarhangCirill betűsLatin betűsBolgár Szerb Horvát Szlovén Albán ќ c ty кя ћ ć tj q ѓ ɟ gy гя ђ đ gj gj њ ɲ ny ня њ nj nj nj љ ʎ ly ля љ lj lj ll ј j j й j j j j ѕ d͡z dz дз дз dz dz x џ d͡ʒ dzs дж џ dž dž xh ж ʒ zs ж ж ž ž zh ш ʃ s ш ш š š sh ц t͡s c ц ц c c c ч t͡ʃ cs ч ч č č ç

Más cirill betűs írásokhoz hasonlóan bizonyos betűk különböznek nem kurzív és kurzív alakjukban: г – г, д – д, и – и, т – т. A macedón ábécé bizonyos karakterekei a szerb cirill ábécéből származnak. A ma is használt szerb ábécét Vuk Stefanović Karadžić (1787–1864) szerb nyelvész alkotta meg. 1818-ban adta ki a Српски рјечник истолкован њемачким и латинским ријечма vagyis Szerb szótár párhuzamos német és latin szavakkal című munkáját, ebben használta először a következő grafémákat:⟨Ј ј⟩, ⟨Љ љ⟩, ⟨Њ њ⟩, ⟨Ћ ћ⟩, ⟨Ђ ђ⟩, ⟨Џ џ⟩.Ezek közül a ⟨j⟩ a latin j átvétele, a ⟨љ⟩-t a ⟨л⟩ és a ⟨ь⟩ betűk, a ⟨њ⟩-t pedig a ⟨н⟩ és a ⟨ь⟩ betűk összevonásával hozták létre; ⟨ћ⟩ és a ⟨ђ⟩ a djervnek nevezett korai cirill betű újjáélesztése; a ⟨џ⟩ pedig a ⟨ч⟩ betű egy változata, amit korábban a román cirill ábécében használtak a XV. századtól. Az új grafémák betűkombinációkat váltottak.A Karadžić által kidolgozott ábécé 1868-ban vált hivatalossá Szerbiában, a macedón írás pedig átvette a ⟨ј⟩, ⟨љ⟩ és ⟨њ⟩ jeleket. A macedón területek 1944-es visszafoglalása után az akkori kormányzat létrehozott egy bizottságot a macedón nyelv és ábécé sztenderdizálására, ennek eredményeként 1945-ben megszületett a ma is ismert betűkészlet. Hivatalossá tették a szerb ⟨j⟩, ⟨њ⟩, ⟨љ⟩ és ⟨џ⟩ grafémák használatát, felélesztették a korai cirill ábécé ⟨ѕ⟩ betűjét, valamint megalkották a ⟨ќ⟩ és ⟨ѓ⟩ formákat, amelyek a ⟨к⟩ és a ⟨г⟩ betűk éles ékezetes változatai. A ⟨ќ⟩, ⟨ѓ⟩ és ⟨ѕ⟩ betűk csak és kizárólag a macedónban fordulnak elő. A macedón és a bolgár nyelv mind hangtanilag, mind nyelvtanilag, mind pedig szókészletileg igen közel áll egymáshoz. Hangjelölésükben mégis jelentős különbség, hogy míg a macedón nyelv monográfokat használ, addig a bolgárban jellemzőek a digráfok. A palatalizáltságot alapvetően a ⟨я⟩ betű hozzáadásával fejezik ki, bár a bolgár nyelvben – az oroszhoz hasonlóan – a ⟨я⟩, ⟨ю⟩ és a ⟨ьо⟩ hangok előtt a bizonyos mássalhangzók lágyulnak vagy palatalizálódik. További eltérés a macedónhoz képest, hogy a dz és dzs hangokat is betűkombinációkkal írják, a dz-t a d és a z hangokat jelölő betűk kombinációjával: ⟨дз⟩, a dzs-t pedig a d és a zs hangokat jelölőkkel: ⟨дж⟩. A területen egyedül a bolgár őrizte meg az j jelölésére a ⟨й⟩-t.

Szabványos átírások MacedónАаБбВвГгДдЃѓЕеЖжЗзЅѕИиЈјКкЛлЉљМмНнЊњОоПпРрСсТтЌќУуФфХхЦцЧчЏџШш MagyarosAаBbVvGgDdGj gjEеZs zsZzDz dzIiJјKkLlLj ljMmNnNj njOоPpRrSz szTtTj tjUuFfHhCcCs csDzs dzsSs Hivatalos macedónAаBbVvGgDdGj gj EеZh zhZzDz dzIiJjKkLlLj ljMmNnNj nj OоPpRrSsTtKj kjUuFfHhCcChDzh dzh Sh sh ISO 9AаBbVvGgDdǴǵEеŽžZzẐẑIiJ̌ǰKkLlL̂l̂MmNnN̂n̂ OоPpRrSsTtḰḱUuFfHhCcČčD̂d̂ Š š BGNAаBbVvGgDdĐđ EеŽžZzDz dzIiJjKkLlLj ljMmNnNj nj OоPpRrSsTtĆćUuFfHhCcČčD̂d̂ Š š

Az átírások között a magyarosként megjelölt az az átírás, amit a Wikipédia is használ, ennek irányelve, hogy az adott macedón hangot a magyar hangjelöléssel írjuk. A mássalhangzók tehát nem kapnak mellékjeleket, és az alakokat nem a horvát átírás szerint használjuk. A palatalizált hangoknál viszont a palatalizáltságot egy j hozzáírásával jelöljük. A hivatalos macedón átírás az, amelyet a macedón tudományos élet és a macedón statisztikai hivatal használ.A macedón statisztikai hivatal honlapja Ez a palatálizáltságot egy j, a posztalveoláris rés- és zár-rés hangokat pedig egy h hozzáadásával jelöli. Az ISO 9 a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO – International Organization for Standardization) 9-es számú szabványa, amely a cirill ábécékkel írt nyelvek latin betűs átírását rögzíti. Ez 1997 óta a hivatalos átírás Magyarországon. A BGN rövidítéssel jelölt átírás az egyesült államokbeli és a brit átírást takarja, ezt használják a földrajzi nevek átírásával foglalkozó szervezetek, mint például a United States Board on Geographic Names (BGN) vagy a United Nations Conference on the Standardization of Geographical Names.

Politikai helyzete

A bolgár nyelvtudományban erőteljesen jelen lévő tendencia a macedón nyelv státuszának, önálló standard jellegének elvitatása. Ez elsősorban a történelmi nézőpontkülönbségekből fakad: a bolgár tudományos és közgondolkodás kizárólag a 20. században kialakult politikai határok, Macedónia és Bulgária állami elkülönülése következményének látja az önálló macedón nyelv létrejöttét. A bolgárok többsége mind a mai napig nyugat-bolgár nyelvjárásnak tekinti a macedónt. Blagoj Sklifov nyelvész véleménye szerint maga a bolgár politika is felelős azért, hogy a macedónt így elválasztják a bolgártól, mert az 1945-ös nyelvi reform során csakis kizárólag a kelet-bulgáriai nyelvjárásokból merítettek a sztenderdizálásnál, amely már korábban is az irodalmi nyelv alapja volt, míg az általa nyugat-bolgár nyelvjárásoknak nevezett macedón nyelvet figyelmen kívül hagyták. A keleti bolgár nyelvjárások túlsúlyára és a nyelv emiatti hiányosságaira már az 1891-ben alakult Fiatal Macedón Nyelvészeti Társaság is rámutatott, azonban nem talált támogatásra, ezért 1894-ben feloszlott.Dudás Mária recenziója a Nyelvőrben Blagoj Sklifov A bolgár irodalmi nyelv nyelvjárási alapjának kiszélesítése és megújítása című, Szófiában bolgár nyelven megjelent tanulmányáról Ezután a macedón területeken is a kelet-bolgár alapú irodalmi nyelvet oktatták az iskolákban, így a helyi nyugati bolgár nyelvjárás különbsége a bulgáriai nyelvjárásokkal szemben csökkent, nem alakult ki semmilyen különálló macedón nyelv. A bolgár irodalmi nyelv oktatását felfüggesztették, tilossá tették, amikor Szerbia kaparintotta meg a területeket a balkáni háborúk során, helyette szerbhorvát nyelvet kellett az iskolákban tanítani. A szerb nyelv kiejtését tekintve befolyásolta a macedón köznyelvet, de ez még nem nyújtotta meg a különbségeket. A jugoszláv királyságban továbbra is tiltott volt a bolgár használata és nem voltak önálló macedón nemzeti törekvések. A szerb uralom ellen szerveződő csoportok (és terrorszervezetek) önmagukat is többnyire bolgárnak definiálták. 1945-ben, a királyi politikával ellentétben, amely az elnyomást célozta, a titói kommunista diktatúra a megosztás eszközéhez nyúlt és kinyilvánította a macedón nyelv és nép önállóságát. A létrejött macedón irodalmi nyelv viszont nem mutatott lényeges különbségeket a bulgáriai bolgártól. Jugoszlávia elszigetelte magát a keleti blokktól és a nyugat felé nyitott, Bulgária ezzel szemben megőrizte a sztálinista izolációs irányvonalat, de még ez sem segítette elő a macedón és a bolgár tényleges szétválását.