Holzwarth Jenő, teljes nevén Holzwarth Jenő Ferenc Szilárd (Győr, 1874. március 29. – Debrecen, 1922. április 15.) orvos, sebész, radiológus, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos, honvéd-főtörzsorvos. 250px|bélyegkép|Síremléke a Fiumei úti sírkertben (11/1-1-26). 2004 óta védett sírja a Nemzeti sírkert része Élete Holzwarth Ferenc bankár és Jakob Anna fiaként született. Középiskolai tanulmányait 1884 és 1892 között a kegyes-tanítórendiek budapesti főgimnáziumában végezte. 1892-ben tett érettségit Verebélÿ Tibor osztálytársaként. A Budapesti Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá (1898).
1896 és 1898 között az I. sz. Kórbonctani és Kórszövettani Intézet díjazatlan gyakornoka, 1898-tól 1903-ig az I. sz. Sebészeti Műtőintézet díjazatlan műtőnövendéke volt. 1903. szeptember 1-jén megválasztották a Dollinger Gyula által vezetett I. sz. Sebészeti Klinika II. tanársegédévé. 1905-től tanársegédi – majd adjunktusi – állása mellett az I. sz. Sebészeti Műtőintézet segédjeként is dolgozott. 1908-ban I. tanársegéddé, 1911-től adjunktussá lépett elő az I. sz. Sebészeti Klinikán. 1912-ben a sebészet kór- és gyógytana című tárgykörből magántanárrá habilitálták.Hivatalos Közlöny, 1912. augusztus 1. (20. évfolyam, 16. szám)
A Balkán-háborúk idején, 1912–1913 telén Szófiába utazott egy sebészcsoport élén. 1916 augusztusában a sebészeti műtéttan ülésjog nélküli nyilvános rendkívüli tanárává nevezték ki.Hivatalos Közlöny, 1916. szeptember 1. (24. évfolyam, 19. szám)
Az első világháborúban hadi szolgálatot teljesített. Több kitüntetésben részesült.
Saját magán kísérletezett a röntgensugarakkal, ezért ujjain rákos elváltozások keletkeztek, amelyek egyre tovább terjedtek. Halálakor két kezén összesen három ujja maradt. Ott kellett hagynia a gyakorlati oktatást igénylő katedrát, s 1919-ben a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium Betegellátási Főosztályának élére került mint miniszteri tanácsos.
Irodalmi dolgozatai a sebészet különböző kérdéseit tárgyalják; sokat foglalkozott a röntgensugárzás gyógyító hatásának kérdésével is.
A Fiumei úti sírkertben helyezték nyugalomra.
Tagságai Budapesti Királyi Orvosegyesület alapító tagja és titkára Magyar Sebésztársaság titkára Magyar Könyvkiadó Társaság tagja Magyar Természettudományi Társaság tagja Deutsche Gesellschaft für Chirurgie rendes tagja Deutsche Gesellschaft für orthopädische Chirurgie rendes tagja Societé Internationale de Chirurgie rendes tagja
Művei A művégtagok. Budapest, 1901 A végtagok friss csonttöréseinek gyógyításmódjai és a műtéti beavatkozások indicatiói. (A Magyar Sebésztársaság Munkálatai 3. nagygyűlés (1910. május 27–28.) A pankreascystákról. (Orvosi Hetilap, 1911, 49.) Mennyiben helyettesítheti a helybeli érzéstelenítés az általános bódítást a nagy sebészetben? (Orvosi Hetilap, 1914, 38.) A harctéri sebesültek sebészi ellátásáról. Budapest, 1914 A hasi lövések kezelési elveiről. Budapest, 1914
Díjai, elismerései Ferenc József-rend lovagkeresztje (1913) Magyar Vöröskereszt-egyesület hadiékítményes II. oszt. díszjelvénye II. osztályú polgári hadi érdemkereszt (1918)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar radiológusok Kategória:Magyar sebészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1922-ben elhunyt személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Budapestiek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek