Korpássy Béla, születési nevén Korpásy Béla Gyula István, névváltozata: Korpásy (Szeged, 1907. január 12. – Szeged, 1961. november 27.) orvos, kórboncnok, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), doktora (1955).

Élete Korpásy Gyula Kálmán (1876–1933) jogtudor, királyi aljárásbíró és Röck Margit (1882–1962) fiaként született. Nagyapja Reök Iván (1855–1923) vízügyi mérnök, királyi főmérnök, a szegedi Reök-palota építtetője, tulajdonosa, földbirtokos.

Középiskolai tanulmányait 1916 és 1924 között a kegyesrendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Római Katolikus Dugonics András Főgimnáziumban végezte. Ezután felvételt nyert a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karára. 1927-ben féléven át az Innsbrucki Egyetem hallgatója volt. 1929-ben Baló József professzor meghívására kezdte meg patológusi tevékenységét a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Kórbonctani és Szövettani Intézetében, ahol előbb díjtalan, majd díjas gyakornokként, később tanársegédként, igen hamar első tanársegédként működött.

A szegedi egyetemen 1931-ben avatták orvosdoktorrá. 1934-ben a kórbonctan-kórszövettan és kórvegyi vizsgálatok tárgykörből szakképzettséget szerzett. 1936-ban a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként két félévet a Bécsi Egyetem kórbonctani intézetében töltött, Maresch, majd az éppen kinevezett Chiari professzor mellett. Ugyanebben az évben jelent meg a Baló Józseffel közösen jegyzett Szemölcsök, papillomák és rák (Warzen, Papillome und Krebs) című monographiája, amely elnyerte az id. Johan Béla-jutalomdíjat. 1939-ben a daganatok kórbonctana, kórszövettana és kísérleti kórtana című tárgykörből magántanárrá habilitálták.Budapesti Hírlap, 1939. március 3. (59. évfolyam, 51. szám) Az igazságügyi orvosszakértői címet 1940-ben szerezte meg.

Miután az első bécsi döntést követően Ungvár visszakerült Magyarországhoz, 1939 és 1944 között az Ungvári Állami Kórház kórboncnok-laboratóriumi fõorvosa volt.Belügyi Közlöny, 1939. június 11. (26. szám) A felszabadulás után körzeti orvos volt, majd megbízták a Lipótmezei Állami Elme- és Ideggyógyászati Intézet proszektúrájának vezetésével. 1946-ban egész rövid ideig Szombathelyen volt kórboncnok főorvos. 1946–1947-ben a Kórbonctani Intézet megbízott tanszékvezetője, 1947-től haláláig az Intézet tanszékvezetője volt. 1947. március 31-én nyilvános rendkívüli tanári, 1951. szeptember 15-én nyilvános rendes tanári kinevezést nyert. 1951–1952-ben, illetve 1956–1957-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem dékánja volt. 1956 májusában Milánóban, szeptemberében Genfben, majd 1957 májusában Bécsben vett részt nemzetközi neurovegetatív kongresszusokon.

A szegedi belvárosi temetőben nyugszik.

Családja Házastársa Hajnal Piroska Erzsébet Róza (1915–1990) volt, Hajnal István ügyvéd, tiszteletbeli főügyész és Pálfy Rózsa lánya, akit 1939. július 29-én Szegeden vett feleségül.

Gyermekei: András, Zsuzsanna és István.

Kutatási területei Karcinogenezis és daganatos áttétek keletkezésének mechanizmusa. A csersav cirrhogen és hepatocarcinogen hatásának felfedezése. A neuroendokrin rendszer hisztofiziológiája és patológiája. A hypothalamus neuroszekréciós működése és antidiuretikus mechanizmusa.

Társasági tagságai Magyar Patológusok Társaság vezetőségi tagja Magyar Élettani Társaság alapító tag Korányi Sándor Társaság alapító tag Európai Hematológiai Társaság Nemzetközi Neurovegetatív Társaság MTA Morfológiai és Onkológiai Főbizottságának tagja (1952–1961)

Főbb művei Warzen, Papillome und Krebs. (Acta Litt. Sei. Reg. Univ. Hung. Francisco-Josephinae, Sect. Med. Bd. VII.) (Baló Józseffel) Leipzig, 1936. Barth. 303 p. A csersav által okozott májkárosodásról és annak gyógyászati vonatkozásairól. (Orvosi Hetilap, 1948, 8.) Leberschädigungen durch Gerbsäure. (Schweiz Z. Path. 1949) Methionin és májlaesio. (Orvosi Hetilap, 1949, 3.) A myasthenia gravis és thymus kapcsolatáról. Ormos Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1949, 12.) Májcirrhosis kísérleti előidézése patkányokban csersav hosszantartó subcután bevitelével. Kovács Kálmánnal. (Orvosi Hetilap, 1949, 17.) Hepatomák és cholangiomák előidézése patkányokban csersavoldat hosszantartó subcutan adagolásával. Mosonyi Mártával. (Orvosi Hetilap, 1950, 9.) Az emlőrák petefészekáttételei. Jáki Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1950, 48.) Lymphogranulomatosis (Hodgkin-kór) átmenete reticulosarcomába, szövődményes ureterelzáródással. Török Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1951, 6.) Adatok a csecsemőkori emésztéses duodenum- és gyomorfekély pathologiájához. Lusztig Gáborral, Traub Alfréddal. (Gyermekgyógyászat, 1953, 10.) A csecsemőkori interstitialis pneumonia pathologiája. Tiboldi Tiborral, Török Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1953, 35.) A nephrosis mint pathologiai fogalom. (Orvosi Hetilap, 1953, 36.) A vékonybél argentaffin daganatáról, különös tekintettel az argentaffin sejtek esetleges szerepére az erythropoesisben. Traub Alfréddel. (Orvosi Hetilap, 1953, 49.) A macrofollicularis lymphoblastoma (Brill-Symmers-kór) mint más, malignus haemoblastosisba átmenő praeblastomás kórfolyamat. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1954, 19.) A kórbonctan alapjai. I-II. 1955. 1957. Környezeti tényezők szerepe a rák keletkezésében. (Orvosi Hetilap, 1957, 16.) A traumás veseischaemia gyógyszeres befolyásolása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1956, 19.) A központi idegrendszer újonnan felismert functiója a neurosecretio. (Orvosi Hetilap, 1957, 38.) A vegetatív idegrendszer működését gátló gyógyszerek hatása a hypothalamus neurosecretiójára fehérpatkányban. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1958, 15.) A vázizomzat daganatos áttétei ritkaságának okaira vonatkozó kísérletes vizsgálatok. Szőnyi Ferenccel, Baradnay Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1958, 29.) Quelques aspects des interrelations endocriniennes materno-foetales = C. R. Soc. Biol. (Paris) 1959. Gerbsäure, ein neuer karzinogener StolT. (Abhandlungen der Deutschen Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Klasse f. Medizin. 1960) A hypothalamus-eredetű endokrinopathiák némely formájáról. (Orvosi Hetilap, 1960, 49.) La neurosécretion et le controle hypothalamique de la fonetion adrénocortícotrope de l'adénohypophyse = Ann. Endoer. 1961. Études expérimentales sur l'histophysiologie de l'adénohypophyse - Uo. 1961. Tannins as hepatic carcinogens = Progr. Exp. Tumor Res. Vol. 2. Basel. 1961. Karger. 245-290. p.

Díjai, elismerései Budapesti Orvosegyesület emlékérme (1936) Id. Johan Béla-jutalomdíj (1940) Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1955)

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Magyar patológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1907-ben született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Szegediek