Oláh Dániel (Tiszadob, 1891. május 11. – Debrecen, 1954. február 2.) orvos, bőrgyógyász, mikológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).
Élete Oláh István földműves és Zákány Borbála fiaként született. 1909-ben a Debreceni Református Főgimnáziumban érettségizett. 1914. szeptember 12-én az oroszok fogságába esett, és éppen hat évvel később, 1920. szeptember 12-én jutott haza szerettei körébe.
1923-tól a debreceni Tisza István Tudományegyetem Bőr- és Nemikórtani Klinikáján működött mint tanársegéd. 1928-tól a Szabolcs vármegyei Erzsébet Közkórház Bőr- és Nemibeteg Osztályának főorvosa, majd a Közkórház igazgatója volt.
1936-ban a gombás eredetű bőr és haj betegségek című tárgykörből magántanárrá habilitálták. A következő évben az észt fővárosban 10 előadásból álló tanfolyamot tartott a Tallini Bőrgyógyász és Veneorológus Társaság meghívására. Az előadások befejezése után az észt bőrgyógyászati egyesület dísztagjává választotta. 1940-ben megkapta a magyar királyi egészségügyi tanácsosi címet.Belügyi Közlöny, 1940 február 25. (10. szám)
1933 és 1949 között mint externista irányította a debreceni Bőr- és Nemikórtani Klinika mikológiai munkáját. 1949-től az Országos Orvosmikológiai Kutatóállomás vezetője volt, s ugyanebben az évben a tudományos kutatás és a tudományos szakirodalom művelése terén szerzett érdemei elismeréséül megkapta az egyetemi rendkívüli tanári címet.Magyar Közlöny, 1949. november 19. (239-240. szám)
Kiterjedt mikológiai szűrővizsgálatokat végzett. Fejlesztette a gombás bőrbetegségek diagnosztikáját és terápiáját.
Halálát idült keringési elégtelenség okozta.
Művei A thorium-X (doramad) szerepe a bőrgyógyításban. (Orvosi Hetilap, 1926, 6.) Újabb adatok a granuloma anulare pathogenesiséhez. (Orvosi Hetilap, 1926, 31.) Triphal-dermatitis. (Orvosi Hetilap, 1927, 10.) Újabb műfogás a prostata hypertrophiásbetegek katheterezéséhez. (Orvosi Hetilap, 1927, 23.) Intravénás cuprum sulfuricum-injectiókkal kezelt gonorrhoeás szövődmények. (Orvosi Hetilap, 1929, 21.) Neurofibromatosis. (Morbus Recklinghausen.) (Orvosi Hetilap, 1929, 27.) Folytatólagos vizsgálatok Szabolcsvármegye fonálgombaflórájáról. (Orvosi Hetilap, 1934, 4.) A neosalutan, illetőleg revival az orvosi gyakorlatban. (Budapesti Orvosi Újság, 1934, 7.) Trichophylla profunda klinikai kórképéből tenyésztett acrostalagmus cinnabarinus Corda. (Orvosi Hetilap, 1934, 9.) Egy új Periconia törzs. Periconia keratitidis. (Orvosi Hetilap, 1934, 24.) Adatok a dyshydrosis és a dyshydrosiformis kórképek aetiológiájához, pathogenesiséhez és therápiájához. (Gyógyászat, 1939, 11–12.) Vonatkozásba hozható-e az Erythema mykoticum infantile generalisált alakja a Leiner-kórral? Máramarosi Györggyel, Tuza Klárával. (Orvosi Hetilap, 1953, 14.)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar bőrgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Magyar hadifoglyok az első világháborúban Kategória:Magyar mikológusok