A Pyrenomonadaceae a Cryptophyceae kládja 3 vagy 4 ismert nemzetséggel. Ismertetőjegye a pirenoidba ágyazott nukleomorf és a fikoeritrin 545 jelenléte.
Genetika Citokróm P450-reduktáza (POR) több Cryptophyta-fajhoz és 2 sárgásmoszatfajhoz hasonlóan vörösmoszatokból származik, szemben sok Cryptophyta-fajjal, a legtöbb sárgásmoszatfajjal és egyes peridinintartalmú páncélos ostorosokkal, ahol valódi zöldmoszatokból származó POR van. LIPOR génje nincs, viszont vannak a chlL, chlN és chlB génekhez hasonló hasonló pszeudogénjei. Rendszertan A mai Pyrenomonadaceae első ismert nemzetsége a G. Karsten által leírt Rhodomonas. A 20. század nagy részében minden, ma Pyrenomonadaceae-tagként elismert nemzetséget más kládokba soroltak, erre példák a Rhinomonas fulva, melyet Cryptochrysis fulvaként írtak le) Adolf Pascher a Rhodomonast a Cryptochrysideae alcsaládba helyezte 1913-ban. R. W. Butcher 1967-es Cryptophyta-rendszertana nem ismerte el a Rhodomonast, fajait a Chroomonasba sorolta.
1982 és 1986 közt Uwe J. Santore ultraszerkezeti tanulmányaiban jelentős morfológiai különbségeket fedezett fel Butcher Chroomonasában, így 1984-ben létrehozta a Pyrenomonas nemzetséget. 2 évvel később újra létrehozta a Rhodomonas nemzetséget, és feltételezett egy nagyrészt vörösbarna Cryptophyta-fajokból álló kládot. Santore kutatásait alapul véve 1988-ban D. R. A. Hill és Robert Wetherbee számos, a 20. század elején Cryptochrysisként leírt Cryptophyta-fajt elemzett. Ebből több Rhodomonas-fajt kimutattak, és létrehozták a Rhinomonas nemzetséget. Hill egy másik vörösbarna Cryptophyta-nemzetséget (Storeatula) 1991-ben írt le. 1989-ben Hill és Wetherbee a Rhodomonast a Pyrenomonas szinonímiája mellett érveltek, vitát kétrehozva arról, hogy a nemzetségek külön kezelendők-e. A kérdés 2019-ig megválaszolatlan maradt.
A maihoz közeli Pyrenomonadaceae kládra először Gianfranco Novarino és Ian Lucas hivatkoztak 1993-as Cryptophyceae-rendszertanukban. E rendszertanban a klád tagja a Rhinomonas és a Pyrenomonas. Az 1999-es rendszertanban a Storeatula is szerepelt.
A Pyrenomonadaceae az 1990-es és 2000-es évek elektronmikroszkópos és molekuláris tanulmányai alapján egyaránt klád. Egy 18S rDNS-alapú 2002-es kutatás szerint bár a Pyrenomonadaceae klád, a Rhodomonas nem, mivel a R. abbreviata a Storeatulával, a többi vizsgált Rhodomonas-faj a Rhinomonasszal alkotott kládot. Egy 2014-es nagyobb filogenetikai tanulmány jórészt e korábbi tanulmányokkal egyező eredményeket adott, egy előzetes osztályozást is adva 3 meg nem nevezett kláddal.
A Rhodomonas, Rhinomonas, Storeatula nemzetségek egyes fajai megkülönböztetésének oka lehet csupán a haploid és diploid életszakaszok dimorfizmusa. Pigmentek alapján a Rhinomonas lehet a Storeatula haploid állapota, mivel pigmentjei hasonlók, és nincs sejtgaratja. Clay et al. 1999 Clay 1999-es rendszertanában a Pyrenomonadaceae 3 nemzetségből állt:
Deane et al. 2002 Deane 2002-es rendszertanában a Pyrenomonadaceae a Cryptophyta E kládja volt. Felosztása:
Majaneva et al, 2014 Majaneva 2014-es rendszertanában a Pyrenomonadaceae felosztása:
Biokémia Jelentős mennyiségű Cr-fikoeritrin 545-öt termel, ami lehetővé teszi egészségügyi használatát. A Rhodomonas spp. fehérjetartalma 30–50% tenyésztési körülményektől függően.
Zsírsavtermelése a pH növekedésével nő: 8,5-es pH mellett 7-es pH-hoz képest 1,4-szer annyi telített, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavat termel, vagyis például más algákhoz – például a Tisochrysis luteához, a Chlamydomonas reinhardtiihoz és a Chlorella spp.-hoz – hasonlóan növeli zsírsavtartalmát. Linolsavtartalma mintegy 1,3-szer magasabb 8,5-es pH esetén.
Szabad 5′-nukleotid-koncentrációja, így „ekvivalens umamikoncentrációja”, jelentősen magasabb 7-es, mint 8,5-es pH esetén. 0 2, kifejezetten a R. salinára jellemző pigment van, ezek a Car33 és a Car44. Morfológia Plasztisza kétlebenyes, benne keményítőburokban pirenoid található, ezen belül nukleomorffal.
A Rhodomonas és a Rhinomonas rendelkeznek lemezekkel, a Storeatula esetén azonban nem ismertek lemezek. Ökológia A Rhodomonas egy leíratlan faját 4–12,7 °C hőmérsékletű, 17,5–28,8% sótartalmú vízben, 2,5–5 m mélységben mutatták ki Krasznova Jelentőség Lehetséges egészségügyi használat A Rhodomonas salina fikoeritrin 545-termelése miatt használható lehet tüdő-adenokarcinóma ellen egy A549 sejtvonallal végzett kutatás szerint. Hatását az ERK/Bak-úton és a JNK/Kaszpáz-3-úton váltja ki. Emberi fogyasztás Az emberi diéta tápértékét számos egészségi állapotot javító metabolittal, például zsírsavakkal, aminosavakkal, pigmentekkel és antioxidánsokkal javíthatja. Akvakultúra Fiatal halaknak, kagylóknak és rákoknak akvakultúrában használható magas eikozapentaénsav- és dokozahexaénsav-tartalma miatt. Paleontológia Moguel 2021-ben ősi DNS elemzésével kimutatták a Chalco-tóban körül, ami összefügg a tó alacsony hőmérsékletével. Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Cryptophyta Kategória:1993-ban leírt taxonok