Petrilla Aladár, teljes nevén Petrilla Aladár István (Lőcse, 1903. január 29. – Budapest, 1968. július 5.) orvos, epidemiológus, egyetemi magántanár, az orvostudományok kandidátusa (1953).
Élete Petrilla István (1875–1920) állampénztári adótiszt, főhadnagy és Wissinger Karolina (1872–1954) fiaként született. Apja orosz hadifogságban halt meg. Középiskolai tanulmányait 1913-ban a Lőcsei Királyi Katolikus Főgimnáziumban kezdte. A Budapesti I. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett (1921). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1927. november 16-án avatták orvosdoktorrá.
1927–1928-ban a Szent László Kórházban a fertőző betegségek gyógytanával foglalkozott. 1928-tól 1960-ig az Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott: 1931-től adjunktusként; később a járványügyi osztály vezetőjeként.
1934-ben tisztiorvosi végzettséget szerzett.Budapesti Közlöny, 1934. október 6. (68. évfolyam, 226. szám) Két évvel később kinevezték közegészségügyi felügyelővé.Belügyi Közlöny, 1936. július 5. (29. szám) 1943-ban a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen A heveny fertőző betegségek járványtana című tárgykörből egyetemi magántanárrá habilitálták. 1948-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán megerősítették ebben a minőségében.Magyar Közlöny, 1948. szeptember 12. (205. szám) 1949 októberében megválasztották a Tisztiorvosi Vizsga Bizottság rendes tagjává, azonban a következő év februárjában felmentették.
1960-tól a Fővárosi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás, majd 1963-tól váratlanul bekövetkezett haláláig a Pest megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás epidemiológusaként tevékenykedett.
Elsősorban a fertőző betegségek gyógyítási módszereinek kidolgozásával foglalkozott. Fő munkaterülete a járványügyi gyakorlat tudományos megalapozása, a korszerű járványvédelem kialakítása, Magyarország egészségügyi statisztikájának kidolgozása és értékelése volt.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Családja Házastársa jószási Purgly Pálma Gizella Alojzia Katalin Mária (1903–1986) volt, jószási Purgly László állampénztári tanácsos és palotási Világhy Pálma lánya, akivel 1935. március 21-én Budapesten kötött házasságot. Gyermekük: Petrilla Mária (1941), Nagy Antal (1948) mérnök felesége. Unokájuk: Nagy Krisztina (1972).
Főbb művei Bacillus gazdák által fenntartott falusi typhus endemia. (Orvosi Hetilap, 1932, 36.) A typhus abdominalis járványgörbéje és az időjárás. (Orvosi Hetilap, 1934, 23.) Kútvíz okozta typhusjárvány érdekes esete. II. rész. Stiller Jolánnal, Horváth Dezsővel. (Népegészségügy, 1935, 13.) A kórházi elkülönítés szerepe a typhus abd. epidemiológiájában. (Népegészségügy, 1935, 15.) A hazánkban leggyakoribb typhus járványokról. (Népegészségügy, 1935, 19.) Magyarország 1934. évi végleges népmozgalmi adatai. (Népegészségügy, 1935, 23.) Mikor várható a legközelebbi poliomyelitis anterior acuta járvány? (Orvosi Hetilap, 1936, 13.) Magyarország népesedési viszonyai 1920-tól 1932-ig. Előszavát írta Scholtz Kornél. Budapest, 1936 A kiütéses typhus időszerű kérdései. (Orvosképzés, 1943, 2.) A járványok keletkezése. (Orvosképzés, 1943, 5–6.) Közegészségügyi statisztika I–II., Budapest, 1943 A typhus abdominalis letalitása. Reinhardt Ottóval. (Orvosok Lapja, 1945, 6.) A háború járványügyi vonatkozásai. (Orvosok Lapja, 1946, 12.) A diftéria ellenes védőoltások eredménye. (Orvosok Lapja, 1947, 18.) A »járvány« fogalma. (Orvosok Lapja, 1947, 38.) A gyermekbénulás elleni védekezés. (Népegészségügy, 1947, 46.) Az 1947. év járványügyi mérlege. (Orvosok Lapja, 1948, 12.) Virus-pneumonia járvány Magyarországon. (Orvosok Lapja, 1948, 20.) Részletes járványtan. Budapest, 1954 A pertussis ellenes védőoltások eredménye. Barsy Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1957, 34.) Az 1957. évi ú. n. „ázsiai” influenza járvány. (Orvosi Hetilap, 1958, 30.) Az 1957. évi poliomyelitis ellenes védőoltások eredménye. (Orvosi Hetilap, 1958, 35.) Adatok a hepatitis epidemica magyarországi járványtanához. Solt Katalinnal, Vedres Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1959, 19.) A tetanus elleni védőoltások eredménye. (Orvosi Hetilap, 1960, 32.) Fertőzéses eredetű enterocolitisek néhány járványtan kérdése. (Orvosi Hetilap, 1964, 38.) Epidemiologie des Keuchhustens. Jena, 1969
Díjai, elismerései Kiváló orvos (1953)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1968-ban elhunyt személyek Kategória:Lőcseiek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek