Popovići (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 40, közúton 54 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 11, közúton 18 km-re délkeletre, a Ljubić-hegység déli lábánál, az Ukrina-folyó északi partján és a tőle északra emelkedő hegyvidéken, a Ljubić-hegység területén, 160-460 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Itt folyik össze a Mala Ukrina és a Velika Ukrina folyó.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb929588Bosnyák00Horvát21Jugoszláv160Egyéb42Összesen951591
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település határa már az őskőkorban is lakott terület volt. Az itt található Krčevina és Selište, a paleolitikumból (őskőkorszakból) származó régészeti lelőhelyek. A leletek szerszámok, elsősorban nagyméretű kovakődarabokból készült szerszámok. A paleolitikum képviselője ezeken a területeken a neandervölgyi ember volt. A Mala és a Velika Ukrina összefolyása közelében, a Ljubić-hegység teraszán, a Požar nevű lelőhelyen újkőkori település maradványait találták, főként kerámia leletekkel.
A popovići plébánia már a 17. században említésre került, de ezen a területen a 14. és 15. században is plébánia működött. Valószínűleg itt állt Glaž település a ferences kolostorával és az 1334-ben már említett Szent Miklós templomával. Az Ukrina bal partján „Divice” nevű romok találhatók, ami annak a jele, hogy itt egykor valószínűleg klarisszák kolostora állt.
1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 22 háztartása és 279 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 65 háztartást, 449 ortodox, 3 muszlim és 14 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 204. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 72 háztartása és 481 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Krčevnica – őskőkori település maradványai az Ukrina bal partja feletti magaslaton. A lelőhelyen 1964-ben Đ. Basler végzett ásatásokat. A leletek 30 – 60 cm-es mélységben kerültek elő és a kora paleolitikumi aurignaci kultúrához tartoztak. Požar – újkőkorszaki település maradványai a Mala és a Velika Ukrina összefolyása közelében, a Ljubić-hegység teraszán. A lelőhelyen eltérő kultúrákhoz tartozó égetett agyagedények és újkőkori kerámiák kerültek elő. Selište – őskőkori település maradványai a felszínen talált, kovakőből készített eszközökkel.
Jegyzetek
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései