A Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) célja a 2014-ben, Matolcsy György elnöksége idején meghirdetett Társadalmi Felelősségvállalás Stratégiája keretében megalkotott Pallas Athéné Közgondolkodási Program végrehajtása volt.https://www.pallasalapitvanyok.hu/az-alapitvanyrol Eredetileg hat alapítványt hoztak létre, ezek több lépcsőben összeolvadtak; feladataikat 2019-ben a jogutód Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vette át az eredeti pénzbeli és ingatlan összértékű alapítói vagyonjuttatással együtt.
Az eredeti alapítványok
A jegybank 2014-ben hozta létre a Pallas Athéné Alapítványokat, hogy azok támogassák és fejlesszék az oktatást, művelődést és a tudományt, támogassák és segítsék elő a közgazdasági, pénzügyi szakemberképzést és kutatásokat, ösztönözzék a gazdaságban alkalmazható kutatás-fejlesztést.
A magyar központi bank a program keretében eredetileg hat (Pallas Athéné Domus Animae (PADA), Pallas Athéné Domus Mentis (PADMA), Pallas Athéné Domus Scientiae (PADS), Pallas Athéné Domus Concordiae (PADOC), Pallas Athéné Domus Innovationis (PADI), Pallas Athéné Geopolitikai (PAGEO)), egymástól és az alapítótól függetlennek deklarált alapítványt hozott létre oktatási, tudományos és kulturális feladatok ellátására.https://www.pallasalapitvanyok.hu/alapitvanyok Az eredeti alapítványok később több lépcsőben összeolvadtak, előbb létrejött a Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS), a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány (PADE) és a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO), majd végül ezeket egy intézménybe tömörítették, és létrejött a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) létrehozása 2019. december 5-én jött létre három korábbi alapítvány (PADS, PADE, PAIGEO) összeolvadásának eredményeképpen, azok jogutód szervezeteként, a bíróság december 6-án vette nyilvántartásba. Az Alapítvány működésének megjelölt helyszíne a Budapest, Úri utca 21. szám alatti régi Budai Városháza műemlék épülete.
Az alapítvány Kuratóriumának elnöke 2025-ben, a jegybank elnök váltást követően Gion Gábor lett, tagjai pedig Koszmáli József és Keresztes-Nagy Orsolya. A felügyelő bizottság elnöke Szentiványi Ildikó volt. Korábban, 2022-ben a kuratóriumának elnöke Csizmadia Norbert, elnökhelyettes Lentner Csaba, a tagok Bogár László és Réfy Imre voltak. 2024. december 3-tól több kapcsolódó cég, köztük az Optima Befektetési Zrt., az Alpine Holding Kft., a FERIDA Zrt. GTC Holding Zrt. vezérigazgatója Stofa György volt, aki 2025. elején az Alapítvány igazgatója is volt.
Az Alapítvány céljai
közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés támogatása, elősegítése, közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítése, szakmai és anyagi támogatása; bankszakmai tanfolyamok, akkreditált szakképesítést nyújtó, illetve nemzetközileg akkreditált banki, valamint az EU pályázatkezeléshez kapcsolódó képzések szervezésének, a közgazdasági oktatási tevékenység és az oktatási módszerek színvonala fejlesztésének előmozdítása, támogatása; a művelődés, az oktatás és a tudomány támogatása és fejlesztése határon túli felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, valamint felsőoktatáshoz kapcsolódó egyéb intézmények és tevékenységek létrehozását, illetve lebonyolítását lehetővé tevő intézményes, anyagi és társadalmi keretek megteremtése révén; tudományos, kutatás-fejlesztési, innovációs és modernizációs tudásközpont létrehozása és működtetése, ilyen vállalkozói hálózatok építése, támogatása; a tudásteremtés ösztönzése, a tudományos ismeretek és tapasztalatok megosztása, pénzügyi nevelés, tanácsadás, hitelintézeti szakkönyvek, szakfolyóiratok, szaklapok kiadása által a magyar szellemi örökség gazdagítása érdekében; a gazdaságban alkalmazható kutatás-fejlesztés ösztönzése, azok eredményeinek elterjesztése, ezáltal a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének elősegítése a magas hozzáadott értékű foglalkoztatás erősítése érdekében; nemzetközi gazdasági kapcsolatok ösztönzése és fejlesztése, a nemzetközi eredmények becsatornázása; külföldi tapasztalatszerzés támogatása; hasonló célú szervezetekkel az együttműködés elősegítése és támogatása, közös projektek, programok, intézmények működtetése; részvétel hazai és európai uniós támogatási és pályázati programokban; olyan, a világ globális működését és a területi fejlődést leíró és prognosztizáló geostratégiai és geopolitikai tudásteremtés ösztönzése, intézmény kiépítése, amely segíti Magyarország és térségei, valamint a tágabb régió gazdasági fejlődésének előmozdítását; gazdaságföldrajzi és gazdaságtörténeti, területi gazdaságtani kutatások gazdaságpolitikában és társadalomirányításban és tervezésben alkalmazható eredményeinek ösztönzése; gazdaságstratégiával és tervezéssel kapcsolatos szakmai közélet ösztönzése, pl. műhelymunkák és kutatócsoportok, fórumok támogatásával; a közgazdaságtan, a kapcsolódó társadalomtudományi és geográfiai szakterületek és a geopolitikával kapcsolatos összefüggések szakmai vizsgálata.
Az alapítást követően, 2019-ben 21 alkalmazottal működött.
Az alapítvány a fő céljai megvalósítása érdekében különböző szervezeteket, intézményeket és magánszemélyeket is támogatott. 2020-ban 1.335.286 e Ft összegben nyújtott támogatásokat, amelyek közül kiemelkedő volt a BCE – sanghaji Fudan Egyetem MBA program (266.012 e Ft), Széchenyi István Egyetem Transzdiszciplináris Doktori Iskola (237.471 e Ft), PTE Geopolitikai Doktori Program (189.154 e Ft) részére nyújtott támogatások. Magánszemélyek által végzett kutatómunkák támogatására is fordított az alapítvány, volt olyan példa is, hogy több tízmillió forint támogatási összegben. 2021. évtől a támogatások intenzitása növekedett. 2023-ban a Budapesti Metropolitan Egyetem hazai és nemzetközi megjelenésének, oktatási és tudományos tevékenységének további fejlesztése 166 867 850 forint támogatást nyújtottak, illetve egyéb témában további 650 millió forintot. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 250 millió forintos támogatásban részesült, míg a Budapest Centre For Long-Term Sustainability Kft.-nek 231 853 000 forint jutott működési célú támogatásra. 2024-ben a közzétett támogatási szerződések szerint számos magánszemély kapott az MNB Tehetség Programon való részvétel kapcsán támogatást, illetve ezen időszakban is kiemelkedő volt 2,5 milliárd forint összegben a Budapesti Metropolitan Egyetem részére biztosított összeg.
Az alapítvány induló pénzbeli vagyona 259.600.000.000 forint volt, amelyhez forintban számítva a PADE 100,2 mrd, a PAIGEO 69,2 mrd, míg a PADS 90,2 milliárd forinttal járult hozzá. Ezen felül az 1054 Budapest, Kálmán Imre u. 20., az 1025 Budapest, Ferenchegyi lépcső 2. („kivett kutatóintézet”), az 1014 Budapest, Úri u. 21. szám („kivett kutatóintézet”) alatti ingatlanokat, továbbá a 6000 Kecskemét, Izsáki út 5. szám alatti („kivett beépítetlen terület”) ingatlan került a tulajdonosába a jogelőd alapítványoktól. A Kálmán Imre u. 20. szám alatti ingatlant 2018. október 24-én értékesítették.
Az alapítvány tulajdonában állt, illetve részvételével működtek az alábbi társaságok
Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. (az alapítvány részesedésének mértéke 100%) Budapest Centre For Long-term Sustainability Kft. (az alapítvány részesedésének mértéke 50%)
A 2021-ben alapított Budapest Centre For Long-term Sustainability (BC4LS) tulajdonosa a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány mellett a Neumann János Egyetem volt, célja pedig, hogy foglalkozzon a fenntarthatósági kérdésekkel, emellett szakmai rendezvényeket, kutatási programokat szervezzen, kiadványokat készítsen és kutatókat alkalmazzon. 2025 elején a működési helyén már nem volt fellelhető, továbbá a felsorolt kutatók többsége sem volt elérhető. A 9 kutató közül Lentner Csaba egyetemi tanár közlése szerint már jó ideje kiszállt az MNB intézményeiből, a mexikói José G. Vargas-Hernández pedig korábban mindössze két hónapig kutatott a BC4LS-nél.
Az alapítványok létrehozásának kritikája A jegybank vagyona a nemzeti vagyon része, így az alapítványaira is vonatkoznak a nemzeti vagyon használatával és hasznosításával szemben támasztott, az Alaptörvényből fakadó követelmények. Az MNB az Alaptörvény értelmében a monetáris politikáért és a pénzügyi stabilitásáért felel. A felsőoktatáshoz és a tudományos kutatáshoz, amelynek a céljaira deklaráltan létrejöttek a Pallas Athéné alapítványok, nincs köze, mint ahogy az alapítványi ingatlanügyletek is idegenek a jegybank rendeltetésétől. Ezeknek az alapítványoknak a kritikusok szerint sem a célja, sem a tényleges tevékenysége nem volt összeegyeztethető a jegybanktörvénnyel.
2014-ben az alapítványok a kezdeti tőkejuttatásaikat az MNB akkoriban, a forint leértékelése révén keletkezett működési nyereségéből kapták. A Transparency International Magyarország már 2016-ban feljelentést tett az „alapítványi közpénzlenyúlás” miatt, de az ügyészség és a rendőrség erre semmilyen érdemi választ nem adott, eljárás nem indult. A FIDESZ politikusai azt állították, hogy az alapítványok létrehozásával „a közpénz elvesztette közpénz jellegét”.Kósa Lajos nyilatkozata Az Alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy a közpénz nem veszítheti el közpénz jellegét, ezért annak felhasználása átlátható kell maradjon.Az alkotmánybíróság az alapítványi vagyonokról
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány 2020 decemberében versenyeztetés nélkül jutott hozzá az állami tulajdonú, Budai Várban állt Burg Hotel épületéhez. Az ingatlan építkezésénél is felmerült a túlárazás lehetősége.
Róna Péter 2025. március végén tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „Ez az MNB-s művelet a magyar történelem legnagyobb, hivatalból történő sikkasztása”. Róna 2010-től a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt, így 2013 őszén tudomást szerzett az MNB-alapítvány alapítóterveiről, de elmondása szerint már akkor helytelenítette, mert a szervezeteknek biztosított tőkejuttatás ellenkezik a törvényi előírásokkal. A felügyelőbizottság ezt 2014-ben jelezte a Pénzügyminisztériumnak, azonban a jelentésük válasz nélkül maradt. Az akkori kiadott tájékoztatás szerint az alapítványok létrehozásáról a jegybank igazgatósága döntött, illetve az alapítvány céljainak megvalósítására mindössze kétmilliárd forintot szántak.
Király Júlia, aki 2007 és 2013 között az MNB alelnöke volt, a botrány kapcsán azt nyilatkozta, hogy korábban, már 2015-ben kijelentette, hogy „ezt bizony elkonfiskálták”, magyarul ellopták az adófizetőktől, ami valóban így történt. Matolcsy György személyes érintettségét ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az jogszerű volt, azonban az ahhoz szükséges törvénymódosításban neki is szerepe volt.
Vagyonvesztés, feljelentés 2025. március 19-én az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentést tett közzé az alapítvány ügyében. Ez megállapítja, hogy az alapítványok a vagyon kezelésére 2015-ben létrehozták az OPTIMA Befektetési Zrt.-t. Az OPTIMA Befektetési Zrt. befektetései finanszírozására az Alapítvány befektetésén túl további forrásokat – a Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJE Alapítvány) által lejegyzett kötvényeket és banki hitelt – is bevont. Ennek eredményeként az OPTIMA Befektetési Zrt. közel – jelentős részben közpénzből származó – vagyonért lett felelős. A befektetésekből azonban az OPTIMA Befektetési Zrt. racionális gazdasági indokok nélkül egy átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, több országon és vállalkozói szinten átívelő, rendkívül bonyolult céghálózatot épített fel. Az ügyleteket a Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló jelentős számú gazdasági társaságok és magántőkealapok (az ÁSZ jelentés tartalmazza a vizsgált szervezetek) által alkotott cég- és befektetési struktúrán keresztül hajtotta végre.
Az alapítvány tényleges kurátorai nem gondoskodtak megfelelő kontrollrendszer kialakításáról, így a