Donja Ilova (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 66 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északkeletre, a Vijaka bal oldali mellékvizétől, az Ilovától keletre fekvő dombvidéken, 142-200 méteres tengerszint feletti magasságban, a Prnjavorból Derventa és Srbac felé vezető regionális úton található. A Vijaka-folyó áthalad a falu déli határán, és egyben határt is képez Štrbac és Ilova között.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb634490Bosnyák01Horvát125Jugoszláv460Egyéb12553Összesen817549
Története A falu eredeti neve Tabak Ilova volt, melyet Muhamed Tabaković török bégről kapott, aki az utolsó Bosznia-Hercegovinából eltávozott török bég volt. A Donja Ilova név az 1960-as évek közepén és az 1970-es évek elején váltotta fel a régi nevet, amelyet az indoklás szerint a könnyebb kiejtés érdekében vezettek be.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó akkor még Ilova Tabaknak nevezett a településnek 40 háztartása és 254 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 56 háztartást, 334 ortodox és 10 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 202. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 72 háztartása és 422 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Grčko Greblje - késő középkori temető maradványai az Ukrina és mellékvize a Vijaka völgye feletti magaslaton. A legrégebbi emlékek a lelőhely nyugati szélén, egy kisebb kiemelkedésen találhatók, amely egy mesterséges halom is lehet. Itt található két késő középkori sírkő.
Jegyzetek
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései