Preszjan (bolgárul: Пресия̀н, Персиан vagy Персиян; †852) a dunai Bolgár Kánság kánja volt 836-tól haláláig. Jelentős területeket foglalt el Makedóniában.
Származása A bizánci források szerint Preszjan apja Zvinica (Zbenitzész) volt, nagyapja pedig Omurtag kán. Régebbi vélemények szerint Preszjan azonos volt néhány évig uralkodó elődjével, Malamirral, ma azonban úgy tartják, hogy Malamir Preszjan nagybátyja lehetett. Ezt támasztja alá a vitatott hitelességű 17. századi volgai bolgár Dzsagfar tarihi krónika is, mely szerint Birdzsihan (vagyis Preszjan) Szabansa (Zvinica) fia volt.
Uralkodása
Mikor Malamir 836-os halálát követően Preszjan trónra lépett, még fiatal volt és tapasztalatlan, ezért az ország ügyeit továbbra is elődje kavhanja (vezírje), Iszbul vitte. Röviddel később, 837-ben a Thesszaloniki közelében élő szláv szmoljánok fellázadtak a bizánci uralom ellen és Theophilosz császár a bolgárok segítségét kérte ellenük. Ugyanakkor azonban a bizánci flottát északra küldte, az Al-Dunához és visszatelepítette Trákiába azt a mintegy tízezer embert, akiket még Krum kán költöztetett oda, amikor megszállta Trákiát. A bolgárok ezt ellenséges lépésnek tekintették és az etelközi magyarok segítségét kérték, de a bizánciak ennek ellenére végrehajtották a visszatelepítést.
Iszbul megtorlásul betört Trákiába és Makedóniába és elfoglalta Philippi kikötővárosát, ahol a templomban a bolgárokat dicsőítő görög nyelvű feliratot helyezett el.
Preszjan délnyugati és nyugati irányban terjeszkedett, uralma alá vonta az ottani szláv törzseket. 839-ben megtámadta a Vlasztimir fejedelem által irányított szerbeket. Vlasztimir 830 körül egyesítette a szerb törzseket és Theophilosz császár jóváhagyásával felvette a fejedelem címet.L. Kovacevic & L. Jovanovic, Историја српскога народа, Belgrade, 1894, Book 2, p. 38—39 Nyugat-Makedónia annektálását követően a bolgárok fenyegetést láttak az erős szerb államban és szükségesnek látták alávetését. A 839-ben kezdett háború három évig tartott. Preszjan kezdeti sikerei után a szerbek a hegyekbe és erdőkbe húzódva indítottak ellentámadásokat, amelyekkel a bolgárok nem tudtak mit kezdeni és végül visszavonultak. Theophilosz 842-es halálakor békét is kötöttek és Vlasztimir egyúttal a bizánci függéstől is megszabadult.
Preszjan 852-ben halt meg. A bolgár trónon fia, I. Borisz követte. Ma az ő nevét viseli egy hegység az antarktiszi Livingston-szigeten.
Jegyzetek
Források Jordan Andreev, Ivan Lazarov, Plamen Pavlov, Koj koj e v srednovekovna Bălgarija, Sofia 1999. Vasil Zlatarski, Istorija na bălgarskata dăržava, 1:1, Sofia, 1918. Bahši Iman, Džagfar Tarihy, vol. III, Orenburg 1997. De Administrando Imperio by Constantine Porphyrogenitus, edited by Gy. Moravcsik and translated by R. J. H. Jenkins, Dumbarton Oaks Center for Byzantine Studies, Washington D. C., 1993
Fine, John V. A. Jr. (1991) . The Early Medieval Balkans: A Critical Survey from the Sixth to the Late Twelfth Century. Ann Arbor: University of Michigan Press. .
Fordítás
Kategória:Bulgária uralkodói Kategória:852-ben elhunyt személyek