Gornji Palačkovci (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 46, közúton 73 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 17 km-re északkeletre, az Ukrina bal partja feletti dombvidéken, 120-190 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1192828Bosnyák30Horvát64Jugoszláv220Egyéb1211Összesen1235843
Története A Palačkovci területén található nagyszámú őskőkori (paleolit) lelőhely tanúsága szerint ez a terület, különösen Gornji Palačkovci területe már a legrégibb idők óta sűrűn lakott volt. A leletek szinte kivétel nélkül az ősember által megmunkált kőeszközökből, kőszerszámokból állnak. Az itt fennmaradt két késő középkori temető sírkövei a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak.
A hagyomány szerint a falu temploma nagyon régi.Federalno ministarstvo kulture i sporta: „Drevne crkve zapadne Bosne“, Petar Momirović, str. 163-165, Hozzáférés: 2013. 03. 23. A közeli „Crkvište” erdőben található régi kőtemplom egy része átkerült a mai templom helyére. Ez a régebbi templom a hagyomány szerint Péter és Pál szent apostolok idejére nyúlik vissza, akik Rómába vezető úton áthaladtak ezeken a vidékeken és hirdették a kereszténységet.Prnjavor: „Crkva brvnara svjedok jednog vremena“ , 2010. július 13, Hozzáférés: 2013. 03. 23. A török hódoltság alatt az ortodoxok a hitükben találtak vigaszt. A templomot azonban nem volt könnyű felépíteni, mivel ehhez Konstantinápoly engedélye kellett, amit aranyban fizettek ki. Különféle legendák keringenek arról, hogyan szerezték meg az engedélyt. Magyarázat is van arra, hogy miért olyan kicsi a templom. Egy széles ereszes tető kialakításával, amely alatt kétszer annyi hívő fért el az istentisztelet alatt, mint belül, tudott eleget tenni a templom teljes rendeltetésének. A templom egyik sajátossága a padláson kialakított speciális rész, ahol a török megtorlástól való félelem miatt a nőket helyezték el az istentisztelet alatt. Az ajtót is nagyon alacsonyra építették, hogy a törökök ne férhessenek be lovakkal. Harangtorony építésére, ami az Oszmán Birodalom idején tilos volt, csak az osztrák-magyar uralom idején sikerült engedélyt szerezni.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Bosznia-Hercegovina 1878-as megszállása után, amikor az olaszok megtudták, hogy Ausztria-Magyarország számukra is földet ajánl Boszniában, az akkor Ausztria-Magyarország alá tartozó tiroli régióból beözönlöttek. A betelepítés 1881-ben történt. Az olaszok először különböző területekre, Palačkovci, Štrpci, Babanovci területére érkeztek, de a legtöbben Štivorban telepedtek le. Az olasz családok úgy érezték, hogy együtt kell lenniük és egy helyen kell élniük. Ennek megfelelően kérvényt küldtek az osztrák-magyar hatóságokhoz, és tíz év várakozás után a családok ugyanazon a területen szerezhettek telkeket. Betelepülésük okairól két vélemény uralkodik. Az egyik szerint földcsuszamlások és esőzések veszélyeztették Valšugame térségében a lakosság életét, migrációt okozva. Egy másik szerint a selyemhernyó egy ördögi betegséget kezdett terjeszteni, ami arra kényszerítette őket, hogy új életteret keressenek maguknak. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Palačkovci településen 146 háztartást, 86 római katolikus, 775 ortodox és 19 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Palačkovcinak 161 háztartása és 1008 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt ortodox fatemploma. Az északi ajtófélfa tetejébe az 1843-as évszámot vésték, amely állítólag az építés éve, bár az építési stílus, a templom kis méretei, a régebbi festett rétegek, valamint a padlóburkolatok miatt az évszám építés helyett a felújítás évét jelentheti, és azt, hogy az eredeti templom még régebbi is lehet.Prnjavor :„Crkva-brvnara u Palačkovcima“ , 2008. 06. 17. godine, Hozzáférés: 2013. 03. 23. A templom téglalap alakú, apszis nélküli, 9,82 méter széles és 4,8 méter hosszú. A falak magassága 3,2 méter, míg a gerinc magassága több mint 7 méter. A templom keleti oldalán működő ortodox temető található, amelytől a templom helye el van kerítve.Komisija za očuvanje nacionalnih spomenika: „Službeni glasnik BiH, broj 90 / 06“ , Hozzáférés: 2013. 03. 24. A templom tökéletesen faragott tölgyfa rönkökből épült.TO Republike Srpske: „Crkva brvnara u Palačkovcima“, Hozzáférés: 2013. 05. 23. A rönkök durván faragott köveken nyugszanak. A templom mind a négy oldalán téglalap alakú ablaknyílások vannak. A templomnak két bejárata van, az egyik a nyugati, a másik a déli. Brijeg – őskőkori telep az Ukrina völgye feletti magaslaton. A leletek főként megmunkált kőeszközök. Čuljkovište – őskőkori telep egy domb északi oldalán. A leletek főként megmunkált kőeszközökből állnak. Kučište – őskőkori telep egy domb lejtőin, kisszámú megmunkált kőeszközzel, melyek kulturális hovatartozása bizonytalan. Lipik – Gaj – középkori temető maradványai. A pravoszláv templom és temető mellett 35 db késő középkori stećak sírkő maradt fenn. Mitrovača (Grčko Greblje) – késő középkori temető maradványai. Itt 4 db késő középkori stećak sírkő maradt fenn, kereszt díszítéssel. Smrekvik – őskőkori telep egy kerek domb tetején. A leletek főként megmunkált kőeszközökből állnak. Tošanica Brdo – őskőkori telep egy, az Ukrina völgye felé lejtő hosszan elnyúló domb gerincén, főként megmunkált kőeszközökkel. Urija 1 – őskőkori telep az Ukrina bal partja feletti hosszan elnyúló magaslaton, melynek több csúcsa van. Ezek közül a legalaccsonyabb és legészakibb az Urija 1 lelőhely. A leletek főként megmunkált kőeszközökből állnak. Urija 2– őskőkori telep az Ukrina bal partja feletti egyik dombtetőn, sok megmunkált kőeszközzel. Urija 3 (Borić) - őskőkori telep és tumulus maradványai az Ukrina bal partja feletti magaslat legmagasabb részének kiterjedt platóján. Egy mélyedés agyagos talajában megmunkált kőeszközöket találtak. Ennek közelében pedig egy kisméretű tumulus (sír céljára szolgáló földhalom) található.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései