Gornji Smrtići (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 47, közúton 82 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 15, közúton 19 km-re észak-északkeletre, az Ukrina és bal oldali mellékvize a Jadovica összefolyásától északnyugatra fekvő dombvidéken, 140-240 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb14221127Bosnyák00Horvát44Jugoszláv61Egyéb1116Összesen14431148
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A településre 1892-től az osztrák uralom alá került Dél-Lengyelországból és Nyugat-Galíciából számos lengyel és ruszin család települt itt le. A jobbágyok helyzete Lengyelországban, különösen Krakkó környékén nagyon nehéz volt. Amikor az osztrák hatóságok felhívást küldtek, hogy ha a lengyelek Boszniába akarnak menni, ingyen földet kaphatnak, a lengyel jobbágyok küldöttségüket Boszniába küldték. Amikor a delegáció jó hírekkel tért vissza, egyre többen jelentkeztek, hogy Boszniába települnek. Galícia ugyancsak Ausztria fennhatósága alá tartozott, onnan görög katolikus ukránok (ruszinok) vándoroltak be Bosznia-Hercegovinába. Bár termőföldet ígértek nekik, a korábban beköltözött lakosok által elfoglalt termőföld híján az ukránok többnyire megművelhetetlen területekre települtek. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó Smrtići településen 25 háztartást, 150 római katolikus és 7 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a településnek 121 háztartása és 715 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 114. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a lengyel lakosság visszatelepült Lengyelországba, míg az ukránok nagy része a Vajdaság és Szlavónia nagyobb településeire költözött. Helyükre szerbek települtek. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Szent Prokopiusz tiszteletére szentelt, a temetőben álló ortodox temploma 1989-ben épült.
Jegyzetek
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései