Rényi Kázmér, teljes nevén Rényi Kázmér Lajos (Aranyosmarót, 1921. március 31. – Budapest, 1969. június 5.) orvos-őrnagy, belgyógyász.
Élete Rényi Jenő és Rezsucha Olga fiaként született. Felsőfokú tanulmányait 1939 és 1943 között Pozsonyban, 1943 és 1945 között a Bécsi Egyetemen végezte, majd a bécsi Jüdisches Krankenhaus-ban kezdi pályafutását, ahol a holokauszt túlélőit kezeli. 1946-ban települ át Budapestre, nagybátyja, Rényi Károly, családjához, és különböző kórházaknál alorvosi beosztásban dolgozik. Oklevelét 1949. november 11-én honosítja a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1949-ben belgyógyász szakorvosi képesítést szerez, ugyanakkor ápolja a görög polgárháború fedőnév alatt élő menekültjeit Budapesten, együtt Gimesné Hajdú Lili –vel, és a hatékonyabb kezelés céljából megtanul újgörögül is.
1950-ben kerül a Magyar Néphadsereghez. 1952-ig a Pécsi Honvédkórház belgyógyászati osztályát vezeti, 1952-től a Központi Katonai Kórház főorvosa volt. Gyakorlati orvosi tapasztalatait folyamatosan osztja meg cikkeivel, elsősorban az Orvosi Hetilap hasábjain. Szerepel orvoskongresszusokon is, 1966-ban Vichyben képviseli a magyar traumatológia szineit belgyógyászi vonatkozásban. Három anyanyelvén (magyar, szlovák, német) kivül felsőfokú francia, angol és újgörög nyelvismerettel rendelkezett, kitünő pianista volt és egyetemi szinten foglalkozott a filozófiával is.
A Széchenyi-hegyi adótoronynál halt meg ismeretlen mérgezés következtében.
Hazai és külföldi szaklapokban mintegy 30 dolgozata jelent meg.
Művei Distomiasis hepatis. Balázs Tamással. (Orvosi Hetilap, 1950, 53.) Aneurysma dissecans aortae élőben kórismézett esete. Wittmann Istvánnal, Pázmány Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1955, 1.) Rheumás láz ACTH kezelése. (Orvosi Hetilap, 1956, 19.) Hypergonadotrop eunuchoidismus (Klinefelter-syndroma). Indra Ottóval. (1956, 20.) Az aneurysma dissecans pathológiája, klinikuma és kezelésére irányuló újabb kísérletek. Kertész Edittel. (Orvosi Hetilap, 1958, 46.) Spontán pneumothorax és mediastinalis emphysema. Forrai Jenővel, Záborszky Zoltánnal. (Honvédorvos, 1959, 1.) Adatok a postpleuritises tuberkulotikus manifesztációk gyakoriságához és prophylaktikus gátlószeres befolyásolhatóságához. Btage Zsuzsával, Kertész Edittel és Trencséni Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1959, 13.) A közti coronaria syndromáról. Németh Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1959, 36.) A sulfonamid-kezelés javallatának kérdései, különös tekintettel a tartósított készítményekre. (Orvosi Hetilap, 1960, 27.) Mellkasi katasztrófák. – Belgyógyászati konzílium műtött betegen. (Honvédorvos, 1961, 1.) Mellkasi katasztrófák II. (Honvédorvos, 1961, 2.) A parietalis endocardium megvastagodásával járó kórképek. Liszkai Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1961, 7.) Rheumás lázas betegek utánvizsgálata. Btage Zsuzsannával, Kertész Edittel, Szabolcsi Lászlóval és Trencséni Tiborral. (Orvosi Hetilap, 1962, 49.) Az égés pathophysiologiája. (Orvosi Hetilap, 1963, 2.) Hasi műtötték belgyógyászati ellátása. (Orvosi Hetilap, 1964, 1.) A csípőtáji törések belgyógyászati vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1965, 29.) A Scheuermann-kór szerepe a fiatalkori hátfájásokban. Tanai Jánossal, Forrai Jenővel. (Honvédorvos, 1966, 1.)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar belgyógyászok Kategória:Magyar katonaorvosok Kategória:1921-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Aranyosmarótiak