A Taurovenator egy nagyméretű carcharodontosaurida theropoda dinoszaurusz nem, mely a mai Argentína területén a késő kréta legkorábbi (cenomani) korszakában élt, megközelítőleg 95-93.9 millió évvel ezelőtt. Nevének jelentése "bika vadász". A holotípus (szem körüli csonttöredék) a Huincul formációból származik, mely leletből Motta és munkatársai írták le a fajt 2016-ban. Ezt követően a szakirodalomban vita övezte a Taurovenator validságát, mivel egyes kutatók szerint a lelet a korábban leírt carcharodontosaurida Mapusaurus maradványaitól nem különbözik számottevően. A 2024-es évig a Taurovenator a Mapusaurus egyik szinonimájaként szerepelt a szakirodalomban. Egy 2024-ben feltárt részleges koponya (kranium), és posztkraniális (koponyán kívüli csontok) maradványok alapján bizonyossá vált hogy a Taurovenator és a Mapusaurus két külön dinoszaurusz nemet képviselnek.Motta, Matías J.; Aranciaga Rolando, Alexis M.; Rozadilla, Sebastián; Agnolín, Federico E.; Chimento, Nicolás R.; Egli, Federico Brissón; Novas, Fernando E. (June 2016). "New theropod fauna from the Upper Cretaceous (Huincul Formation) of northwestern Patagonia, Argentina". New Mexico Museum of Natural History and Science Bulletin. 71: 231–253 – via ResearchGate.
Felfedezése és elnevezése
Felfedezése és leírása 2005-ben az argentínai Huincul formációból egy nagyméretű theropoda dinoszaurusz egy szemkörnyéki koponyacsontok és a falcsont (parietale) között elhelyezkedő koponyacsont-töredéket (postorbitale) találtak, egy homokkő rétegben. A lelet a késő kréta cenomani korszakából származik. A leletet örző homokkő réteg egy Violante elnevezésű farm közelében húzódik, mely Argentína Rio Negro provinciájában található. A Taurovenator fosszíliája mellett más dinoszaurusz fajok maradványai is előkerült, például a Megaraptoridae családba tartozó Aoniraptor, több az Abelisauridae családba tartozó példány, és egy feltételezhetően a paraves kládba tartozó faj is. A feltárás után a Taurovenator izolált koponyacsontja egy közeli múzeumba került, ahol a MPCA-Pv 803 jelű katalógusszámmal látták el. A feltárás után a csont egészen 2016-ig nem került publikálásra, amíg Motta és munkatársai nem írták le a csontot mint egy új carcharodontosaurida holotípusát, nevezetesen a Taurovenator violantei fajt. Az állat leírásával második nagyméretű carcharodontosaurida került leírásra a Huincul formációból. Az első a 2006-ban leírt Mapusaurus volt, mely dinoszaurusz nem leírásához több hiányos csontváz szolgált alapul.Coria, R. A., & Currie, P. J. (2006). A new carcharodontosaurid (Dinosauria, Theropoda) from the Upper Cretaceous of Argentina. Geodiversitas, 28(1), 71-118. A Taurovenator jelentése "bika vadász", mely a latin gyökerű taurus "bika" és a venator "vadász" szavakból származik, a fajnév a violantei pedig az eredeti lelet feltárásának a helyére a Violante farmra utal.
Vita a Taurovenator validságáról és az új példány A Taurovenator leírását követően a lelet töredékes mivolta miatt a tudományos szakirodalom nem táplált nagy érdeklődést iránta, Coria és munkatársai 2019-es tanulmányában arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg a Taurovenator inkább a Mapusaurus egyik példánya és javasolták a dinoszaurusz nem szinonimaként történő besorolásához. Az eredményüket a két nem koponyacsontjainak nagymértékű hasonlóságával támasztották alá. Továbbá, kiemelték hogy a két faj megközelítőleg egy időben élt a késő kréta korban. Ennek ellentmond azonban az a tény, hogy a Taurovenator a kőzetréteg alsóbb rétegeiből került elő, míg a Mapusaurus a felső rétegéből. Mindezeket összevetve a Taurovenator validságát ezzel szemben több kutató is vitatta, legfőképpen azért mert a leletanyag csekély mivolta miatt, és mert ez a leletanyag nem hordoz elég diagnosztikai információt, ami biztosan alátámasztja a hogy a Taurovenator egy különálló nemet képvisel. 2022-ben egy újabb theropoda carcharodontosaurida leletanyag került elő a Huincul formációból, a Meraxes. A Meraxes leírására szolgáló jó állapotban lévő koponyacsontok, és egyéb csontváz elemek ugyanabból a homokkő rétegből kerültek elő, mint ami a Taurovenator leletanyagát rejtette. A kutatók ismét kiemelték, hogy a Taurovenator leletanyagából hiányoznak azok a diagnosztikai karakterek melyek alátámasztják a nem validságát, továbbá azt is lehetségesnek látták hogy a Taurovenator a Meraxes egyik példánya.
2005-ben az eredeti ásatás során a Violante farmon ahonnan a Taurovenator holotípusa is származott, egy részleges csontváz is előkerült. Ezek koponyatöredékek, az állkapocs hátsó (poszterior) része, hiányos nyakcsigolyák, bordák, részleges elülső végtagcsontok, combcsont, lábfej részleges csontjai, gastralia, és farki csigolyák voltak. A Taurovenator 2016-os leírásakor a fent említett csontok egy nem meghatározott más carcharodontosaurida leletanyagaként kerültek beazonosításra, nem mint a Taurovenator leletanyagaként. Továbbá, a MPCA-Pv 803 nem került teljeskörűen feltárva, és preparálva, a leletanyag egy nagy területen volt szétszóródva, és egy nem meghatározott sauropoda maradványaival is össze volt keveredve. 2024-ben ez a részleges csontváz végül leírásra került, és bár nem mutatott teljes átfedést az eredeti holotípussal (az izolált koponyacsont), a kutatók a csontvázra mint Taurovenator hivatkoztak. Ezt a döntést több tény is alátámasztja: az izolált koponyacsont (a holotípus) tökéletesen kapcsolódik a részeges csontvázhoz, ezért valószínűleg ugyanazon a példányról van szó. Továbbá, a csontváz a holotípushoz közel (800 m) helyezkedett el, és méretben is egybevágóak tehát az állat korában is egybevágnak. A 2024-es vizsgálatban a holotípust rejtő homokkő réteget is megvizsgálták, és azt találták hogy a Huincul formáció két elkülöníthető kőzetrétegből áll. Az egyik egy alsó viszonylagosan vékony, sokszínű homokkőréteg, és egy felső vastagabb üledékréteg. A Mapusaurus a formáció felső rétegéből került elő, a Meraxes és a Taurovenator pedig az alsó rétegből. Továbbá, a Meraxes leletanyaga a Candeleros-Huincul rétegek határán került elő, míg a Taurovenator 30 méterrel az említett réteghatárok fölött került feltárásra. Mindezeket összevetve a Huincul formációból előkerült három nagytestű carcharodontosaurida theropoda potenciálisan nem egy időszakban élt. Továbbá az új leletanyagon több diagnosztikai karaktert is sikerült azonosítani, mely megfelelően alátámasztja a Taurovenator különbségét a Mapusaurustól és a Meraxestől. Így jelenlegi tudás alapján a holotípus és a részleges csontváz együtt alátámasztja hogy a Taurovenator egy különálló dinoszaurusz nemnek számít
Leírás bélyegkép|366x366px|A Taurovenator egy átlagos emberhez hasonlítva. A Taurovenator egy óriás carcharodontosaurida volt. Testsúlyát kb. 5.728 tonnában állapították meg, a combcsontot felhasználó matematikai formula alapján számítva. Összehasonlítva, a Taurovenator testsúlya kisebb volt mint a Giganotosaurus (6.349 tonna), de nagyobb mint a Mapusaurus (4.343 tonna) és a Meraxes (4.263 tonna). Mindezeket összefoglalva a Taurovenator minden idők legnagyobb szárazföldi ragadozói közé sorolható amit a tudomány jelenleg ismer, habár nem közelít meg olyan nemeket mint a Tyrannosaurus vagy a Spinosaurus.
A koponya A Taurovenator koponyája a holotípus izolált szemkörnyéki koponyacsont elemből (postorbitale), és a később leírt lelet cranium (koponya) és mandibula (állkapcsi apparátus) elemeiből ismert: mindkét zygomaticum (járomcsont), bal quadratum (négyszögcsont – a koponyán elhelyezkedő csont mely a mandibulával teremt kapcsolatot), bal palatinum (szájpadcsont), jobb ectopterygoideum (szájpadcsont része), mindkét articulare és surangulare (állkapcsi apparátus részei), prearticulare (leghátsó alsó rész a mandibulán), bal articulare (az állkapcsi apparátus része mely a koponyával teremt kapcsolatot), jobb hyoideum "szarva" (nyelvcsont része), és három izolált fog. A koponya maximális hosszát 1.35 méterre számították, felhasználva közel rokon fajok sokkal teljesebb koponya leletanyagát, mint például a Meraxes koponyáját. Más carcharodontosauridától eltérően a posztorbitális (szem mögötti) csont különleges módon göcsörtös szerkezetű és szarvszerűen kitüremkedik. Motta és munkatársai 2016-os, és Rolando és munkatársai 2024-es tanulmányaiban fent említett koponyacsonti jellegeket egyedi fajmeghatározó karakternek tekintik , bár a testvértaxonának a Meraxesnek is hasonlóan szarvszerűen kiemelkedő koponyacsontja van. A 2024-es tanulmányban kiemelték az említett csont különbségeit a Meraxes koponyacsontjához viszonyítva, miszerint a Taurovenatoré 3-4 centiméter hosszú, és 2-3 centiméter átmérőjű. Továbbá, a csonton egy viszonylagos mély bemélyedés is található, továbbá a csont alsó (ventrális) részén pedig egy kitüremkedés. Habár az említett kitüremkedés jellemzi más hasonló fajokat, hiányzik a Meraxes, Mapusaurus és más carcharodontosaurida csontjáról.
A jugale keresztmetszete háromszög alakú, amin egy hátrafelé irányuló nyúlvány is található. A csont oldalsó (laterális) részének felszíne durva, kisebb és nagyobb egyenetlenségekkel megtört. Ez a jellegzetes karakter jellemző a dél-amerikai carcharodontosaurida theropodákra (Meraxes, Tyrannototan), de hiányzik más az Allosauridae családba tartozó fajoknál. Továbbá, a jugale elülső (anterior) nyúlványa (processus) kissé összenyomott, és egy ovális lyuk (foramen) található a könnycsonttal (lacrimale) kapcsolatban lévő felületén. Ez a lyuk a csont belsejében húzódó légzsákrendszerhez kapcsolódik. Mint más hasonló fajnál a négyszögcsont (quadratum) kifejezetten vaskos, laterális nézetben háromszög alakú, az anterior részén pedig egy karimaszerű képlettel rendelkezik. A röpcsonton (pterygoideumon) egy széles mélyedés húzódik, melyet egy "taraj" képlet oszt ketté. A Taurovenator szájpadcsontja (palatinum) nyégszög alakú, az anterior részén egy ekecsonti nyúlvánnyal, egy rövid és háromszög alakú röpcsonti (pterygoideum) nyúlvánnyal, egy keskeny járomcsonti nyúlvánnyal (zygomaticum), és egy megnyúlt felső állcsonti (maxilla) nyúlvánnyal. A többi Tetanurae kládba tartozó fajhoz hasonlóan a külső röpcsont (ectopterygoideum) "c" alakú dorzoventrálisan nézve (fentről lefelé), a csont középső részének felületén egy pneumatikus réssel. A Taurovenator egyik fő megkülönböztető karaktere hogy a jugale egy hosszú vékony nyúlvánnyal rendelkezik, mely hosszabb, mint a Meraxes és a Giganotosaurus jugale csontjánál. Az állkapcsi apparátus (mandibula) csontjaiból csak a hátsó (poszterior) része ismert. A mandibulát robusztus, dorzoventrálisan magas morfológia jellemzi, hasonlóan, mint az Acrocanthosaurus, a Tyrannosaurus, vagy más Tyrannosaurida esetében. A Taurovenator leletanyagából csak két fog ismeretes, mindkettő nagy 4 centiméter hosszú. A fogak széle egyenes kissé domború, élük fűrészes. A fűrészfogak sűrűségek a fog koronájának a közepén megközelítőleg 8.5 per 5 milliméter, a fog tövén sűrűbb, 11 per 5 milliméter. Hasonlóan több más carcharodontosaurida theropodához hasonlóan a fogak vércsatornái jól fejlettek, a fogzománcon (dentin) pedig mély redők húzódnak.Farlow, J. O., Brinkman, D. L., Abler, W. L., & Currie, P. J. (1991). Size, shape, and serration density of theropod dinosaur lateral teeth. Modern Geology, 16(1-2), 161-198.
A csontváz