A borzas gödény (Pelecanus crispus) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó nagyméretű vízimadár.
Elterjedése Régebben a Kárpát-medencében is gyakori fészkelő volt, Délkelet-Európában, a Duna-deltában, Ázsiában és Kínában még elterjedt fajnak számít.
Megjelenése Testhossza 160-180 centiméter, szárnyainak fesztávolsága 310-345 centiméter, testtömege 10-12 kilogramm. A rózsás gödénynél még valamivel nagyobb, így a legnagyobb vízimadár. Alapszíne fehér, finom szürkésvörös árnyalással, a szárnytoll vége fekete. A fej és hátsó nyak tollazata borzas, üstökszerűen meghosszabbodott. A csőr szürkéssárga, a torokzacskó vérszínű, kékkel erezett. bélyegkép|200pxbélyegkép|200px |Museum specimen Életmódja A borzas gödény társas madár, gyakran vadászik és röpül csapatban. Nem költ olyan nagy telepeken, mint rokona a rózsás gödény. Sokszor élnek egy helyen, de külön kis csoportokat alkot, nem csatlakozik rokonához. Fő táplálékát a halak teszik ki, melyeket a nagy kiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatokban, édesvizű tavakban keresi. Naponta akár 1,5 kiló halat is elfogyaszthat. A borzas gödények gyakran egymással összefogva halásznak, körbezárva, és összeterelve a halakat. A vadászathoz hosszú csőrüket és az alsó csőrkávához kapcsolódó, tágulékony bőrzacskót használják.
Könnyedén, rövid siklásokkal, gyakran igen magasan repül, fejét, mint minden pelikán, a válla közé húzza.
Európában rövidtávú vonuló, a telet a Nílus deltavidékén, illetve Görögország nyugati partjainál tölti.
Szaporodása Nagykiterjedésű mocsarakban, folyótorkolatoknál, fákon, bokrokon, nádasban telepesen fészkel. 2-3 tojásán 30-32 napig kotlik.
Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon pelikánt csak ritkán látni, kóborló egyedei legtöbbször május-július hónapokban alkalmi vendégként bukkannak föl a nagyobb folyók mentén. A 19. század közepén azonban a pelikánok még a Balatonon is költöttek.
Természetvédelmi helyzete
Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.
Rokonánál, a rózsás gödénynél ritkábban tartott állatkerti faj. Magyarországon a Budapesti Állatkertben él néhány egyede.
Védettsége Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Jegyzetek
Források
Az MME Monitoring Központjának adatlapja A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, - magyar neve
További információk Ritka madarak hazai előfordulásai Képek az interneten a fajról
Kategória:Gödényfélék Kategória:Madárfajok Kategória:Magyarország madarai Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Afganisztán madarai Kategória:Albánia madarai Kategória:Azerbajdzsán madarai Kategória:Bulgária madarai Kategória:Kína madarai Kategória:Egyiptom madarai Kategória:Grúzia madarai Kategória:Görögország madarai Kategória:India madarai Kategória:Irán madarai Kategória:Irak madarai Kategória:Izrael madarai Kategória:Kazahsztán madarai Kategória:Kirgizisztán madarai Kategória:Libanon madarai Kategória:Moldova madarai Kategória:Mongólia madarai Kategória:Montenegró madarai Kategória:Pakisztán madarai Kategória:Oroszország madarai Kategória:Szíria madarai Kategória:Tádzsikisztán madarai Kategória:Törökország madarai Kategória:Türkmenisztán madarai Kategória:Ukrajna madarai Kategória:Üzbegisztán madarai Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok