Hadrovci (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 20, közúton 32 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re nyugatra, a Čemernica-hegység keleti nyúlványain, 550-782 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb230Bosnyák607146Horvát30Jugoszláv00Egyéb00Összesen633146
Története A muszlim település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 19 háztartása és 147 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 38 háztartást, 210 muszlim és 9 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 209 lakosa volt, akik közül 196 muszlim bosnyák, 9 ortodox szerb és 4 római katolikus horvát volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háborúban a falu muszlim lakosságát elűzték, mecsetüket lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A falu mecsetét 1992-ben a boszniai szerb félkatonai erők tüzérséggel szétlőtték. A robbanások következtében az épület teljesen megsemmisült, romhalmazzá változott. A mecset kiégett, teteje teljesen megsemmisült, belseje és az ég felé nyílt. A főfalak többszörös lövedékbecsapódás miatt megsérülnek, de továbbra is állva maradnak a tetővonal magasságáig. A mecset bejárati karzata beomlott. A mecset minaretje közvetlenül az alapja fölött kettétört; a megmaradt csonkot egy robbanás törölte el. A mecsetet háború után újjáépíették.
Jegyzetek
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései