A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat (rövidítve: Merkur) egy magyarországi személygépjármű kiskereskedelemmel foglalkozó monopolhelyzetű állami vállalat volt 1964-1993 között. A fennállása alatt több mint 2,2 millió, főleg a KGST tagországaiból importált autót értékesített.

Az 1990-ben készült költségvetési kimutatás alapján még Magyarország kilencedik legnagyobb árbevételt (27 266M Ft) elért vállalataként tartották számon, 568 M Ft pozitív eredménnyel és 1115 fő alkalmazotti létszámmal. bélyegkép|Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat (Petróleum utca 4. irodaépület)

A vállalat székhelye, telephelyei

A vállalat központja a 1063 Budapest, Szív u. 60. alatt volt található, illetve a 1094 Budapest, Üllői út 47–49. szám alatt is volt részlegük. A győri (Szérűskert utca 2–10., 1980), a debreceni (Monostorapályi út 33., 1977), és a szegedi (Sándorfalvi út) mellett a fővárosban kettő csepeli átvevőtelephely működött: a nagyobb az 1962-ben megnyílt Áfor út 4-ben (a mai Petróleum utca), a kisebb alapterületű pedig 1972-től a Védgát utca 14. szám alatt. A használtautó-kereskedelemre pedig az angyalföldi Röppentyű utca 73. alatti telepet rendezték be 1965-ben.Nagy Attila Károly, Barakonyi Szabolcs - 77-es szürreál: Ferrari az angyalföldi sárban (Index.hu, 2019.02.09.)

A vállalat igazgatói, (vezérigazgató):

Székely Károly 1964-1965 Csűri István 1965-1987 dr Hellner Károly 1987-1990 dr. Oroszi János 1990 -? Horváth Árpád 1992-1993?

Előzmények, a személygépjármű helyzet Magyarországon a második világháború utáni időszakban Magyarországon 1933-ban 8472 személyautó volt, a számuk 1940-re már 31 ezerre nőtt. Ez a mennyiség a háború pusztításai miatt drasztikusan lecsökkent. 1947-ben 7200 személyautó volt forgalomban. A személyautók száma csak 1960-ra érte el a háború előtti szintet. A második világháború követően a megmaradt járműveket államosították. A kormányzat 1948-ban korlátozásokat vezetett be a személyautók birtoklására és használatára vonatkozóan. A Rákosi-korszakban nagyon kevesen és azok is kizárólag engedéllyel birtokolhattak autót. A változásokra az 1956-os forradalom után, a Kádár-rendszer elején, 1958-tól került sor. Ezen év áprilisától enyhítettek a szabályozáson és így már új és használt autókat is lehetett vásárolni, az állam megnyitotta a magánszemélyek részére az autótulajdonlást. A két betű-négy számos rendszámot is ekkor bevezették be.

Az új gépjárművek száma azonban elenyésző volt, az első évben összesen kevesebb mint 500 új autó érkezett. Először Wartburg 900, Moszkvics 402 és Skoda 440 Spartak márkájú autókból érkezett néhány száz darab. Ezek ára 40 és 45 ezer forint között volt, de csak a kivételezettek juthattak hozzájuk. Az 1959-ben érkezett 272 darab kelet-német P 70-es szállítmány darabjaiért is protekcióval jutottak hozzá. A gépjárművek importját a Magyar Országos Gépkocsi Üzemi Részvénytársaság (rövidítve: MOGÜRT) végezte, míg az értékesítést a Belkereskedelmi Gépkocsijavító Vállalat. Az 1962-ben beérkező nagyobb gépjárműszállítmányból eredően a vállalat a megnövekedett adminisztrációs feladatok végett nem tudta elvégezni a megbízásait, ezután az új autók értékesítéseivel egy ideig a Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár-nagykereskedelmi Vállalat foglalkozott. Egyre nagyobb igény jelentkezett a lakosság részéről a gépjárművekre. Bevezették a gépjármű előjegyzési rendszert, de a várakozási idő nem csökkent 4-5 év alá. 1963-ban a Trabant P50 és Fiat márkákat már csak olyan vevőknek értékesítették, akik két éven belül még nem vettek autót.

A vállalat megalakulása, kezdeti időszak A Belkereskedelmi Gépkocsijavító Vállalatot követően rövid időn belül a Csepel Kerékpár- és Motorkerékpár-nagykereskedelmi Vállalat sem tudta megfelelően ellátni a megnövekedett feladatait, ezért szükség volt egy olyan vállalatra, amely kifejezetten az autók értékesítésével foglalkozik. A fentiek miatt 1964 elején megalapították a Merkur Személygépkocsi-értékesítő Vállalatot, amelynek közvetlen irányítását és ellenőrzését a Belkereskedelmi Minisztérium Vas- és Műszaki Főigazgatósága látta el. Az import tevékenység továbbra is a Mogürt vállalathoz tartozott, a beszerzést ők szervezték és kötötték meg a szerződéseket. A Merkur a behozott gépkocsik átvételét, tárolását, majd a vevők részére történő átadását végezte.

A Merkur működése, tevékenysége bélyegkép|440x440px|Merkur újautó-árak, 1974 Az 1957–1965 közötti időszakban a lakosság részére kevesebb mint 60 ezer személyautót értékesítettek, majd a 1966–1970 közötti időszakban már 113 ezer autót. A Merkur kínálata az 1960-as években úgy hat modellt jelentett. Az első Trabant 38 ezer, a Wartburg 40 ezer, a Skoda Octavia 45 ezer, míg a Moszkvics 402-es 42 ezer forintba került. Az 1960-as évek végén még minden harmadik átadott autó Trabant volt. A keresletet azonban nem tudták kielégíteni.

Nyugati gyártmányok A nyugati gyártmányok behozatala nehézségbe ütközött, mert nem állt rendelkezésre elegendő valuta (dollár, német márka), amivel fizetni lehetett volna a nyugatiaknak. Azért volt néhány eset, amikor néhány száz Fiat, Renault, és VW modellt sikerült behozni az országba, de ezeket elkapkodták, főleg a protekcióval rendelkezőknek adták. A nyugati márkák közül 1968-ban nyolcezer Fiat 500-as és 850-es, négyszáz Renault R 16-os és ötezer Volkswagen Bogár érkezett a Merkurhoz. A VW Bogár ára 80ezer, míg a Fiat 850-es kupé 107 ezer forintba került. 1969-ben egy Ford Escort szállítmány is érkezett, amiért hűtőgépeket adott cserébe a magyar állam. A nyugati modelleket forintért lehetett megvenni, de már előjegyzéskor be kellett fizetni a teljes vételárat. A nyugati típusok behozatalára legtöbbször barter keretében került sor, amely során Magyarország általában mezőgazdasági terméket vagy Ikarus buszokat adott cserébe. 1968 után volt még egy Fiat 500-as szállítmány, illetve a Fiat 850-eseket 1970 végéig értékesítették. A Merkur 1971-es árlistája szerint a 80 ezer forintért hirdetett Zsiguli, a 72 ezres áron szereplő Skoda S 100, vagy a Trabant 601 46 ezer forintos ára mellett megtalálhatóak voltak a nyugati típusok is, így a Fiat 500 Limousine 56 ezer, a Fiat 850 Sport Coupe 103 ezer, a Renault 4 82 ezer, a Renault 16TL 138 ezer, illetve a VW 1300 (Bogár) 100.000 forintos áron. 1972-ben még további VW Bogár érkezett az országba. Ezt követben, az 1970-es években a Belkereskedelmi Minisztérium nem adott több importengedélyt nyugati személygépkocsik behozatalára, a döntést a külkereskedelmi mérleg stabilitásával és valutahiánnyal indokolták.

A használtautó kereskedelem A használtautó-kereskedelem piaci alapon működött. Ha egy autóra több jelentkező is volt, akkor sorsolást tartottak, míg a nyugati modellekre árverést rendeztek.

Az autók kiválasztása, rendelés és szállítás bélyegkép|Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat (Védgát utca 5-7., alatti telepe) bélyegkép|440x440px|Merkur újautó-árak, 1982 A Volga, Warsawa és Tatra márkákat magánszemély nem, csak közületek rendelhettek, ezek forgalmazását az AUTOKER (Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat) végezte. A közületi értékesítés 1970-ben átkerült az Autókertől a Merkurhoz, de az import továbbra is a Mogürt feladatköre maradt. A nagy változást a Zsiguli megjelenése jelentette. A lakosság körében a szovjet Zsiguli (később forgalmazták Lada néven) lett népszerű. Miután Togliattiban 1970. április 19-én elkészült el az első Zsiguli, a Merkur igazgatója a tulajdonosnak 1971. júniusában adta át Debrecenben az első Zsigulit, amely egy fehér ezerkettes volt. 1971-ben Budapesten és Debrecenben összesen 13 ezret adnak át, amiből tízezer került magánszemélyek részére. A barter keretében a Zsigulikat többnyire Ikarus buszokért cserébe szállították. Az első nagyobb Zsiguli-szállítmány kék és zöld színű autókat tartalmazott, a zöldeket a Volán, a kékeket a Főtaxi kapta. A százezredik Zsiguli átadására 1975. március 4-én került sor. A vállalat a kezdeti időszakot követően évente százezernél több KGST gyártmányú személyautót értékesített. Az előjegyzések száma rendszerint negyedmillió felett volt, az igényeket nem tudták kellően kielégíteni. Az eladási rekord 157 ezer autó átadását jelentette 1986-ban, ezen évben érkezett a legnagyobb szállítmány.

A külföldről beérkező autókat vasúton szállították, Budapesten két telephely is volt (Áfor utcai telep, csepeli Szabadkikötőben), ahol az iparvágányok ki voltak építve. A vonatokról történt lerakodást követően teherautókkal szállították el az autókat a Gubacsi-telepre. Minden állomáson álló vonatok szállítmányát őrizni kellett, mert a hiánygazdadág alkatrészhiánya miatt pillanatok alatt szétlopták. A lopások következtében eladhatatlan autók is akadtak. A vevők az új autókat a vállalat telephelyein vehették át. A budapesti (Csepelen és a Gubacsi hídnál lévő) telephelyen kívül Debrecenben és Győrben. A debreceni volt a cég első vidéki telephely, amely a Tiszántúl és Észak-Magyarország vevőkörét látta el. A Szegeden található befejezetlen maradt. Később néhány kijelölt autószervizben is (pl. Autószöv, Jókai u. 25.) került sor autók átadásokra. A vállalatnak használtautó-telepei is voltak Debrecenben, Győrben, Szegeden, Békéscsabán, illetve Budapesten a Nagy Lajos király útjánál. Az országban külön autószalonok voltak, ahol az érdeklődők megtekinthették a modelleket és egyéb információkat kaphattak az adott gépjárművel kapcsolatban. Az első ilyen autószalon Budapesten 1960-ban a Népköztársaság útján (jelenleg Andrássy út) nyílt meg. 1963. május 24-én nyílt meg a Lenin körút 77. szám alatt (ma Erzsébet körúton) az újabb autószalon, ahol a Moszkvics és Skoda típusokat mutatták be. További autószalon működött Budapesten a Martinelli téren (jelenleg Szervita téren) is, valamint Pécsett és Zalaegerszegen. Az autóvásárlók kézikönyve egy évente megjelenő kiadványa volt a Merkurnak, ebben szerepelt az aktuális modellválaszték. bélyegkép|Merkur váróterem (Petróleum utca 4.) Fizetési feltételek, vételár fizetésének menete

Az autó megrendelésekor egy idő után már előleget kellett fizetni, amely a vételár 20, majd 1981 októberétől 50%-ra emelkedett. 1989-ben 40%-ra csökkentették. Ezen összeg befizetése után lehetett előjegyzési listára kerülni. A pénzt az OTP banknál kellett befizetni, majd a fennmaradó összeget még az átvétel előtt kellett befizetni a bankban. Az első időszakban a cég nem fizetett kamatot, majd az 1970-es évek közepétől a befizetett előleg összegre már fizettek kamatot (3%). Minden vevő sorszámot kapott és elvileg a befizetések sorrendének alapján számíthattak az ügyfelek a sorra kerülésükre. A postai úton történt átvételi értesítő megküldéséig lehetőség volt Martinelli téri autószalonban vagy az Autó-Motor lapban nyomon követni a sorszámokat. A sorszám alapján lehetett arra következtetni, hogy mennyit kell még várnia az autó átvételéig. Az átvétel előtt minimum nyolc nappal korábban a vevőknek kiküldték az értesítéseket az átvétellel kapcsolatban, így ezen idő alatt kellett befizetni a még fennmaradt összeget. Az autó átvételéhez szükséges volt a befizetési bizonylatot magával vinniük a tulajdonosoknak.

A Merkur mellett a Konsumex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül bizonyos esetekben nyugati valutáért hozzá lehetett jutni autókhoz. A Konsumex-nél azon magyar állampolgárok, akik külföldön dolgoztak, vagy nyugaton rokonuk volt, és ezért rendelkeztek megfelelő mennyiségű dollárral, egy összegben befizetve igényelhettek autót. Ezen esetekben lehetett nyugati típusokhoz hozzájutni. A Konsumex egyébként a Merkurtól rendelte meg az autókat. Abban az esetben, ha a Merkurnál forgalmazott típus közül választott a vevő, akkor soron kívül kapta meg.

Szervízelés, hibák, javítások, árdrágulás