Buletić (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 31, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 10 km-re nyugatra, a Mala Usora-folyó medencéjének keleti részén, a Javorova-hegység déli, és a Borja-hegység északi lejtőin, 260-700 méteres magasságban található. A falu szeres típusú, mely a következő házcsoportokból áll: Vranpolje, Ignjići, Kitići, Ljeljug, Moticići, Markoči, Očaušani, Pasjača, Pejići, Perišić, Popovine, Radonjići, Todići és Cvjetkovci. A környező alacsony hegyek, Borja és Javorova bővelkednek erdőkben és vízfolyásokban. Buletić és a szomszédos Pribinić felett a tájat a Borja-hegység csúcsa, a Tajan uralja (1007 m tengerszint feletti magasságban). A Mala Usora völgye (mely a völgy alján kb. 340 m tengerszint feletti magasságban fekszik) mezőgazdaságra alkalmas. A völgyet a Doboj–Teslić–Banja Luka főút szeli át.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb22921619Bosnyák120Horvát68Jugoszláv760Egyéb338Összesen24191635
Története Az Usorai náhijében fekvő Buletićot a boszniai szandzsák 1604-es török összeírása Inohevo néven említi. A 16. századi török hódítás után az Usorai náhijét az eredetileg Hercegovinából származó szerb szarvasmarha-tenyésztők (vlachok) lakták. A 17. században a Tešanji náhijéhez csatolták. Buljetić a 17. század közepén már a tešanjei adóösszeírásokban szerepel.
A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó településnek 72 háztartása, 612 ortodox szerb és 26 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 42. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 108 háztartást, 1002 ortodox, 26 muszlim és 23 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 216. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 977 lakosa volt, melyből 932 ortodox, 14 római katolikus és 31 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Infrastruktúra Az osztrák-magyar uralom idején, 1891-ben fejeződött be az Usora–Pribinić keskeny nyomtávú vasút építése. A vasutat 1971-ben szüntették meg. 1912-ben a tešinji Eminagićok víziüzemű fűrésztelepet építettek Buletićben. A falut az 1960-as években villamosították. A Doboj–Teslić–Banja Luka utat az 1980-as években szakaszosan aszfaltozták. Ekkor fejeződött be Buletići és Pribinići vízellátásának kiépítése is a Mala Usora forrásból. Az utóbbi időben a falu gyorsan modernizálódott, részben a külföldön (főleg Olaszországban) dolgozó helyi lakosok által küldött pénzek beáramlása miatt. A község központjában járdát és közvilágítást építettek ki, a községi utak nagy részét aszfaltozták. A faluban van posta, orvosi rendelő, állatorvosi állomás és kultúrház is. Több kisebb cég is működik itt, melyek a gyártó és a szolgáltató szektorban tevékenykednek.
Oktatás A falu ötosztályos általános iskolája 1932-ben indult kezdte meg működését. A második iskola 1959-ben nyílt meg Gornji Buletićben. Mindkét iskola a pribinići „Stevan Dušanić” Általános Iskola fiókiskolája.
Nevezetességei Szent Marina nagyvértanú tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom építése 1998-ban kezdődött. A templom alapjait 1999. július 25-én szentelte fel Zvornik-Tuzla ortodox püspöke, Vasilije. Az építkezés befejezése után a templomot 2007. július 29-én ugyanez a püspök szentelte fel. A tölgyfa ikonosztázt a kragujevaci Tomislav Živanović készítette. Az ikonosztázon lévő ikonokat a belgrádi Petar Bilić festette meg élénk színekkel. A templomot belül 2010-ben a belgrádi Gojko Ristanović festette ki. A buletići ortodox parókiához Buletić, Pasjača, Ljeljug, Markočević Rijeka, Ignjić Rijeka, Đorđani és Gornji Buletić települések tartoznak.
A második világháborúban 25 buletini halt meg (főleg csetnikeket öltek meg a partizánok a háború vége felé). Az 1992-1995-ös háborúban pedig 41 VRS-katona vesztette életét. Emlékművük a templomkapuban áll.
Jegyzetek
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései