Paul Zindel Jr. (Tottenville, 1936. május 15. – New York, 2003. március 27.) amerikai drámaíró, ifjúságiregény-író és oktató.
Korai évei Zindel Tottenville-ben, New York államban született id. Paul Zindel rendőr és Betty Zindel ápolónő gyermekeként; nővére, Betty (Zindel) Hagen másfél évvel volt idősebb nála. Apjuk megszökött a szeretőjével, amikor Zindel kétéves volt, így a trió Staten Islandre költözködött, különböző házakban és lakásokban élve.
Zindel már tizenéves korában színműveket írt, bár vegyésznek tanult a Wagner Főiskolán, és a diploma megszerzése után hat hónapot töltött az Allied Chemicalnél vegyészeti íróként. Egyetemi hallgatóként kreatív íráskurzust vett Edward Albee drámaírónál, aki a mentora és szószólója lett. Később otthagyta, és tíz évig kémia- és fizikatanárként dolgozott a Staten Island-i Tottenville Középiskolájában. Láthatóan olyan viselkedésformák felé vonzódott, amelyek lehetővé tették számára, hogy megfigyelje mások reakcióit furcsa helyzetekben: Olen Soifer, aki édesapjánál, Dave-nél, a középiskola egykori laboránsánál járt, emlékszik rá, hogy Zindel fekete cipőt viselt, és az egyiknek az eleje le volt vágva, így fehérzoknis lábujjai láthatóvá váltak.
Pályája 1964-ben megírta A gammasugarak hatása a százszorszépekre című, első és legsikeresebb darabját, amely 1970-ben a Broadway-n kívül, 1971-ben pedig a Broadway-n futott, és 1971-ben Pulitzer-díjat kapott a dráma kategóriában. A darab azonban kritikákat is kapott, mert túl elliptikus vagy túl nehezen érthető volt. Ennek ellenére a 20th Century Studios 1972-ben filmet is készített belőle, Paul Newman rendezésében, felesége, Joanne Woodward főszereplésével. Röviddel ezután Charlotte Zolotow, a Harper & Row alelnöke felvette vele a kapcsolatot, hogy írjon a kiadójának.
Zindel összesen 53 könyvet írt, amelyek közül egy kivételével mindegyik gyerekeknek vagy tinédzsereknek szól. Sokan a szülővárosában, Staten Islanden játszódnak. Általában félig önéletrajzi ihletésűek voltak, a bántalmazó vagy elhanyagoló szülőkkel „megáldott” tizenéves különcökre összpontosítva. Zindel maga egyszülős családban nőtt fel; édesanyja különféle foglalkozásokat űzött: kalaposnő, hajógyári munkás, kutyatenyésztő, hot-dogárus, végül pedig okleveles ápolónő volt, gyakran gyógyíthatatlan betegeket látva el otthonukban.Pamphlet for Gyakran költöztek, és az édesanyja gyakran szőtt „gyors meggazdagodási” terveket, amelyek nem jártak sikerrel. Ezt a neveltetést a legpontosabban az Egy tizenéves pávián vallomásai című könyvben jeleníti meg.
Könyvei gyakran sötét témájuk ellenére, amelyek a magánnyal, a veszteséggel és a bántalmazás hatásaival foglalkoznak, humorral is tele vannak. Sok regényének bolondos címe van, például a Drágám, a hamburgerem, a Bocsánat, a szemgolyómra lépsz! avagy Egy tizenéves pávián vallomásai. A Drágám, hamburgerem kifejezetten a tizenévesek szexualitásával, az otthoni bántalmazással, a tinédzserkori terhességgel és az abortusszal foglalkozik.
A Malacember, amelyet először 1968-ban adtak ki, a szerelemmel és a furcsa helyeken való barátkozással foglalkozik. Széles körben tanítják az amerikai iskolákban, és az 1990-es években felkerült az Amerikában leggyakrabban betiltott könyvek listájára; például a texasi Planóban élő szülők sértő nyelvezetre és szexuális témákra panaszkodtak. Database entry evidently for a complaint by Plano Parents Rights Council (no date) Zindel kijelentette, hogy „általában figyelmen kívül hagyom a kritikusokat. Úgy hiszem, a tökéletes történet egy álom."
2002-ben megkapta az Amerikai Könyvtári Szövetség éves Margaret A. Edwards-díját, elismerve összesített „jelentős és tartós hozzájárulását a fiatal felnőtt irodalomhoz". A zsűri öt, állítólag 1968 és 1993 között megjelent művet említett: A gammasugarak hatása a százszorszépekre; Drágám, hamburgerem; és a Malacember-trilógia. A hivatkozás A Malacembert az „egyik első hiteles ifjúsági regénynek” nevezte, a testület elnöke pedig megjegyezte, hogy „Paul Zindel ismeri és megérti azt a valóságot, amellyel a fiatal felnőttek nap mint nap szembesülnek”. … Képes őszintén és realisztikusan ábrázolni a fiatal felnőtteket. A közel 40 évvel ezelőtt kidolgozott karakterei a mai tinédzserekhez is szólnak."
Az 1994-es Loch című regénytől kezdve Zindel számos spekulatív fikciós regényt írt gyermekeknek és fiatal felnőtteknek, főként a horror műfajában.
Zindel Hollywoodban is dolgozott, többek között az Up the Sandbox, a Mame és a Runaway Train forgatókönyveit írta. Színészi tanulmányait Tracey Roberts színésznőnél is végezte.
Magánélete és halála Zindel 1973-tól Bonnie Hildebrand férje volt, akitől 1998-ban elvált. Két gyermekük született: Lizabeth Zindel regényíró és fiuk, David, aki kiadó lett.
A New Jersey állambeli Montague Township lakosaként, Zindel 2003-ban New Yorkban, a manhattani Beth Israel Orvosi Központ Jacob Perlow Hospice-ában, tüdőrákban halt meg. A Staten Island-i Moravian temetőben van eltemetve.
Művei Színdarabok A gammasugarak hatása a százszorszépekre, 1964 A hölgyeknek ágyban kellene lenniük És Miss Reardon iszik egy kicsit, 1967 Hadd halljam a suttogásodat, 1969 Mildred Wild titkos ügyei, 1972 17 percenként megőrül a tömeg Hölgyek az Alamóban, 1977 Amulettek a Sárkány Erők Ellen, 1989 Amulets Against the Dragon Forces lortel.org, accessed November 20, 2015
Regények Az ismeretlen zóna Loch, New York: HarperCollins, 1994 A végzet köve, New York: HarperCollins, 1995 Raptor, New York: Hyperion, 1998 Patkányok, New York: Hyperion, 1999 A halál zátonyai, New York: HarperCollins, 1998 A denevér éjszakája, New York: Hyperion, 2001 A kütyü, New York: HarperCollins, 2001
PC Hawke rejtélyek A Sikoly Múzeum, New York: Hyperion, 2001 A szörfözés holtteste, New York: Hyperion, 2001 Az e-mailes gyilkosságok, New York: Hyperion, 2001 A halálos gorilla, New York: Hyperion, 2001 A gyilkosság négyzetgyökere, 2002 Halál az Amazonason, 2002 Az ínyenc zombi, 2002 A 86. utca fantomja, 2002 Harry és Hortense a Hormongimnáziumban, New York: Harper, 1985
A Bolondos Tények Ebédcsapat A gyilkos halrudak támadása, New York: Bantam, 1993 Ötödikosztályos szafari, New York: Bantam, 1992 Fright Party, New York: Bantam, 1993 Százszázalékos nevetéslázadás, New York: Bantam, 1994
A Malacember-trilógia A Malacember, New York: Harper, 1968 A malacember öröksége, New York: Harper, 1981 A Malacember és én, New York: HarperCollins, 1992
Egyéb regények Drágám, hamburgerem, New York: Harper, 1969 Soha nem szerettem az elméd, New York: Harper, 1970 Szeretem az anyámat, New York: Harper, 1975 Bocsáss meg, rálépsz a szemgolyómra! , New York: Harper, 1976 Egy tizenéves pávián vallomásai, New York: Harper, 1977 Az Undertaker's Gone Bananas, New York: Harper, 1978 Egy sztár a későn érkezőknek (Bonnie Zindellel), New York: Harper, 1980 A lány, aki fiút akart, New York: Harper, 1981 To Take a Dare (Crescent Dragonwagonnal), New York: Harper, 1982 Amikor sötétség száll alá Bantam Books, 1984 Eugene Dingman csodálatos és halált megvető naplója, New York: Harper, 1987 Egy begónia Applebaum kisasszonynak, New York: Harper, 1989 David & Della, New York: HarperCollins, 1993 Club de collecionistas de noticias A Houdini -krisztus, 2002 CD általi halál, 2003 A megkövesedett papagáj, 2003 Megahalál tábor, 2003
Novellák Szerelem és százlábúak, 1999. Szerepel Judy Blume Helyek, ahol sosem akartam lenni című könyvében is. Rachel vámpírja, 2001. Joan Abelove Elveszett és talált című könyvében is szerepel
Forgatókönyvek Hadd halljam a suttogásodat – 1969-es televíziós film az ő darabja alapján Up the Sandbox – 1972-es film Barbra Streisanddal és David Selbyvel Mame – 1974-es zenés film Lucille Ball főszereplésével, az azonos című színpadi musical alapján. Maria szeretői (Maria's Lovers) – 1984-es film, Nastassja Kinski, John Savage és Robert Mitchum főszereplésével Runaway Train – 1985-ös film Jon Voight, Eric Roberts és Rebecca De Mornay főszereplésével; három Oscar-díjra jelölték Alice Csodaországban – 1985-ös televíziós film, sztárszereplőkkel Babes in Toyland – A film 1986-os televíziós adaptációja Keanu Reeves és Drew Barrymore főszereplésével Egy connecticuti jenki Artúr király udvarában – Mark Twain regényének 1989-es televíziós adaptációja.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Paul Zindel at the Internet Speculative Fiction Database Paul Zindel at Library of Congress Authorities — with 64 catalog records
Kategória:Amerikai ifjúsági szerzők Kategória:2003-ban elhunyt személyek Kategória:1936-ban született személyek Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal