Stacey Lynn Swain, művésznevén Stacey Q amerikai popénekesnő, dalszerző, táncos és színésznő. Leginkább 1986-os "Two of Hearts" című slágeréről ismert, amely első helyezett lett a kanadai kislemezlistán, harmadik a Billboard Hot 100-on, és további öt országban került be a top 10-be.
A kezdetek Stacey Lynn Swain 1958. november 30-án született a kaliforniai Fullerton városában, az Orange megyei elővárosi térségben. Háromgyermekes családban nőtt fel, ő volt a legfiatalabb. Édesanyja, Joyce Swain Cardigan Welsh Corgi kutyákat tenyésztett, amelyek több hollywoodi filmben és televíziós produkcióban is szerepeltek.
Swain már kisgyermekként érdeklődött a tánc iránt: háromévesen kérte, hogy táncórákra járhasson, de csak ötéves korában kezdhette el a klasszikus balettet. 1969-ben a Dance Theater of Orange County legfiatalabb tagja lett, amely jótékonysági előadásokat tartott Anaheim környékén.
Tizenegy éven át tanult balettet, emellett flamenco táncoktatásban is részesült. Többször fellépett a Disneyland „Christmas Fantasy on Parade” ünnepi műsorában, és tanult a Community Theatre of Performing Arts, valamint a Wilshire Theatre of Arts intézményeiben is.
Gyermekként jelmezben is fellépett, többek között „Dutch Puppet” (Holland Bábu) néven, amelyet később korai zenei kiadványainál kiadói álnévként is használt.
Középiskolai tanulmányait a Loara High Schoolban kezdte, majd az Anaheim High Schoolban fejezte be. 1976-os érettségije után csatlakozott a Ringling Brothers and Barnum & Bailey Circus társulatához, ahol első évében showgirlként, második évében pedig elefántháton előadóként dolgozott.
Első énekesi munkája egy Los Angeles-i rádióreklám volt, ahol a műsorok felkonferálása mellett a The Go-Go’s tagjainak hangját utánozva szerepelt.
Pályafutása
1981–1984: Q, SSQ és a Playback 1981-ben Stacey Swain megismerkedett Jon St. Jamesszel, a kaliforniai Fullertonban működő Casbah Recording Studio tulajdonosával, ahol korábban olyan zenekarok is dolgoztak, mint a Berlin vagy a Social Distortion. St. James a szintetizátoros popzene lelkes támogatója volt, és azonnal felismerte Swain különleges megjelenését és előadói adottságait, amelyek jól illeszkedtek az elektronikus zenei irányzathoz.
Swain maga is rajongott a new wave és elektronikus előadókért, köztük a japán The Plastics zenekarért, a The B-52’s‑ért és David Bowie‑ért. Egyedi öltözködési stílusa miatt St. James szerint „bármiből divatot tudott csinálni”.
St. James ekkor egy új szintipop projektet fejlesztett, amelyet a James Bond‑filmek „Q” nevű karakteréről nevezett el. A formáció eredetileg St. Jamesből (gitár), Dan Van Pattenből és John Van Tongerennből (szintetizátor, vocoder) állt. Swain kezdetben asszisztens producerként vett részt a The Q EP munkálataiban, majd St. James felismerte, hogy szükségük van énekhangra az első dalhoz, a „Sushi”-hoz — így Swain került a mikrofon mögé.
Swain később a projekt vezető énekesnője lett, bár ekkor még inkább táncosként tekintett magára. A The Q EP főként főiskolai rádiókban kapott figyelmet, de ez elég volt ahhoz, hogy a csapat további dalokon kezdjen dolgozni.
1982-ben a zenekar kibővült Karl Moet dobossal és Rich West billentyűssel, azonban a „Q” név használatát jogi okok miatt fel kellett adniuk, mivel Quincy Jones már korábban védjegyként használta a „Q” megjelölést. A zenekar új neve **SSQ** lett — részben egy vicces történet miatt, amikor St. James egy apró tavon horgászva „S.S. Q”-nak nevezte a csónakot, részben pedig Swain monogramjára utalva („SS”).
Az SSQ 1983-ban adta ki debütáló albumát, a Playback‑et az Enigma Records gondozásában. Az album legismertebb dala a Synthicide lett, amelyhez videóklip is készült, és amely a korai amerikai szintipop egyik kultikus felvételeként ismert.
1985–1987: Áttörés, Stacey Q és a Better Than Heaven 1985-ben Stacey Swain szerződést kötött a Columbia Recordsszal, és szólóelőadóként a "Stacey Q" művésznevet kezdte használni. Első kislemeze, a Shy Girl még korlátozott terjesztésben jelent meg, majd egy azonos című kazettaalbum is napvilágot látott, amely tartalmazta a Two of Hearts korai változatát. A dalt eredetileg Sue Gatlin énekelte és rögzítette.
A korai kiadványok több ezer példányban keltek el, ami után Swain az Atlantic Recordshoz szerződött. Menedzsere Jon St. James lett, a háttérzenészek pedig az SSQ tagjai maradtak.
A Better Than Heaven című albumot mindössze három hét alatt vették fel. A címadó dal szerzői között a Berlin együttes tagjai is szerepeltek, a He Doesn’t Understand Rusty Anderson munkája volt, míg a We Connect Willie Wilcox (Utopia) szerzeménye.
Az album vezető kislemeze, a Two of Hearts 1986 második felében jelentős rádiós játszást kapott, és az MTV is rendszeresen sugározta a videoklipet. A dal a Billboard Hot 100 listán a 3. helyig jutott, és több országban is bekerült a top 10-be. A Better Than Heaven az amerikai albumlistán az 59. helyet érte el, Ausztráliában pedig aranylemez lett.
A Two of Hearts olyan népszerű lett, hogy „Weird Al” Yankovic paródiát tervezett belőle, de a szerzők végül nem adtak engedélyt. Swain ezt követően amerikai és európai klubturnéra indult.
A dal sikere televíziós szereplésekhez is vezetett: Swain több talkshow vendége volt, valamint játékosként feltűnt a The Gong Show és a The New Hollywood Squares műsorokban.
1986-ban az NBC The Facts of Life című sorozatában is szerepelt, ahol Cinnamon karakterét alakította. Az Off-Broadway Baby című epizódban előadta a Two of Hearts című dalt, a A Star Is Torn epizódban pedig a We Connect hangzott el. A sorozat egyik állandó szereplője, George Clooney ebben az epizódban búcsúzott a műsortól, amikor karaktere Cinnamon turnéjához csatlakozott roadie-ként.
1988–1992: Hard Machine és Nights Like This 1988-ban jelent meg Stacey Q második stúdióalbuma, a Hard Machine. A korszakban Swain megváltoztatta megjelenését: szőke haját vörösre festette, és punkos, alternatív stílust vett fel. Az albumon Jon St. James mellett több más producer is dolgozott, ami eltérő hangzásvilágot eredményezett az előző lemezhez képest.
A lemez vezető kislemeze, a Don't Make a Fool of Yourself a Billboard Hot 100 listán a 66. helyig jutott, míg Shep Pettibone remixváltozata a Hot Dance Club Play listán az első öt közé került. A dal szerepelt a Full House (Bír-lak) egyik epizódjában is, ahol Swain saját magát alakította.
A Hard Machine több dala is felbukkant az 1989-es kultikus akciófilmben, a *One Man Force*-ban: a The River és az Another Chance mellett Swain cameoszerepet is vállalt a produkcióban.
1989-ben jelent meg harmadik albuma, a "Nights Like This", amely egyben az utolsó kiadványa volt az Atlantic Recordsnál, és az SSQ utolsó közreműködését is jelentette. Az album első kislemeze a Give You All My Love volt, míg a második, a Heartbeat háttérvokáljait Timothy B. Schmit (Eagles) énekelte. A címadó dalban a The Weather Girls is közreműködött vokalistaként.
A lemez hangzásvilága kísérletezőbb volt, többek között Kawai szintetizátorok és új elektronikus hangszerek használatával. Swain az album megjelenését egy újabb országos klubturnéval népszerűsítette.
A televízióban is aktív maradt: szerepelt a Mama’s Family egyik epizódjában, ahol egy teljesen nőkből álló zenekar, a The Bonecrushers tagjaként tűnt fel.
1993–1997: Stacey Q's Greatest Hits és Boomerang 1993-ban Swain kiadta a „Too Hot for Love” című kislemezt a független Thump Records kiadónál. A kislemez az 1990-es évek elejére jellemző dance hangzásra épült, és szexuálisan kihívó szövegeket tartalmazott, ami az előadó újabb irányváltását jelentette. A Thump emellett összegyűjtötte első Atlantic Records-os albumának anyagát, valamint a Q és az SSQ olyan felvételeit, amelyek korábban soha nem jelentek meg CD-n, és 1995-ben kiadta a Stacey Q's Greatest Hits válogatásalbumot. A legtöbb számot remixelték vagy teljesen újraszerkesztették, hogy modernebb hangzást kapjanak.
Az 1990-es évek közepén Swain Tibetbe utazott, ahol megismerkedett a kolostori táncokkal és a Távol-Kelet Music of Tibet hagyományaival. Nepálban is élt, ahol különböző kolostorokban tanult buddhista lámáktól, és elsajátította a cham dance ősi művészetét.
1997-ben Swain kiadta a Boomerang című albumot, amely tükrözte tibeti élményeit és a buddhizmusra való áttérését. Emellett megjelentette Janis Ian „Tenderness” című dalának feldolgozását is, amely az jamaicai slágerlistán az 5. helyig jutott.
1998–2022: Egyéb projektek és szünet Swain továbbra is különféle zenei és színészi projektekben vett részt. Feltűnt a Citizens of Perpetual Indulgence című, meleg témájú művészfilmben, valamint „különleges, nem szexuális szerepben” a Playing the Odds című produkcióban. Együttműködött Geoffrey Karen Dior rendezővel a Porn to Rock válogatásalbumon és Dior 2001-es S E X című albumán.
2000-ben Swain alakította a női főszereplőt, Yeshe Tsogyalt a San Franciscó-i Namsay Dorje Theater Company The Life of Padmasambhava című előadásában. 2002-ben Swain szerepelt a BBC2 Never Mind the Buzzcocks című vetélkedőjének „Identity Parade” fordulójában. 2003-ban éneket szolgáltatott a Divine Frequency (Simply Jeff) Hear The Feeling című kislemezéhez, amelyet egy rave-ekről szóló dokumentumfilm zenéjeként használtak fel. Ő volt Karin Kikuhara angol hangja a japán anime sorozat, a Stratos 4 szinkronváltozatában. Emellett közreműködött az Echo Junkies debütáló albumán is, amelyet korábbi SSQ-tagok, Jon St. James és Skip Hahn alkottak.
A Thump Records 2007-ben újabb Stacey Q-válogatást adott ki. A Queen of the 80s az énekesnő számos eredeti szólódalát, valamint Q és SSQ felvételeket tartalmazott. 2008 novemberében Swain a CBS The Early Show című műsorának 1980-as éveket felidéző szegmensében lépett fel, ahol a „Two of Hearts” című slágerét adta elő.
2008-ban Swain vendégénekesként közreműködött a Hydra Productions duó (Shawn Winstian és Shane Condo) Liquid című debütáló albumán. A lemezen több 1980-as évekbeli dance-pop előadó is szerepelt, köztük Tiffany és Gioia Bruno az Exposé együttesből.
2022 szeptemberében Stacey Better Than Heaven című albuma újrakiadásra került, bónuszfelvételekkel és remixekkel kiegészítve.
Diszkográfia
Szóló stúdióalbumok Better Than Heaven (1986) Hard Machine (1988) Nights Like This (1989) Boomerang (1997) Color Me Cinnamon (2010)
SSQ-nagylemezek Playback (1983) Jet Town Je t’aime (2020)
Filmográfia Év Film Szerep Megjegyzés 1985 Cavegirl Brenda 1986–87 The Facts of Life Cinnamon Epizódok: "Off-Broadway Baby", "A Star Is Torn" 1987, 1989 The New Hollywood Squares Stacey Q Celebvendég, 3 epizód 1988 Full House Önmagát alakítjaD.J. Tanner's Day Off" (epizód 1) 1989 Mama's Family Ciji Epizód: "Bubba's House Band" 1989 One Man Force Leah Jennings 1998 Playing the Odds Kínai ételfutár nő 2000 Citizens of Perpetual Indulgence Stacey 2002 Never Mind the Buzzcocks 1.3 epizód, 2002. március 18. 2003 Stratos 4 Karin Kikuhara első anime szinkronszerepe 2011 RuPaul's Drag U Önmagát alakítja Epizód: "80's Ladies"
Jegyzetek
További információk
Kategória:Amerikai énekesnők Kategória:Amerikai dalszerzők Kategória:Amerikai színésznők Kategória:1958-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Kaliforniaiak