Kamenica (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 26, közúton 39 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re délre, a Velika Usora jobb partján, a Kamenica-patak mentén és a Mahnjača-hegység északnyugati nyúlványain, 260-566 méteres magasságban található. A Kamenica településhez tartozó falvak egyike Crna Rijeka. Crna Rijekán keresztül folyik az Usora folyó, amely Očauš-hegységben ered. Crna Rijekában két kőbánya és egy régi híd is található, amely az Osztrák-Magyar Királyság idején épült.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb3916Bosnyák13221269Horvát24639Jugoszláv470Egyéb134Összesen16671328
Története A bosnyák és horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó Kamenica Turska településnek 46 háztartása és 306 muszlim lakosa, Kamenica Šokacka településnek 19 háztartása és 136 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó Kamenica Turska településen 55 háztartást és 306 muszlim lakost, Kamenica Katolička településen 34 háztartást és 171 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 214. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Kamenica Turska községnek 263 muszlim lakosa volt, míg Kamenica Katolička településnek 170 lakosa volt, melyből 164 római katolikus horvát és 6 ortodox szerb volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború során az agresszorok a teljes muszlim és horvát lakosságot elűzték otthonaikból. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Az elűzöttek visszatérése a 2000-2001 közötti időszakban kezdődött. A házakat humanitárius szervezetek pénzéből újították fel. A víz-, villany- és telefonhálózat felújításra került. A fiataloknak szánt Kulturális Központ is megújult, és az iskolán belüli tornateremként is működik.
Oktatás Az újjáépített általános iskolát 2001-ben nyitották meg. Kamenicából, Rajševából és Slatinából járnak ide a tanulók.
Nevezetességei A település mecsetét a boszniai háború idején lerombolták, a háború után adományokból építették újjá. Az ünnepélyes megnyitó 2009. augusztus 1-jén volt.
Jegyzetek
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései