A Heródes-dinasztia ókori uralkodócsalád az i. e. 1. és utáni 1. században, tagjai zsidó királyokként és fejedelmekként uralkodtak.

A család eredete A család nem zsidó, hanem edomita eredetű volt. Első ismert alakja Antipater, aki az i. e. 60-as évektől II. Hürkanosz Makkabeust támogatta a fivérével, II. Arisztobulosz Makkabeussal folytatott trónharcban.Bibliai atlasz, 57. o. A háborúban római támogatással végül Hürkanosz maradt felül, de a valódi hatalom fokozatosan a szintén a rómaiak által egész Júdea procurátoráváhttps://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-okori-lexikon-CA894/p-CC4F4/procurator-CC8C7/ kinevezett Antipater kezébe sodródott.Bibliai atlasz, 60. o.

Antipater Fazael nevű fiát Júdea és Perea hadvezérévé (sztratégosz), Heródes nevű fiát Galiea hadvezérévé tette. I. e. 40-ben Hürkanoszt unokaöccse, II. Antigonosz Makkabeus trónfosztotta, Antipatert pedig megölték. Hamarosan Fazael fogságba került, ahol öngyilkosságot próbált elkövetni sikertelenül. Sérülését Antigonosz orvosai állítólag szándékosan félrekezelték, így Fazael hamarosan elhunyt.

Heródes Rómába menekült. Miután ott a senatus Júda királyává kinevezte, római segítséggel visszatért, és véres harcok árán hatalma alá vonta a zsidó földeket. Ezt követően megölette Antigonoszt.

Heródes királysága (i. e. 37–4) thumb|220px|Nagy Heródes (17. századi elképzelés)

Nagy Heródes 33 évig uralkodott Júdea felett. A Marcus Antonius és Octavianus közötti háborúban nem vett részt, de Octavianus i. e. 31-es győzelme után Rhodoszra ment, és ott a győztes előtt egy jól kiszámított fogással letette a koronáját. Octavianus – pontosabban innentől Augustus császár – saját kezéből adta vissza a koronát Heródesnek, és Heródes királyságának elismerése mellett megnövelte annak területeit.

Bár nem zsidó származású volt, hithű izraelitaként mutatta magát a nép előtt. Újjáépíttette Jeruzsálem templomát i. e. 20-tól, fivére emlékére tornyot építtetett szintén Jeruzsálembe (Fazael), a Hasmoneusok várát megerősíttette (Antonius-vár). Színház és vízvezeték létesítése, édesapja emlékére emelt város (Antipatrisz), Caesarea kikötője, amfiteátrum, Jerikó fejlesztése, Samaria újjáépítése (Sebaste) fűződik a nevéhez.Bibliai atlasz, 60-61. o.

Volt ugyanakkor uralkodásának egy kegyetlen oldala is: Jeruzsálem bevétele után, egy ellene szőtt összeesküvéskor, a császári esküt megtagadó farizeusokkal való vitája idején teljes családokat irtatott ki. Uralkodása végén több fiát megölette, majd halálát közeledni érezve a zsidók előkelőit egy cirkuszba vitette, és megparancsolta katonáinak, hogy halálakor öljék meg azokat is. Tudta, hogy zsarnokságért nem közkedvelt, ezzel az intézkedéssel akarta elérni, hogy halálakor valóban sírjanak a zsidók. (Halála után nem hajtott végre ezt a parancsát.)Bibliai atlasz, 61. o.

A Heródes-család tetrarchiája (i. e. 4–i. sz. 39) A népszerűtlen Heródes hosszú idő óta várt halála után zűrzavar tört ki az országban, lázadások és felkelések követték egymást. Heródes végrendelete Malthaké nevű feleségétől született fiait (Arkhaleoszt és Antipászt) nevezte meg örököseivé. A rómaiak elismerték Heródes fiait (több fiát is), de csak fejedelem (etnarcha, más források szerint tetrarkhész)https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-keresztyen-bibliai-lexikon-C97B2/n-ny-CA32B/negyedes-fejedelem-CA367/ címmel. Birodalmukra közösen tetrarchia („négyes birodalom”) néven szoktak hivatkozni, őket magukat „negyedes fejedelemként” említik.Katolikus lexikon, negyedes fejedelem A királyságot Augustus császár azért szüntette meg, mert Heródes uralkodása végén erősen kegyvesztetté vált már előtte.

Heródes Arkhaleosz (uralkodik: i. e. 4 – i. sz. 6) Judeát, Idumeát és Samariát kapta meg. Rövid zsarnokoskodó uralkodás után alattvalói feljelentették Augustus előtt. Augustus trónfosztotta őt, és Viennába (Dél-Gallia) száműzte. Országát nem adta oda testvéreinek, hanem annak irányítását ezt követően procuratorokra bízta.Bibliai atlasz, 61-62. o. Heródes Fülöp (uralkodik: i. e. 4 – i. sz. 34) a Jordán-völgy északi részén uralkodott. A kortárs Iosephus Flavius jó uralkodóként emlékezett rá. Királyi rezidenciának felépíttette a szépségéről híres Caesarea Philippi városát. Közel 40 évnyi uralkodás után gyermektelenül hunyt el 34-ben.Bibliai atlasz, 61., 64. o. Heródes Antipász (uralkodik: i. e. 4 – i. sz. 39) Galileában és Pereában hosszú és békés uralkodást mondhatott magáénak. Sepphorisban, majd 30-tól a Tiberius császár tiszteletére építtetett Tiberiásban rendezkedett be. Rokona, és szeretője, Heródiás ösztönzésére 39-ben testvérei és Tiberius halála után királyi címért folyamodott Caligula császárhoz. Caligula nem hogy a királyi címet nem adta meg neki, de trónjától is megfosztotta, és Lugdunumba (Gallia) száműzte.Bibliai atlasz, 61., 63-64. o. a könyvek ritkán szoktak megemlékezni arról, hogy volt Heródesnek egy negyedik fia is, aki fejedelem lett. II. Heródesről (Heródes Boethusz) kevés adat maradt az utókorra, hosszú uralkodása nagy eseményektől ment lehetett. Szinte egyidőben halt meg Heródes Fülöppel 33-ban.https://virtualreligion.net/iho/herod_b.html

Az utolsó uralkodók (i. sz. 39–93) Heródes fiainak elhalása után lépett trónra I. Heródes Agrippa. Kezdetben (34) csak Heródes Fülöp tartománya felett uralkodott (de királyi címmel),Bibliai atlasz, 85. o. majd Heródes Antipász száműzése (39) után annak területeit is megkapta. 41-től Júdea és Samaria uralkodója is,Bibliai atlasz, 64. o. így rövid időre személye alatt egyesült az ország. 44-es halála után a rómaiak procuratorokat neveztek ki Júdea fölé, de 53 táján Heródes Agrippa fia, II. Heródes Agrippa is megkapta a rómaiaktól a királyi címet. A 90-es évekig birtokolta is azt, de mellette továbbra is voltak római procuratorok, ráadásul a 60-as években a zsidó háború következtében teljesen el is pusztult az ország.

II. Heródes Agrippa a zsidó háború után, 70 körül Rómába költözött, de királyi címét valószínűleg haláláig viselte.Katolikus lexikon, Heródes Agrippa II.

Egyéb országok uralkodói a családból Heródes egyik unokája V. Tigranész néven Örményország királya volt (i. sz. 6–12). Unokaöccse, VI. Tigranész szintén uralkodott Örményországban (i. sz. 58–61). Tigranész fia, Gaius Julius Alexander Kilikában volt herceg (i. sz. 58–72).

Egy Heródes nevű fiú Khalkhisz (Anjar a mai Libanon területén) királya volt (i. sz. 41–48). Fia, V. Arisztobulosz néven szintén az lett (i. sz. 57–92). 50 és 53 között egyébként II. Heródes Agrippa is betöltötte a khalkhiszi királyi tisztséget.

Egyszerűsített családfa

Részletesebb családfa

Jegyzetek

Források Bibliai atlasz – kortörténeti bevezetéssel, Református Sajtóosztály Kiadása, Budapest, 1988

Kapcsolódó szócikkek Zsidó királyok listája

Kategória:Zsidó történelmi személyek Kategória:Ázsiai uralkodóházak