Csíkszereda (, , ) város Romániában, Hargita megyében. Csíkszék, majd 1878-tól Csík vármegye, ma Hargita megye székhelye, 1971 óta municípium (megyei jogú város). Székelyföld történelmi és katonai központja.
2007. július 1-jén 41 971 lakosa volt. 2002-ben Erdély 21., Románia 52. legnépesebb településének számított. Székelyföld területén, Erdélyben, a Csíki-medence középső részén fekszik. Környéke már a bronzkor idején is lakott volt, ám első írásos említése 1558-ból származik. 1891-ben hozzácsatolták Csütörtökfalvát és Martonfalvát (a Mikó-vár környékével), 1939-ben Csíkzsögödöt, 1956-ban időlegesen különvált Kormos tanya, 1959-ben Csíksomlyó névvel Csobotfalvát és Várdotfalvát együtt és szintén 1959-ben Csíktaplocát. 1968 óta tartozéktelepülései: Hargitafürdő, Csiba és Zsögödfürdő. Ismertségét többek közt a hozzá tartozó Csíksomlyó területén évenként sorra kerülő pünkösdi búcsú, jelentős jégkorongcsapatának, valamint országszerte kedvelt sörének hírneve okozza.
Földrajz Fekvése, domborzat A város Brassótól 100 km-re (légvonalban 80 km-re) északra, Székelyudvarhelytől 52 km-re (légvonalban 40 km-re) keletre, az Olt bal oldali teraszain, a Nagysomlyó (1033 m) lábánál fekszik. A város a Csíki-medence középső részén települt. A várostest az Olt bal partján alakult ki.
Eredetileg több apró településből állott, melyek a hagyomány szerint a hét napjairól voltak elnevezve.
Éghajlat A város éghajlata mérsékelt kontinentális.
Csíkszereda az egyik leghidegebb város Romániában. Télen a hőmérséklet −30 °C alá is lesüllyedhet. A város környékén több alkalommal is mértek már -40 °C-ot is. A városban nagyon gyakran fordul elő a hőmérsékleti megfordítottság – más néven inverzió –, valamint a ködképződés. Télen a hegykeret magaslatainak hőmérséklete meghaladja a városban mért értékeket.
A melegrekord a városban 1962-ben dőlt meg: a város meteorológiai állomásának hőmérője 32,7 °C-ot mutatott.
Sokévi középhőmérséklete 5,9 °C.
Környezet Csíkszeredában nagy számban találhatóak zöldövezetek. A város egyik látogatott helye a központi park, mely a város legnagyobb parkja. Régen mocsaras terület volt, Vizellő-rétnek hívták, és vadkacsák is éltek benne. 1935-ben parkká nyilvánították. Számos madár- és fafaj él a parkban.
A dendrológiai parkban sok érdekes kétéltű található, mivel egy patak is elfolyik ott, gyékényekkel övezve. Az egész park eléggé nedves terület. Csíkszereda területén található egy 200 hektáros tőzegtelep is.
A város területén kilenc borvízforrás található. A Csík környéki ásványvizek átlagosan 15 °C-os hőmérsékletűek, és általában 6-os pH-val rendelkeznek. A Csíki-medence talapzatát kristályos képződmények alkotják, a medencét kitöltő rétegben nagyon fontos szénsavas artézi ásványvíztelep húzódik meg főképpen földes-meszes, valamint szénsavas forrásokkal.
A 2000-ben végzett mérések adatai szerint a város átlagos zajszintje a megengedett határ alatt van. Ennek nem számottevő túllépését egy pár esetben a város ipari övezetében, valamint a vasút- és az autóbusz-állomás térségében jegyezték fel. Az engedélyezett zajszinthez viszonyított túllépések 3-11 decibel közöttiek.
Élővilág A városban több ritka fafaj található. A központi parkban, a sok fenyőfélén kívül megtalálható még a közönséges pagodafa, a meggyfa, a magas kőris, a díszalmafa, a mogyorófa valamint az eperfa is. A Hargita Megyei Kulturális Központ épülete felőli bejáratánál található négy amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii var. menziesii). A négy duglászfenyővel szemben, a Csíki Játékszín melletti parknak a megmaradt részében áll a város egyetlen tiszafája (Taxus baccata). A Mikó-vár és a Polgármesteri Hivatal székháza között meghúzódik egy szilfa, mely több évszázada ott áll. A szilfa körül találhatóak még gesztenyefák, valamint díszalmafák is. A fával szemben a polgármesteri hivatal előtt is találhatóak szilfák (Ulmus glabra), amelyeknek elég különös az alakjuk. Csíkszeredában egyetlen területen fordul elő magnóliafa, mégpedig a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán. A csíksomlyói járványkórház épületével szemben található két nagyon nagy kanadai nyár (Populus x canadensis). A fák magas életkoruk miatt megyei szinten is védettséget élveznek. A Márton Áron utca sarkán, a Venczel József utcában, a Hirsch-ház udvarán található Csíkszereda egyik keskenylevelű ezüstfája (Elaeagnus angustifolia).
A nagyszámú gerinctelen állatfajon kívül, a közeli patakokban (Szécsenyi patak, Büdös pataka) élnek pisztrángok és pénzes pérek is, a Zsögöd végén található Olt holtágban pedig élnek csukák, pontyok, kárászok, balinok és más halfajok is. Régebben létezett a város végében még egy tó, a Suta-tó is, amelyet azonban 2007 nyarán lecsapoltak. Éltek ebben a tóban nagy számban amurok, naphalak és folyami rákok is. A vidék legfontosabb kétéltű élőlényei: barna varangy, sárgahasú unka, erdei béka, gyepi béka és a tarajos gőte. Ezek az állatok megtalálhatók a dendrológiai parkban. A madarak közül több száz énekesmadárfaj él itt, valamint nagyszámú fogoly, sas és sólyom, valamint bagoly populációk (főleg kuvik, amely a városba is bemerészkedik.). Külön érdekesség a szárcsa és vízityúk populáció, valamint a hatalmas tőkés réce állomány is. A központi parkban körülbelül 15 fajta madár él, például erdei pinty, fenyőrigó, zöldike, tengelic. Ezen kívül sok madár használja átmenetileg: süvöltő, őszapó, csuszka. A dendrológiai parkkal szemben, a Nagyrét – Ligat lápréten többek között találkozhatunk harissal, szalonkával és pettyes vízicsibével (Ortygometra porzana L.) is. Emlősök közül nagyon sok nyúl, egér, pele, mókus, nyestféle (Mustelidae), róka, farkas, medve, szarvas, őz él itt. Külön említést érdemel a környéken kizárólag a Szécsenyi-tóban élő pézsmapocok populáció, valamint megemlítendő, hogy az Olt mentén 1998-tól bukkanhatunk már a hód nyomaira is (ugyanis ekkor kezdődtek az első visszatelepítések az országban a brassói ICAS-nak köszönhetően), és örömmel csodálhatjuk, hogy e nemes, őshonos faj a Holtágban is otthonra talált.
Neve Timon Oppiduum Mercuriumnak nevezi a várost. Nevének előtagja egykori Csík vármegyei hovatartozására utal. Ez általános vélemény szerint ősi magyar személynévből ered, melynek előzménye a türkmén csík (= határ), vagy a kazak csík (= határ) főnév.
Névutótagja Benkő szerint onnan származik, hogy az első Csíkszeredába települők a szerdai napon kezdték el kunyhóikat építeni, viszont ennél valószínűbb, hogy a szerdai napon rendezett hetivásárokra utal. Más források szerint az utótag a szláv eredetű szreda, sztreda szóból származik, amelynek jelentése: közép. Más említések ugyancsak szláv eredetről írnak, a szrodek szóról, amely a vásáros életére vonatkozik, a vásáros helyet jelöli. Mai nevén 1558-ban említik először. Nevezik még egyszerűen Szeredának is.
Román neve a magyar név tükörfordítása. A román név kétféleképpen is írható – Miercurea Ciuc és Miercurea-Ciuc – viszont a kötőjel nélküli forma a gyakrabban használt. Rövidítve: M-Ciuc. Német neve: Szeklerburg, amelynek jelentése: székelyváros.
Demográfia Csíkszereda népessége a Nemzeti Statisztikai Hivatal 2007-es adatai szerint 41 971 fő. A község népessége 2002-es adatok szerint 42 029 fő, ugyanebben Hargita megye legnépesebb és Erdély 21. legnépesebb városa volt.
2001. január 1-jén a 18 és 62 év közötti életkorúak száma 32 047 volt.
Az 1997–1999-es időszakban a megyében élő nők várható életkora 74,85 év volt, a férfiaké 66,28 év.
A népesség változása
Mint a táblázatban is látható, Csíkszereda állandó népessége az 1990-es évek eleje óta csökken.
A népesség összetétele A lakosság 51,8%-a nő, 48,2%-a férfi volt a 2003-as adatok szerint.
1992-ben 46 029 lakosából 38 204 volt magyar, amely az össznépesség 82,99%-át tette ki, román nemzetiségű 7 451, egyéb 302 fő volt. 2002-ben a 41 852 lakosú városban 34 183 volt magyar, valamint 7 234 román. 2011-ben a népszámlálás adatai szerint a város 37 980 lakosa közül 31 278 volt magyar, 6 633 román, 11 cigány, 16 német és 38 egyéb nemzetiséghez tartozó, vagy nemzetiségi hovatartozásáról nem nyilatkozó.
Csíkszereda megyei jogú város nemzetiségi összetétele 1850 és 2011 között (a hozzátartozó falvakkal): Év Magyar Román Német Zsidó Roma Más Összesen 1850 4 213 30 12 67 27 4 349 1880 5 238 13 47 42 5 340 1890 5 121 21 38 52 5 232 1900 6 682 52 67 49 6 850 1910 7 877 46 61 60 8 044 1920 5 777 612 49 205 213 6 856 1930 7 134 690 91 264 60 67 8 306 1941 10 090 52 38 49 2 30 10 285 1956 11 144 702 47 61 7 35 11 996 1966 14 132 1 120 33 11 1 32 15 329 1977 25 822 4 894 87 15 92 26 30 936 1992 38 359 7 497 73 5 217 77 46 228 2002 34 359 7 274 48 2 262 84 42 029 2011 31 278 6 633 16 ? 11 38 37 980
A 2011-es népszámlálás adatai: Nemzetiségi összetétel Összesen Magyar Román Cigány Német Más37 980 31 278 6 633 11 16 38 100% 82,35% 17,46% 0,03% 0,04% 0,10%
Orbán Balázs leírása szerint az akkori Csíkszereda 1062 lakosa mind katolikus volt.
Csíkszereda népességének felekezeti megoszlása 1850 és 2002 között: Év</center>RómaikatolikusOrtodoxGörögkatolikusReformátusEvangélikusUnitáriusIzraelitaEgyébBaptistaPünkösdistaÖsszesen18504 313-30-6-----4 34918574 481535551-24--4 55618695 21912571586535Az egyéb felekezetűek közül 22 örmény katolikus és 13 örmény keleti.--5 35718805 1383448319172016--5 34018904 9671163125242814---5 23219006 162338930257281781--6 85019107 133231133987230275---8 04419306 8394832153327828302295-8 30619418 7424614082011110531564-10 285199234 0786 4211353 54956+20A pluszjel után az ágostai hitvallású, illetőleg a zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus egyház híveinek száma van feltüntetve.9473389Az egyéb felekezetűek közül 44 adventista és 11 evangéliumi keresztény71346 228200231 1296 302823 11819+598642454Az egyéb felekezetűek közül 33 adventista, 13 evangéliumi keresztény.381342 029
A 2002-es népszámlálás adatai: Felekezeti összetétel Összesen Római katolikus Ortodox Református Unitárius Görögkatolikus Más42 029 31 129 6 302 3 118 864 82 534 100% 74,07% 14,99% 7,42% 2,05% 0,20% 1,27%
Története
bélyeg|250px|Őrvár romjai Már a bronzkorban lakott volt környéke, erre utalnak a Csíkzsögöd, valamint a közeli Csíkpálfalva határában talált településmaradványok. Környéke kezdetben tőzeges, vizenyős terület volt. Csíkszentkirály és Csíkszereda között szarmata leleteket is találtak.
Az Árpád-házi királyok korában Csíkszereda környéke a gyepűrendszer része volt, így a terület mesterségesen kialakított akadályokkal volt teli, ezekkel akarták megakadályozni az ellenség betörését az országba. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé.
Három vára a 12. század eleje körül épült és az Erdélyt keletről védelmező várrendszerhez tartozott. Csíkszeredától délre, Zsögödfürdő dél-nyugati határában, a Harom-tető 1079 m csúcsától keletre található. A csaknem teljesen lepusztult fal nyomvonala földdel borított sáncvonulat formájában követhető, melyből helyenként előbukkan a nagyméretű andezitdarabokból, durván, kevés habarccsal összerakott kőfal. Ásatások arra utalnak, hogy a középkori kőfalat őskori, föld-kő sáncra alapozták. A falon belül kőépítmények maradványa nem került elő, a falon kívül középkori sánc vagy árok nyoma nem látszik.
A korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (XII-XIII. sz.) települések szomszédságában a szerdai napokon ott tartott vásárok színhelyén alakult ki.
Az első ismert, hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja –, Izabella királyné, aki fiának nevében ebben a portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól. Az iratban így ír: