Pusztai László (Pér, 1944 – Budapest, 2017) magyar művészettörténész, a Magyar Építészeti Múzeum vezetője, igazgatója. Fő szakterülete a magyar öntöttvasművesség története, ezen a téren jelentős műgyűjteményt is létrehozott. . Életpályája A győri Révai Miklós Gimnázium elvégzését követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója lett, ahol 1968-ban művészettörténész diplomát szerzett. Entz Géza és Dercsényi Dezső meghívására került gyakornokként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Gyűjteményi Osztályára. Kelényi György művészettörténésszel a Gyűjteményi Osztályból 1968-ban létrehozott Magyar Építészeti Múzeum első munkatársai közé tartoztak.Kovács Dániel: Az építészet múzeumának nincs saját épülete – Raktárakban hányódik az 1975 óta országos szakmúzeumi rangú gyűjtemény. MúzeumCafé 48. (2015/4) 88-97. o.

Ebben az időszakban, majd az országos gyűjtőkör 1975-ös odaítélését követően nagyszabású gyűjteménygyarapítás zajlott az intézményben; megszerezték többek között Hauszmann Alajos, Aigner Sándor, Steindl Imre, Róth Miksa, Kaesz Gyula, az Árkay család, Weichinger Károly, Györgyi Dénes, Györgyi Géza, Gregersen Hugó építészeti hagyatékait vagy hagyatékrészeit. 1975-től a múzeum vezetője 1992-ig, majd igazgatója 1994-től 2000-ig. Ténylegesen Pusztai vezette az intézményt Mendele Ferenc 1992-1994 közötti igazgatása alatt is. Ld.: Kovács Dániel: i. m. 93. o. E minőségében meghatározta a gyűjtés jellegét és irányait: a személyes hagyatékok és könyvtárak mellett az építészethez kapcsolódó relikviákat, szobrokat, festményeket, használati tárgyakat is gyűjtött. Az időszak gyűjteménygyarapodásáról Pusztai László három összefoglalóban adott bizonyságot a Magyar Műemlékvédelem VII. (1971), IX. (1984) és XI. (2002) kötetében.

Ő rendezte a múzeum első kiállítását 1969-ben a Dorottya utcai galériában, a Tanácsköztársaság építészetéről, amely a maga nemében úttörőnek számított. Az intézmény 1978-tól az építészeti múzeumok nemzetközi szövetsége, az ICAM tagja lett. 1995-ben elindította a múzeum forráskiadvány-sorozatát, a Lapis Angularist. Folyamatos próbálkozásai ellenére nem sikerült elérnie, hogy az intézmény megfelelő épületet és állandó kiállítóhelyet kapjon.

Művészettörténészként pályája kezdetén részben a 19. századi magyar szobrászattal foglalkozott, részben pedig ötvösművészettel. Ebben a témában több mint 120 írása jelent meg. Varga Lajos: Vasba öntött sakkfigurák. Nevelőinkről, tanárainkról és tartozásainkról. Kisalföld - Szivárvány melléklet, 2000. szeptember 30. 1. o. 1978-ban megjelent összefoglaló kötete a magyar öntöttvasművességről alapvető jelentőségű. Meghatározó szerepet játszott a hazai öntöttvas-gyűjtemények kialakulásában is, saját, kiemelkedő kollekciójának több darabját a budapesti Öntödei Múzeumban mutatta be.Lengyelné Kiss Katalin: Pusztai László 1944-2017. Bányászati és Kohászati Lapok, 2017/2. 68. o.

Jelentősebb publikációi Dunaiszky Lőrinc (1784-1837). Művészettörténeti Értesítő XXL. (1972) 15-29. o. Marco Casagrande: Dati per la storia della scultura classicista ungherese. Acta Historiae Artium XIX. (1973) 91-124. o. Magyar öntöttvasművesség. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978 Ferenczy István oroszlánszobra Helesfán. Művészettörténeti Értesítő XXX. 4. (1981) 292-293. o. A korszak szobrászata. In: Művészet Magyarországon 1830-1870 1. köt. [katalógus]. Szerk.: Szabó Júlia — Széphelyi F. György. Magyar Nemzeti Galéria — MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Budapest, 1981. 31-36. o. Josef Dworzak Lánchíd-terve 1848-ból. Művészettörténeti Értesítő XXXI. 1. (1982) 53-54. o. Fót. Műemlékek. Budapest, 1984. (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 185.) Lechner Ödön 1845-1914. Emlékkiállítás a művész születésének 140. évfordulója alkalmából. Szerk.: Pusztai László - Hadik András. Budapest, 1985. Igazságügyi építkezések és épületek a dualizmus kori Magyarországon. In: Igazságügyi épületek Magyarországon a dualizmus korában [katalógus]. Szerk.: Pusztai László - Hadik András - Fülöp Csilla. OMF Magyar Építészeti Múzeuma, Székesfehérvár-Budapest, 1987. 13-17. o. Vasszécseny, Kastélyszálló. TKM Egyesület, Budapest, 1987. (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 289.) Pest-budai építészet. In: Széchenyi és kora [Magyar Nemzeti Múzeum emlékkiállításának katalógusa], Szerk.: Éri István. Budapest, 1991. Pusztai László – Kállay István – Stipta István: Bírósági épületek Magyarországon. HG és Társa Kiadó, Budapest, 1993. Pusztai László: Megjegyzések egy jubileum alkalmából: 25 éves a Magyar Építészeti Múzeum. Műemlékvédelem 1993/2. 87-92. o. Pusztai László – Timon Kálmán – Gosztonyi József: Építészet érmeken, [katalógus]. Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeuma, Budapest, 1993. Igazságügyi épületek. In: Épülettípusok a kiegyezés utáni Magyarországon. Szerk.: Császár László. Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 1995.123-128. o. Vasszécseny, Uj-Ebergényi-kastély. In: Tusnád 1996. A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Szerk.: Benczédi Sándor. T 3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997. 85-88. o. Öntöttvasművesség Magyarországon. (2. bőv. és átdolg. kiad.). Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Budapest, 1998. Építészet porcelánon és üvegen [katalógus]. OMvH Magyar Építészeti Múzeuma, Budapest, 1999. Pusztai László: A Magyar Építészeti Múzeum jövője. Műemlékvédelem,1999/6. 346-348. o.

Jegyzetek

Források Hadik András: Pusztai László művészettörténész 1944-2017. Régi-Új Magyar Építőművészet 2017/2. 90. o. Url: Harangi Anna: A Magyar Építészeti Múzeum idén ünnepli alapításának 40. évfordulóját: interjú Pusztai László művészettörténésszel, a Magyar Építészeti Múzeum nyugalmazott igazgatójával. Műemlékvédelem 2008/4. 244-247. o. Pusztai László válogatott bibliográfiája. Műemlékvédelem 2008/4. 247. o.

Kategória:1944-ben született személyek Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:2017-ben elhunyt személyek