A fajlagos felület az anyag egy adott tömegegységre jutó teljes felülete (mértékegysége m²/kg vagy m²/g). Másként egy olyan intenzív mennyiség, amely meghatározható a felület és a térfogat hányadosaként (mértékegysége m²/m³ vagy m−1).
A fajlagos felület egy fizikai tulajdonság, amely felhasználható egy anyag (pl. talaj vagy hó ) típusának és tulajdonságainak meghatározására. Különösen fontos az adszorpció, a heterogén katalízis és a felületi reakciók szempontjából.
Mérése A fajlagos felületre kapott értékek a mérési módszertől függenek. Az adszorpció alapú módszerekben az adszorbát molekula (a próbamolekula) mérete, a felületen kitett kristályos síkok és a mérési hőmérséklet mind befolyásolják a kapott fajlagos felületet. Emiatt a leggyakrabban használt Brunauer–Emmett–Teller (N2-BET) adszorpciós módszer mellett számos technikát fejlesztettek ki a részecskés anyagok fajlagos felületének mérése érdekében környezeti hőmérsékleten és szabályozható méretekben, ideértve a metilénkék (MB) festést, az etilén-glikol-monoetil-éter (EGME) adszorpciót, a komplexion-adszorpció elektrokinetikus elemzését és a fehérje-visszatartási (PR) módszert. A fajlagos felület mérésére számos nemzetközi szabvány létezik, többek között az ISO 9277 szabvány.
Példák +Néhány rendkívül nagy fajlagos felületű anyagTipikus fajlagos felület (m2/g)anyagmódszer7140Fémorganikus vegyületekgáz abszorpció900Faujazit (zeolit)katalizáció500–3000aktív széngáz és oldott anyagok abszorpciója200alumínium-oxidkatalizátor hordozó
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Fizikai mennyiségek Kategória:Kolloidkémia