A zsírmájbetegség (fatty liver disease, FLD) olyan állapot, amelyben zsírok halmozódnak fel a májsejtekben. A modern orvosi nómenklatúrában a steatoticus májbetegségek (SLD) csoportjába sorolják, amely több különböző eredetű kórformát foglal magában.
A betegség korai szakában rendszerint nem okoz panaszt, esetenként fáradtság vagy enyhe hasi diszkomfort jelentkezhet. Előrehaladott esetben májgyulladás, fibrózis, cirrózis vagy májrák alakulhat ki.
A modern osztályozás és az SLD-rendszer A májzsírosodás új, 2023-ban bevezetett osztályozása a korábbi alkoholos–alkoholmentes felosztást patofiziológiai alapokra helyezi. Fő kategóriái:
MASLD (metabolic dysfunction-associated steatotic liver disease): metabolikus eltérésekhez társuló forma; a korábbi NAFLD megfelelője. MASH (metabolic dysfunction-associated steatohepatitis): gyulladással járó előrehaladott stádium; a korábbi NASH megfelelője. ALD: alkoholos eredetű zsírmáj. metALD: a metabolikus és alkoholos tényezők együttes fennállása.
Kockázati tényezők A betegség kialakulásában több tényező játszhat szerepet:
alkoholfogyasztás 2-es típusú cukorbetegség Elhízás Metabolikus szindróma emelkedett vérzsírszintek egyes gyógyszerek (pl. glükokortikoidok) hepatitis C-fertőzés genetikai hajlam
Nem ismert pontosan, hogy egyes esetekben miért marad meg egyszerű zsírfelszaporodásként, másoknál pedig gyulladásos forma (MASH) alakul ki.
Tünetek A legtöbb beteg tünetmentes. Előfordulhat:
fáradtság enyhe hasi teltségérzés tompa fájdalom a jobb bordaív alatt májmegnagyobbodás képalkotáson
Előrehaladott állapotban a májfunkció romlása jellemző.
Diagnózis A diagnózis laborvizsgálatokon (ALT, AST), képalkotó módszereken (ultrahang, CT, MRI), valamint transzziens elasztográfián alapul. Májbiopszia csak indokolt esetben szükséges.
Patogenezis A betegség hátterében az inzulinrezisztencia, a zsíranyagcsere zavara, oxidatív stressz és gyulladásos folyamatok állnak. A zsírfelszaporodás lipotoxicitást és sejtkárosodást okozhat, amely fibrózishoz vezet.
A bél–máj tengely szerepe A bélmikrobiom összetételének megváltozása (diszbiózis) hozzájárulhat a máj gyulladásos folyamataihoz. A bélfal fokozott áteresztőképessége miatt baktériumokból származó anyagok kerülhetnek a portális keringésbe, amelyek gyulladást válthatnak ki a májban.
Kezelés A kezelés alapja a testsúly csökkentése, a fizikai aktivitás növelése és az anyagcsere-eltérések rendezése. Előrehaladott májkárosodás esetén májátültetés lehet szükséges.
Alkoholos májbetegség esetén a teljes alkoholelvonás elengedhetetlen, szükség esetén addiktológiai ellátással kiegészítve.
A nagyivók többségénél kialakul zsírmáj, és jelentős részükben súlyos alkoholos hepatitis is megjelenhet.
Epidemiológia A MASLD/NAFLD a nyugati országok lakosságának mintegy 25–30 százalékát érinti. Ázsiában körülbelül 10 százalék az előfordulás. Az Egyesült Államokban a gyermekek mintegy 10 százalékát érinti. Gyakrabban fordul elő férfiaknál és idősebb életkorban.
Érdekességek A steatoticus májbetegség várhatóan az egyik vezető májátültetési indikációvá válik a következő évtizedben. Már 7–10 százalékos testsúlycsökkenés javítja a máj állapotát és a gyulladásos eltéréseket. Vizsgálatok szerint a D-vitamin alacsony szintje összefügghet a zsírmáj súlyosságával, bár az oksági kapcsolat nem bizonyított.
Jegyzetek
Kategória:Betegségek